A nők jogainak követelése: a „szoknyás hiéna”, Mary Wollstonecraft

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

A nők jogainak követelése: a „szoknyás hiéna”, Mary Wollstonecraft

március 18, 2010 - 16:01
Mary Wollstonecraft angol író, esszéista, a feminizmus egy korai képviselője. 
Hatgyermekes családba született 1759-ben. Zsarnok, agresszív apjától gyakorta védte meg megtört anyját, a verésekből így neki is bőven kijutott. A későbbiekben ezért sem dőlt be a kor eszményének, mely idealizálta a házasságot.
 
Nevelőnőként mélyedt el az irodalomban, majd maga is publikálni kezdett, első művei: „Gondolatok a lányok neveléséről”, „Az emberi jogok követelése”, „A nők jogainak követelése” (1792). Utóbbiban síkra száll a lányok oktatása mellett, és megvetően ír az üresfejű(vé tett) úrihölgyek hasztalan mindennapjairól, a házasságban is egyenlőtlenséget teremtő üres fecsegésről, bájos együgyűségről, melyre a(z előkelő) nőt a társadalom korlátozza. Rámutat, hogy az udvarias gesztusok, melyet a gentleman nyújt az úrihölgynek, pusztán formaságok, és a nők a korabeli társadalomban minden ideologizálás dacára nem királynők, hanem rabok. Követeli a nők anyagi függetlenségét, szavazati jogát, helyét a képviselőházban. Ez az írása hatalmas botrányt kavart, ellenlábasai azzal vádolták (akár a mai feministákat), hogy kiváltságokat követel a nők számára, holott az egyenlőség eszméjét képviselte. Horace Walpole író (aki pedig maga sem volt egy konformista karakter) egyenesen a „szoknyás hiéna" gúnynevet ragasztotta rá. 
 
Mary Wollstonecraft a szerzői jogdíjakból családját, barátait támogatta. A közelmúltig „szabad” szerelmi élete nagyobb figyelmet kapott, mint munkássága. Pedig sokáig tudatosan kerülte a szexualitást. 1792-ben, a francia forradalom hevében szeretett bele egy Gilbert Imlay nevű kalandorba, akivel házasság nélkül össze is költöztek, és egy lányuk született, Fanny. Imlay végül 1795-ben elhagyta őket és Angliába ment, Mary meg a gyerekkel utána, ahol rájött, hogy a férfi megcsalta. Kétségbeesésében öngyilkosságra adta a fejét: egy véletlenül arra járó idegen kimentette a Temzéből - kísérlete tehát nem volt sikeres, viszont cserébe kigyógyult az Imlay miatti kétségbeeséséből. 
 
Ezután visszatért az irodalmi életbe, ahol megismerkedett William Godwin anarchista íróval. Házassággal kapcsolatos elvei(k) dacára - tekintettel születendő gyermekükre (nem akarták, hogy a törvénytelen gyerekek sora jusson neki osztályrészül) - mégis hivatalossá tették a kapcsolatukat, de a hétköznapok szürkeségét elkerülendő, nem éltek együtt. Mary Wollstonecraft végül fiatalon, tragikus módon, Mary nevű lánya születése után, gyermekágyi lázban halt meg 1797-ben. 
 
Godwin néhány évvel később újraházasodott. Az új feleség két gyereket hozott a házhoz, féltékenységet kiváltva a két lányból. Fanny végül olyannyira elidegenedett a családjától, hogy 22 évesen öngyilkosságot követett el. Mary, aki anyja lázadó szellemét örökölte, 16 évesen megszökött Percy Shelley költővel, és szerzői néven a Frankenstein c. regényével vált sikeres .  
 
Mary Wollstonecraft ma, mellett a feminizmus egyik legismertebb előfutára. „A nők jogainak követelése” című munkáját például  is nagyra tartotta, de a köztudatba a második hullámos feminizmus idején került vissza a hetvenes években. A feminizmus irányzatai közül a liberális feminizmus meghatározó szerzője. Az utóbbi években Ayaan Hirsi Ali szomáli származású feminista, a radikális iszlám kritikusa (A hitetlen c. könyv szerzője), valamint a brit Caitlin Moran (akinek feminista bevezetőnek is alkalmas könyve, a How to be a woman magyarul sajnos Hogyan legyünk tökös csajok címmel jelent meg) nevezték meg fő inspirációjukként.  
 
