Grace Murray Hopper matematikus, "a szoftver nagyasszonya" (1906-1992)

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Grace Murray Hopper matematikus, "a szoftver nagyasszonya" (1906-1992)

január 03, 2013 - 17:14
Munkatársai „bámulatos Grace”-nek hívták, ő volt a „komputerekkel társalgó parányi idős hölgy”. 

 A The Grand Old Lady of Software (A szoftver nagyasszonya), Grandma COBOL (COBOL nagyi) és az Amazing Grace (Bámulatos Grace) kifejezésekkel becézett csöpp, törékeny asszony pengeéles eszű volt, gyakorlatias, határozott és mellesleg az Egyesült Államok haditengerészetének ellentengernagya. 

43 évet töltött a haditengerészetnél, ez alatt az idő alatt több intézménynél is dolgozott. A programozás volt a szakterülete, az ő nevéhez fűződik az első gépi kódra fordító, ún. compiler program, amely a számítástechnika új lehetőségeit teremtette meg. 

Grace Murray 1906. december 9-én, New Yorkban született. A család három gyereke könyvekkel zsúfolt otthonban, a tanulás, ismeretszerzés fontosságának tudatában nőtt fel. Grace 1924-ben lett a Vassar hallgatója, fő tárgyai a matematika és fizika voltak. 1928-ban a Yale Egyetemen folytatta matematikai tanulmányait. 1930-ban feleségül ment Vincent Hopperhez, a New York-i Egyetem tanárához. 

Európai nászútról való visszatérte után Grace elfogadta a Vassaron felajánlott matematika oktatói állást. Valószínűségszámítási kurzusán hallgatói bridzseltek vagy kockáztak, a leosztás után ki kellett számítaniuk a lehetséges eredményeket. Előfordult, hogy a szemeszter elején kiadta a záróvizsga feladatait – legyenek a hallgatók tisztában azzal, mit vár el tőlük. Oktatói tevékenységével párhuzamosan saját tanulmányait is folytatta, és 1934-ben a Yale Egyetemen matematikából doktorált.

Grace Murray Hopper

A világháború kitörése után Grace Hopper szolgálatra jelentkezett a tengerészetnél. A Midshipman’s School-t osztályelsőként végezte, 1944-ben hadnaggyá avatták és azonnal elvezényelték. A Harvard Egyetemen kezdett dolgozni Howard Aiken vezetésével, a Mark I, majd a Mark II és Mark III számítógépekkel folytatta. Olyan programok írásán dolgozott, amelyek lehetővé teszik a kutatóknak, majd a nem szakmabelieknek is, hogy önállóan tudjanak a számítógéppel dolgozni. Kollegái reménytelennek találták ötletét, véleményük szerint számítógéppel dolgozni csak speciális ismeretekkel lehet. Az eltelt évtizedek bebizonyították, hogy a kételkedő munkatársaknak nem volt igazuk. 

1949-ben Grace az Eckert-Mauchley Computer Corporation-nél kezdett dolgozni Philadelphiában. Csoportjával a Universal Automatic Computer, a Univac I megépítésén dolgozott, mely hússzor gyorsabb volt a Mark III-nál. A csoportban négy nő és négy férfi dolgozott. Hopper szívesen alkalmazott nőket, véleménye szerint

A nők azért lesznek rendkívül jó programozók, mert van kitartásuk, és mindig a dolgok végére járnak.”

Ez a csapat volt az, amelyikkel kifejlesztették a COBOL programozó nyelvet.

Megbecsülte az önálló gondolkodást, munkatársait is bátorította erre.

Ha jót találsz ki ... ne várj, csináld. Sokkal könnyebb elnézést kérni, mint engedélyt kapni.”

Az eltelt évek alatt szépen haladt előre a ranglétrán, 1966-ban már korvettkapitány volt. Elérte azonban a húszéves szolgálat után a nyugdíjkorhatárt és visszavonult. Hat hónap se telt el azonban, amikor a tengerészeti vezetők rádöbbentek, hogy munkája nélkülözhetetlen, és visszahívták, először ideiglenes szolgálatra, amelyet később meghatározatlan időtartamúra változtattak. Feladata volt a COBOL különböző változatainak összehangolása. Munkatársai „bámulatos Grace”-nek hívták, ő volt a „komputerekkel társalgó parányi idős hölgy”. 

