Mi legyen a gyerek neve? Egy abszurd jogi helyzet

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

Mi legyen a gyerek neve? Egy abszurd jogi helyzet

július 14, 2011 - 13:51
Mi legyen a gyerek neve? Egy abszurd jogi helyzetet mutat be egy olvasónk...

A. A volt férjemnek lenne egy partnere, aki nem házas vele (naná, hogy még nem), és lenne közös gyerekük, akkor ő írna egy papírt, hogy "én vagyok a gyerek apja", és kész. Az a név kerülne az anyakönyvi kivonat megfelelő rovatába. Nem kell hozzá orvos, ügyvéd, bíró, családjogász, csak egy toll, egy A4-es papír, meg két tanú. ...És a papíron (még) házas nő, akinek a válópere zajlik, s akinek hamarosan születik egy gyereke? Nos, neki még az utolsó menstruációja is dokumentált, és minimum háromszor-négyszer tiszteletét kell tennie a bíróságon a közeljövőben. B. helyzete – ahogy ő írja: „egyszerűbb nem is lehetne”, hiszen gondjai „csak” bürokratikus jellegűek. Éppen a házassági bontópere zajlik.

Íme a története, saját szavaival:

"Nem akkor váltam el, amikor kellett volna, öt év házasság után és egy majdnem hároméves gyerekkel, hanem - mivel a (volt) férjem vallásos, és erkölcsi okokra hivatkozva nem tartotta megoldásnak a válást - csak most, kilenc, házasságban töltött év után. Miután rájöttem: nem érdekel, hogy ő mit tart megoldásnak, ha én közben belerokkanok, elköltöztem az utolsó közös albérletünkből. Hét éves gyerekünkről együtt gondoskodunk.

Ezután félmagányos hónapjaim következtek, mert még nem akartunk összeköltözni a sok éve szeretett és várt, régi/új párommal. Boldog vagyok vele azóta is. Sőt, egy kicsit belegömbölyödtem a boldogságba, mivel gyermeket várunk - reménykedős napok, hetek, aztán lassan hónapok jöttek, jönnek.

Beadtam a válókeresetet, majdnem tíz hónap különélés után, idén áprilisban. A bontóper első felvonására június 7-én került sor. Tájékozódtam előtte, hogy milyen módon lehet az apaság vélelmét a lehető legegyszerűbben megdönteni, mivel esetünkben mindenki ugyanazt állítja: a november elején születendő kisbaba apja a jelenlegi párom, aki nagyon is szeretné, hogy az ő nevét viselje a gyerek. A volt férjem meg egyáltalán nem szeretné. Ez eddig elég egyszerűen hangzik, ugye?

Tündéri kedves, megértő bírónő hallgatta végig a sztorinkat, majd jegyzőkönyvbe vette a volt férjem állítását, miszerint nem ő az apa, valamint azt is, hogy tudott a kapcsolatomról és a várandósságomról is. Azonban - mondta a bírónő sajnálkozva - „nem tehetünk semmit a baba születése előtt, a gyerek a volt férj nevén lesz anyakönyveztetve, utána kérelmezhetik a név megváltoztatását és az apaság vélelmének megdöntését”. És felhívta rá a figyelmünket, hogy ezt az anya (mint mindenkori „ellenérdekelt” ÉS biztos pont) nem teheti meg, csakis és kizárólag a volt férj. Itt merül fel a logikus kérdés: miért lesz a gyerek neve ugyanaz, mint a volt férjemé? Hiszen szeptemberben jogerőre emelkedik a házasság felbomlása, valamint a vérszerinti apa örömmel válallja közös gyerekünket. Ám a baba a válás kimondása utáni 300 napon belül fog megszületni - így hiába állítja három, büntetőjogi felelőssége teljes tudatában lévő állampolgár ugyanazt, a jog, valamint a jogalkotók tesznek rá. Egy módja lenne, hogy ezt a hercehurcát kikerüljük: össze kell házasodni. Vagyis a hatályos magyar jog szerint így kéne alakulnia a történetnek: elválok szeptemberben, házasodom októberben (kötelező 30 nap az átfutás), szülök novemberben. (Megzakkanok decemberben?).

Nem rossz. De köszönöm, soha többé. Én papír nélkül szeretem.