„A nők jogainak követeléséből” magyarul részletek olvashatók Az angol romantika c. kötetben (szerk. Péter Ágnes, Budapest: Kijárat, 2003). 

 

 

"Nő, ébredj fel, fedezd fel jogaidat" - Olympe de Gouges, a kivégzett feminista

május 23, 2012 - 11:30

Marie Gouze szülőhelye a dél-franciaországi kisváros, Montauban. Szülei a hivatalos papírok szerint egy hentesmester és felesége, de nyílt titok volt, hogy a kislány apja az arisztokrata Jean Jacques Lefranc de Pompignan, aki azonban, bár állítólag találkozott a gyerekkel, soha nem ismerte el.

Mary Astell filozófus, író (1666–1731)

november 26, 2011 - 12:53

Az első angol feminista írónak mondott Mary Astell jómódú, szénkereskedelemmel foglalkozó Newcastle-i családba születik. A jóeszű gyereket pap nagybátyja latinra, franciára, matematikára, logikára és filozófiára tanítja. 18 éves korában, apja és anyja halála után London Chelsea negyedébe költözik. Hamarosan ismeretséget köt fontos politikai és irodalmi személyiségekkel, megjelennek vallásos tárgyú versei, élénk levelezést folytat a korabeli művészekkel és filozófusokkal.

Dorothea Leporin (Erxleben), az első német orvosnő (1715–1762)

május 30, 2015 - 22:37

A korszellemmel szembemenő orvos apja támogatta lánya természettudományos érdeklődését, és átadta neki a gyógyítási ismereteket. A lánynak már fiatalon híre ment, mert hatékonyabb volt, mint a többnyire csak természetfilozófiai képzettséggel és vajmi kevés gyakorlati tudással rendelkező, egyetemet végzett doktorok. Hallott Anna Maria van Schurmanról, akinek példája inspirálón hatott rá. 

Az egyetemen férfiruhát kellett viselnie - Concepción Arenal Ponte spanyol feminista (1820–1893)

december 27, 2016 - 00:23

Az első nő, aki egyetemre járt Spanyolországban, a spanyol feminista mozgalom alapító tagja. Anyja ellenzése dacára 1841-ben a madridi egyetem jogi karára iratkozott be. Hogy ne legyen túlságosan feltünő, az előadásokon férfiruhát kellett viselnie. Az egyetem elvégzése után 1848-ban Fernando García Carrasco ügyvéddel kötött házasságot, együtt dolgoztak az Iberia című liberláis lapnak. 1859-ben megalapította az első spanyol feminista szervezetet. Sokat publikált, verseket, esszéket, bírálta az igazságszolgáltatást, az elítéltek helyzetét.

Néhány munkája:

Anne Jemima Clough női választójogi harcos, az angol nőnevelés úttörője (1820 - 1892)

május 24, 2015 - 10:57
Anne Jemima Clough
1820. január 20-án született egy kereskedő lányaként. Írói ambíciói voltak, de a család anyagi gondjai miatt pénzt kellett keresnie.
 
Először Liverpoolban, majd Amblesideban nyitott iskolát. Különösen fontosnak tartotta a lányok oktatását, erről Hints on the Organization of Girls' Schools címmel írt cikket a Macmillan's Magazine-ben.
 

Emmeline Pankhurst és lányai a nők szavazati jogáért

október 11, 2010 - 12:02
Emmeline, Christabel és Sylvia Pankhurst

Az anya: Emmeline (Goulden) Pankhurst

1858. július 14-én Manchesterben születik Emmeline Goulden, Robert Goulden és Sophia Crane leánya. Apja sikeres üzletember, radikális politikai nézetekkel, a rabszolgaság elleni mozgalom támogatója. Anyja szenvedélyes feminista, aki kamasz lányát magával viszi a nőmozgalmi rendezvényekre. Emmeline Manchesterben kezdi iskoláit, majd szülei 15 éves korában a párizsi École Normale de Neuilly internátusba küldik, ahol a megszokott női tárgyak mellett természettudományt és közgazdaságtant is tanítottak.

