Susan B. Anthony amerikai feminista, író (1820–1906)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Susan B. Anthony amerikai feminista, író (1820–1906)

november 03, 2011 - 17:45
A XIX. századi amerikai nőmozgalom szervezője, író, szónok.

1820. február 15-én született Susan Brownell Anthony, szigorú erkölcsű nyolcgyermekes kvéker családba. A kvékerek vallják, hogy az istennel való kapcsolathoz elég a minden emberben megtalálható “belső fény”. Elítélték a háborúskodást, a rabszolgatartást, a részegességet, és a közösségen belül a nők és férfiak egyforma bánásmódban részesültek.

A kislány hároméves korában már tudott írni-olvasni, és amikor a helyi iskola tanítója nem volt hajlandó komolyabb matematikára tanítani, Daniel Anthony “házi” iskolát alapított, ahol egy tanárnő, Mary Perkins oktatta a gyerekeket. Susan tanulmányait Philadelphiában fejezte be és tanítani kezdett. Nők kaphattak tanári állást, amikor azonban Susan szóvá tette, hogy a vele azonos beosztásban lévő férfiak ötször annyit keresnek, a problémát úgy oldották meg, hogy elbocsátották. 

A kemény kvéker lányt nem lehetett elijeszteni, elkezdődött évtizedekig tartó nőjogi harca. Csatlakozni akart az antialkoholista mozgalomhoz, azonban a férfiak nem vettek fel nőket a társaságba, ezért Susan megalapította az első női antialkoholista egyesületet Daughters of Temperance elnevezéssel.

1851-ben Syracuse-ban találkozott Susan B. Anthony és , ettől kezdve munkatársak, jó barátok lettek.

A polgárháború (1861-65) alatt Susan az American Anti-slavery Society (amerikai rabszolgaság elleni társaság) munkatársa volt, és szervezője a Women's Loyal League-nak, mely Lincoln elnök kormányát támogatta. A polgárháború után keserves csalódásban volt részük a nőknek – ők, akik kiálltak a rabszolgák felszabadításáért és jogaikért, ugyanezt nem kapták meg.

Az 1869-ban elfogadott Fourteenth Amendment (14. törvénymódosítás) kimondta, hogy mindenki, aki az Egyesült Államokban született, amerikai állampolgár, és törvényes jogaitól nem lehet megfosztani. Ezt próbálta kihasználni Susan, amikor 1872-ben Rochesterben feliratkozott a szavazólistára és a négy nappal későbbi szavazáson tizenöt társával együtt részt vett.  A “törvénytelenül” szavazó nőket letartóztatták és pénzbüntetést kaptak. Susan B. Anthony nem volt hajlandó fizetni, ezért pert indítottak ellene. A 1873. június 17-re tűzték ki, a bíró nem engedte a vádlottat tanúskodni, mert nő, így alkalmatlan saját érdekeinek képviseletére, és javasolta az esküdteknek a “bűnös” ítélet kimondását. Susant 100 dollár bírságra ítélték, igazának tudatában nem volt hajlandó fizetni, de további eljárást – talán a nagy nyilvánosság miatt – nem indítottak ellene.

1892-től 1900-ig a National American Woman Suffrage Association elnöke. Sokat utazott az Egyesült Államokban és Európában is, előadásokat tartott, komoly szerepe volt a feminista mozgalom fokozatosan erősödő népszerűségében, elismertségében és politikai súlyában.

 

Egydolláros pénzérme, Susan B. Anthony arcképével

Elizabeth Cady Stanton-al és Matilda Joslyn Gage-el közösen írt nagylélegzetű munkájuk, a History of Woman Suffrage a feminizmus egyik alapműve.

Rochesteri otthonában halt meg 1906. március 13-án. A nyilvánossághoz intézett utolsó szavai “A kudarc lehetetlen” mozgalma jelszava lett. 

A History of Woman Suffrage kötetei  itt olvashatók: 

 

 

 

Lucretia Mott amerikai reformer, abolicionista, feminista (1793–1880) 

január 05, 2018 - 00:14

Lucretia Coffin Nantucketben született, kvéker családba. A Society of Friends kvéker intézetben tanult, végzés után tanítóként alkalmazták. Amikor rájött, hogy a férfi tanítók kétszer annyit keresnek, mint a nők, szóvá tette, egyenlő elbírálást követelt – és ettől kezdve megtalálta életcélját.

Elizabeth Cady Stanton (1815–1902) amerikai feminista

november 25, 2010 - 17:57

1815. november 12-én született a New York állambeli Johnstownban a város előkelőségei közé tartozó Margaret és Daniel Cady lánya, Elizabeth. A kislány a Johnstown Academy elvégzése után a -ba iratkozott, az egyetlen olyan helyre, ahol a fiúiskolákhoz hasonló színvonalú volt az oktatás.

Matilda Joslyn Gage amerikai feminista, író (1826–1898) 

március 24, 2017 - 00:43

A szüfrazsett mozgalom egyik vezéralakja, férjével együtt komoly szerepe volt a rabszolgafelszabadítási mozgalomban, házuk az Underground Railroad része volt. Fiatalkorától elkötelezte magát a nők jogaiért, már 1852-ben a National Woman's Rights Convention vezérszónoka volt. Egyik alapító tagja volt a National Woman Suffrage Association-nek. Több újság tudósítója volt, 1878-tól tulajdonosa és főszerkesztője lett a The National Citizen and Ballot Box című lapnak.

Angelina Grimke amerikai abolícionista, feminista (1805–1879)

február 17, 2017 - 21:39

Dél-Karolinában született, a család hatalmas ültetvényén többszáz rabszolgát tartott. Angeline és egyik nővére, Sarah életét két eszmének, a rabszolgaság eltörlésének és a női egyenjogúság kivívásának szentelte. Aktív tagjai voltak az  American Anti-Slavery Society és a Woman Suffrage Association szervezeteknek.1836-ban Angelina An Appeal to the Christian Women of the South címmel cikkel írt a The Liberator című lapba, az írás országos ismertséget szerzett neki. Kiderült, hogy remek szónoki képességekkel rendelkezik, 1838-ban Bostonban sokezres tömeg előtt tartott beszédet.

Rachel Foster Avery amerikai feminista (1858–1919)

december 29, 2016 - 22:55

Pittsburghben született, apja felvilágosult szellemű újságíró, anyja, Julia Manuel Foster a helyi női választójogi szövetség alelnöke, jóbarátja volt. 1875-ben, apja halála után anyjával és testvérével Philadelphiaba költöztek. Csatlakoztak a Citizens' Suffrage Association-hoz, Rachel a Pittsburgh Leader című feminista lapban kezdett publikálni. 21 évesen részt vett a National Woman Suffrage Association (NWSA) 11.