Kicsit elgondolkodtam azért... Ha a volt férjemnek lenne egy partnere, aki nem házas vele (naná, hogy még nem), és lenne közös gyerekük, akkor ő írna egy papírt, hogy "én vagyok a gyerek apja", és kész. Az a név kerülne az anyakönyvi kivonat megfelelő rovatába. Nem kell hozzá orvos, ügyvéd, bíró, családjogász, csak egy toll, egy A4-es papír, meg két tanú.

És a papíron (még) házas nő, akinek a válópere zajlik, s akinek hamarosan születik egy gyereke? Nos, neki még az utolsó menstruációja is dokumentált, és minimum háromszor-négyszer tiszteletét kell tennie a bíróságon a közeljövőben. Mindegy, mostanra már kiderült, hol a mosdó, meg hol lehet ásványvizet és kávét inni... Különben is, kismamáknak ideális program ez. Amúgy csak otthon ülnének a pocakjukat simogatva, mint az köztudott, és lógatnák a lábukat.

Szeptemberben lesz a bontóper második, egyben utolsó tárgyalása, ekkor mondják ki a válást. Ezután beadom a kérelmet névváltoztatásra, hogy legalább én önazonos legyek. Személyi, lakcímkártya, taj-kártya, adókártya, jogosítvány - ugyanezt bejelentem a bankban és a munkahelyemen, és a terhesgondozóban is, valamint a Magyar Államkincstárnak, az anyasági juttatások folyósítása okán. (Utóbbit gyermekágyi segélynek nevezik, további jó kérdés, hogy mitől segély az a juttatás, ami két év munkaviszonyhoz kötött...)

Novemberben megszületik a baba, és hogy egy icipicit bonyolítsunk még az anyakönyvezésen: intézeten kívül, ami jelenleg Magyarországon felemás módon szabályozott, azaz jogilag finoman szólva is problémás. Születendő gyermekünknek tehát két-három hónap alatt lesznek meg a papírjai.  Addigra meg is változtatom a nevét, azaz újraigénylem a papírokat - ugyanazokat a köröket járom vele is végig, mint a saját esetemben.

A gyermekágyról régen azt tartották: a nő töltsön két hetet ágyban, két hetet a szobában és két hetet a házban. Én mostanság csak két nap pihenést szeretnék. Dolgozom, gyereket nevelek, háztartást vezetek, közben vizsgálatokra és bíróságra járok. Szóval ez eddig még nem jött össze.

Mindegy, igyekszem nem aggódni. Akárhogy hívják majd, a miénk, és szeretjük. Mostanában meg úgyis mindent átneveznek..."


Ezzel a cikkel olyan jogi visszásságokra szeretném felhívni a figyelmet, melyek kedvezőtlenül, sőt, hátrányosan érintik az anya, a nemző apa, és a születendő gyermek jogait.

A házassági jogok megszűnésével elvben megszűnik a házasságon alapuló apai vélelem is - ez azt jelenti, hogy a korábbi házastárs nem gyakorolhat apai jogot a tőle elvált nő gyermekére, gyermekeire, melyek későbbi kapcsolatból születnek. Ám ez csak abban az esetben van így, ha a születendő gyermek vélelmezett fogamzásának ideje nem esik a házasság idejére.

Kinek az érdekét szolgálja az, hogy cselekvőképes, büntetőjogi felelősségük tudatában megnyilvánuló emberek állításait (az anyáét, az apáét és a volt házastársét egyidejűleg!) nem veszik figyelembe ebben az ügyben? Az övéket, és a születendő gyermekét semmiképp.

Szeretném felhívni a tisztelt törvényhozók figyelmét, hogy az 1952. évi IV. törvény - mely jelenleg hatályosan szabályozza a házassági, családi jogokat a házasság megszűnése esetén – felülvizsgálatra és kiegészítésre szorul.


Az esetre vonatkozó hatályos jogszabály

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról

35 § (1) A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti.

(2) A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet azonban, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt.

(3) Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni.

(További vonatkozó paragrafusok: 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 36 § és 37 § .)

 

 

"Tőlem ezért nem kapsz munkát" – szerzőnk válasza Jakab Andor blogbejegyzésére, avagy: Mennyit ér egy Nő?!

augusztus 15, 2011 - 11:54

A kérdés a közösségi oldalakon igen elterjedt és népszerűnek tűnő elolvasása után fogalmazódott meg bennem. Az író minden köntörfalazás nélkül hangot ad véleményének, mellyel, úgy tűnik, nincs egyedül, és sajnos számos állást kereső nő számára megszokott, hogy munkáltatóként nem alkalmazna női munkaerőt. Az indok egyszerű: nem éri meg!