Karolina Widerström svéd orvos, politikus, feminista (1856–1949)

március 18, 2016 - 01:00

1856 . december 10-én született értelmiségi családban. A Gymnastik- och idrottshögskolan (egészség- és testnevelés) főiskola elvégzése után 1875-től gyógytornászként dolgozott. 1879-ben az uppsalai orvosegyetem hallgatója lett, orvosi diplomáját 1888-ban a stockholmi Karolinska Institutet-en szerezte meg. Orvosként elsőrangú fontosságúnak tartotta, hogy a nők megismerjék saját testüket, tudatosan foglalkozzanak egészségükkel, 1899-ben Kvinnohygien (női higiénia) címmel írt a témáról könyvet. Ugyanolyan fontosnak tartotta, hogy a férfiakkal azonos jogaik és lehetőségeik legyenek.

Az első német feminista újság alapítója: Mathilde Franziska Anneke

március 31, 2017 - 22:43

Fiatalon kezdett publikálni. 1848-ban megalapította az első német feminista újságot, a  Frauen-Zeitung-ot. Második férjével részt vettek a forradalomban, annak bukása után 1849-ben az Egyesült Államokba emigráltak.  Milwaukee-ban telepedtek le, Mathilde cikkeket írt, megismerkedett a helyi feministákkal, 1852-ben ott folytatta a Frauen-Zeitung publikálását. Szoros munkakapcsolatban volt

Freda Bage ausztrál biológus, egyetemi tanár, feminista (1883–1970)

április 08, 2017 - 22:46

A University of Melbourne hallgatója volt, 1907-ben diplomázott. A következő évben elnyert egy ösztöndíjat az angliai King's College-be, ahol három évig volt kutató. 1911-ben tért haza, a melbourne-I egyetemen oktatott, 1914-ben ő lett a The Women's College első vezetője. Sokat utazott az országban, női hallgatókat toborzott az egyetemre. Útjainak jelentős részét saját autójával tette meg, amit, hölgyhöz nem illő módon, maga vezetett és javított is.

Goethe fordítója: Anna Swanwick angol író, feminista (1813–1899)

június 21, 2017 - 23:51

Liverpoolban született, a helyi leánynevelőbe járt. Tanulmányait Berlinben folytatta, ahol németül, görögül és héberül tanult. 1843-ban tért haza, még abban az évben megjelent első kötete, a Selections from the Dramas of Goethe and Schiller. Fordítását a mai napig az egyik legjobbnak tekintik. A német és görög drámák  fordítása mellett saját művei is sikert arattak. Aktívan részt vett a kor társadalmi és politikai életében. 1861-ben aláírta J.S. Mill petícióját a nők szavazati jogáért. Fontosnak tartotta a dolgozó nők képzését, előadásokat tartott nekik.

Elizabeth Cary Agassiz, a Radcliffe College első elnöke (1822–1907)

április 29, 2017 - 22:13

Boston előkelő köréhez tartozó családba született, gyenge egészségi állapota miatt otthon magántanárok tanították. 1850-ben házasságot kötött Jean Louis Rodolphe Agassiz svájci természettudóssal, akit elkísért expedícióira és megtanulta a laboratóriumi munkát is. 1856-ban iskolát nyitott lányok számára, fontos szerepe volt a Natural History Museum at Cambridge és a National History School on Penikese Island létrehozásában.

Abigail Adams amerikai First Lady (1744–1818)

május 26, 2016 - 22:29

Abigail Smith 1744. november 11-én született a Massachusettsbeli Weymouthban. Anyja a híres Quincy család sarja, apai felmenői pedig a helyi kongregacionalista egyházközség vezetői voltak. Bár nem vett részt intézményes oktatásban, Abigail, nővéreihez hasonlóan, szabad bejárást kapott apjától annak könyvtárába, sőt, apja biztatta őt az írásra is.