Pályafutása során számtalan díjban és kitüntetésben részesült, az Institute of Electrical and Electronics Engineers két nőt választott tagjai közé, az egyik ő volt, 1979-ben elnyerte a McDowell díjat, Reagen elnök 1985-ben ellentengernaggyá nevezte ki. 1986-ban ismét nyugdíjba ment a tengerészettől, de a munkát nem hagyta abba, a Digital Equipment Corporation-nél tudományos főtanácsadó lett, és ezt a feladatot haláláig ellátta. Grace Hopper volt az első, aki megkapta az újonnan alapított National Medal of Technology kitüntetést 1991-ben Bush elnöktől. 

85 éves korában, álmában halt meg. Katonai díszpompával Arlingtonban temették el.

1996-ban felavatták a modern tengerészeti tervezés és számítástechnika legújabb vívmányaival felszerelt, a haditengerészek véleménye szerint az akkor létező legtökéletesebb hajót. A neve USS Hopper (DDG70) volt. 

 USS Hopper (DDG70)

 

 

Rachel Lloyd amerikai vegyész (1839–1900)

január 26, 2017 - 00:14

Az első amerikai nő, aki a kémiai tudományokból doktori címet szerzett. 1859-ben végzett  a tanítóképzőben,  az ezt követő évek tragikusak voltak számára, férje és két gyereke meghalt. Philadelphiában vállalt tanári állást, közben elvégezte a Harvard Summer School kémia szakát. Tanulmányai mellett kutatott, három cikke is megjelent az American Chemical Journal-ban.  Ő volt az első nő, aki a lapban publikálhatott. 1885-ben Svájcba ment, ahol a zürichi egyetemen két évig doktori disszertációján dolgozott. 1888-ban a nebraskai egyetemen megkapta professzori kinevezését.

Kay McNulty amerikai matematikus (1921–2006)

február 11, 2018 - 22:33

Írországban született, gyermekkorában családjával az Egyesült Államokba költözött. A Chestnut Hill College-ban diplomázott matematikából 1942-ben. A hadseregnek nagy szüksége volt képzett matematikusokra, így Kay is „emberi számítógép” lett a Moore School of Engineering-nél. 1945-ben hat nőt választottak ki, hogy az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer) kifejlesztésén dolgozzanak: Kay McNulty, Marlyn Wescoff, Fran Bilas, Ruth Lichterman, Adele Goldstine, Betty Jennings. Az ENIAC több mint 3 m magas, kb. 25 m hosszú volt, és 30 tonnát nyomott.

Az egyetemen paraván mögé bújtatták: Florence Bascom geológus

július 14, 2017 - 21:25

Az első geológusnő és az első nő, aki a John Hopkins egyetemen doktorátust szerzett és akit a Geological Society of America tagjai közé felvettek. A University of Wisconsin elvégzése után 1889-ben külön engedéllyel a Johns Hopkins egyetemen folytatta  tanulmányait, az előadások alatt paraván mögött kellett ülnie, hogy a férfihallgatók ne lássák őt. 1893-tól az Ohio State University, 1895-től a Bryn Mawr College professzora volt, nevéhez fűződik a geológia tanszék alapítása. Oktatómunkája mellett az USGS (United States Geological Survey) első női munkatársa volt, sokat dolgozott terepen is.