„Nem négy évre tervezzük a gyereket” - a Friedrich Ebert Alapítvány párbeszédfóruma

május 12, 2015 - 21:37

Április 22-én tartotta a Friedrich-Ebert-Stiftung – 2012 óta futó Nemek közötti igazságosság Kelet-Közép-Európában című regionális projektje, azon belül pedig a 2014-ben indult Párbeszéd a nemek közti egyenlőségről című vitasorozata keretében – „Az eltűnt népességrobbanás nyomában – A gyermekvállalással kapcsolatos diskurzusok” című párbeszédfórumát.

Vagy-vagy? Anyaság vagy egyéni érvényesülés?

augusztus 21, 2016 - 00:00

Karrier – e szó hallatán középkorú, nadrágkosztümös, szigorú fellépésű vezérigazgató asszonyt szokás elképzelni, aki a maga rideg lényével és megkeményedett arcvonásaival bizonyára pocsék feleség és anya. Már ha egyáltalán az – fiatalabb kiadásáról előre borítékolható, hogy ha így folytatja, nem lesz egyik sem. Vagy mert viszolyog e szerepektől, vagy mert hiába keres olyan férfit, akinek ő a maga antinő mivoltában kellene.

Olvasói levél: hogyan fonja körül a hímsovinizmus a női szerepeinket?

május 08, 2011 - 08:45
Fotó: PublicDomainPictures / Pixabay

c. cikkünk kommentjei között sokat beszélgettünk arról, hogyan viszonyul környezetünk, társadalmunk az . Olvasónk küldte ezt az írást, személyes hangvételű cikke arról, hogyan rombolja le a hímsovinizmus a nőiségünket mind a nél, mind a párkapcsolatunk viszonylatában. Köszönjük!

„Ne a liftben engedjenek előre, hanem a döntéshozatalba engedjenek be!” - mit (kénytelen) vállal(ni) egy nő?

augusztus 10, 2014 - 18:48
Alföldi Andrea, Szél Bernadett, Keveházi Katalin, Simon Ildikó
Az LMP által 2010-ben, az aktív állampolgárság elősegítése, a helyi közösségi kezdeményezések támogatása, valamint a politikai és civil szféra közti távolság, bizalmatlanság csökkentése céljából létrehozott 2014. aug. 7. és 10. között t rendezett a bajai Petőfi Ifjúsági Centrumban.

Hogyha emberek leszünk (válasz Puzsér Róbert írására)

augusztus 08, 2016 - 23:46

„A férfiak állatok. Szexuális ösztönök által hajtott biológiai gépek, akiknek nem szabad hinni, mert semmi mást nem akarnak, csakis dugni." Ha egy nő szájából hangzott volna el ez a magvas kijelentés, az illető (ha egyáltalán leközölték volna az írását) már rég le lenne frusztráltnémberezve, férfigyűlölőzve, horribile dictu feministázva, és ropogna alatta a máglya. De egy férfi hozakodott elő vele – őt pedig e vagány szókimondásáért még jól hátba is veregetik.

Mémek és méhek

február 17, 2019 - 13:17
Mémek és méhek, van amikor már felesleges viccet csinálni

Január elseje óta nem követem a magyar híreket, s csak rövid címsorokban, többnyire külföldi oldalakon találok utalásokat az országra, no és az ismerőseim megosztásaiból következtethetek dolgokra, annak ellenére, hogy az ismert magyar híroldalak mind le vannak tiltva a falamról. Akad bőven látnivaló, mert egy dolgot nehéz letiltani: a mémeket. Ezek a humorba csomagolt grafikus tartalmak dömpingszerűen jelennek meg, ha valami megrázó történik.

Szexhez már van jogod, de az állatkertbe csak felnőttel mehetsz

március 24, 2018 - 11:11

Sokszor kínosan felhördülünk más kultúrák, vagy épp a modern társadalmak, így az amerikai törvények ellentmondásosságain, érdemes azonban picit a saját társadalmi, kulturális és jogi környezetünket is górcső alá vennünk mielőtt másokra mutogatnánk. 

Véleményem szerint, egy társadalmat nagyban meghatároz, hogy miképpen viszonyul a saját gyermekeihez, ez alapján pedig van bőven mit tenni Magyarországon is. Nézzünk is pár érdekességet, kommentár nélkül.