Maria Mitchell csillagász (1818–1889)

július 29, 2017 - 13:54

Massachusetts államban, Nantucket szigetén született. Az első nő, akit az American Academy of Arts and Sciences tagjai közé választott. Nemzetközi elismerést aratott 1847-ben, amikor apja teleszkópjával meghatározta egy új üstökös pályáját. 1865-ben lett a Vassar kollégium professzora, az obszervatórium vezetőjének nevezték ki. Elérte, hogy a férfi professzorokkal azonos fizetést kapjon. 1873-ban megalapította az American Association for the Advancement of Women-t (Amerikai Egyesület a Nők Helyzetének Jobbításáért). Sokszor idézik a tanítványainak leggyakrabban feltett kérdését:

Ellen Swallow Richards amerikai vegyész, egészségügyi mérnök, feminista (1842–1911)

április 29, 2017 - 22:05

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) első női hallgatója és első női tanára a Vassar College-ban végzett 1870-ben. Kémiát akart tanulni, a MIT rendkívüli hallgatójaként az első nő lett az Egyesült Államokban, akit természettudományi karra felvettek. 1873-ban diplomázott, de a doktori fokozathoz szükséges további tanulmányait nem engedélyezték. Bostonban középiskolás lányoknak létrehozott egy tanfolyamot, amely előkészítette őket természettudományi tanulmányokra. 1876-ban megalapította a MIT női laboratóriumát, ahol egészségügyi kémiát tanított.

Eleanora Knopf amerikai geológus (1883–1974)

július 15, 2017 - 13:30

A Bryn Mawr College-ban hallgatott kémiát és geológiát, doktori értekezését 1912-ben geológiából készítette és védte meg. A United States Geological Survey társaságnál helyezkedett el és a Stissing Mountain szikláit tanulmányozta. Ő volt az első, aki kutatásainál Bruno Sander osztrák geológus módszerét alkalmazta.  Erről írt Structural Petrography című könyve a szakma egyik alapművének számít.  

Erna Schneider Hoover matematikus, feltaláló

október 01, 2013 - 09:59
Patent ,623,007, Nov. 23, 1971 – az első szoftver szabadalmak egyike, tulajdonosa dr. Erna Schneider Hoover 1926. június 19-én született Irvingtonban. Tanárnő anyja és fogász apja tanulmányaik mellett sok szabadságot adtak gyerekeiknek, teniszezni, úszni, vitorlázni, kenuzni jártak, túráztak a környező hegyekben, kipróbálhatták magukat sokmindenben.

Dixy Lee Ray amerikai biológus, környezetvédő, politikus (1914–1994)

szeptember 01, 2017 - 14:17

Az első nő, akit beválasztottak az amerikai Atomenergia bizottságba (Atomic Energy Commission), és 1973-ban annak elnöke is lett. Doktori dolgozatát a Stanford egyetemen készítette, majd 1947-től a University of Washington tanára lett. 1963-1972 között a Seattle Pacific Science Center igazgatója volt. Tudományos munkája mellett politizált is, 1976-ban megválasztották Washington állam kormányzójává. A korabeli újságok színes és szókimondó egyéniségnek mutatták be. 1980-ban veszített a választáson, visszatért a tudományos pályára. Utolsó könyve a savas eső veszélyeivel foglalkozott.

Az üstökösvadász: Carolyn Shoemaker amerikai csillagász

június 24, 2017 - 19:04

Az „üstökösvadász” nevet kapta, 32 üstököst és több, mint 800 aszteroidát fedezett fel. A Chico State egyetemen történelmet, politikatudományt és angol irodalmat tanult, végzés után, pár év tanítás után döntött úgy, hogy a tanári pálya nem neki való. Gene Shoemakerrel kötött házassága után kezdett érdeklődni a csillagászat iránt, az évek során komoly tapasztalatokat szerzett, együtt dolgoztak a Lowell obszervatóriumban. 1980-ban vendégprofesszor, 1989-ből kutató volt a Northern Arizona egyetemen.

Janet Guthrie amerikai autóversenyző (sz. 1938)

március 07, 2018 - 20:07

Az első nő, aki indulhatott a híres Indianapolis 500 autóversenyen, és az egyetlen nő, aki versenyzett a Daytona 500-on. Kocsijait sajátmaga építette és szervizelte. Fizikus végzettségű, kutató- és fejlesztőmérnökként az Apolló programban dolgozott. Versenyzői pályafutása befejezése után sisakját és versenyöltözetét a Smithsonian Intézetben állították ki.