A kritikus tömeg: 146 nő az algériai parlamentben

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

A kritikus tömeg: 146 nő az algériai parlamentben

június 28, 2012 - 14:27

(megjegyzés: az írást a szerző facebook kommentjeiből, az ő engedélyével szerkesztettem össze - A. R.)

 

Algériában múlt hónapban 146 nőt szavaztak be a parlamentbe, amelynek eredménye, hogy a nők képviselete a törvényhozásban 31.6%! Ez pontosan 1.6%-kal meghaladja azt a statisztikai és lélektani határt amely átlépésével a nőknek már nem kell "férfinak álcázniuk magukat", hogy elfogadják őket és beépüljenek a rendszerbe, azaz nem kell előnytelen kompromisszumokat kötniük.

Ez a bizonyos "lélektani határ" az ún. "critical-minority" vagy "critical mass", amely bármely kisebségben lévő csoport esetén az érdekérvényesítésítés sikerének kritiériuma és amely 30-40% között mozog. Egy kisebbségben lévő csoport mindaddig előnytelen kompromisszumokra kényszerül, tehát mindaddig elnyomható, ameddig nem éri el ezt a százalékot. A nők részvétele a döntéshozásban (politika, nagyvállalatok) akkor tekinthető egyenrangúnak és érdeminek, ha eléri a 30%-ot. Ezt az arányt ma már minden országban elfogadják, sőt egyes szakemberek szerint a valódi egyenlőség egyetlen járható útja és egyetlen igazán jelentős feltétele. Íme egy skandináv tanulmány a témában: http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1467-9477.1988.tb00372.x/abstract (Amennyiben a cikk nem hozzáférhető, kérésre elküldöm pdf-ben)

A "critical mass" (kritikus tömeg) eredetileg Thomas Schelling közgazdásztól és Mark Granovetter szociológustól származik. A női vezetés kapcsán megállapított 30% egy empirikus adat, amelyet az különböző országokban végzett felmérések során (mind a politikai, mind a nagyvállalati szférát tekintve) az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa állapított meg. További részletek itt: http://www.un.org/womenwatch/daw/egm/eql-men/index.html

Algéria egy muszlim, arab ország. A hír érdekessége, hogy amíg sokkal megrögzöttebb (vagy annak hitt) hagyományok vannak az arab világban a nőkre nézve, mint nálunk, mégis képesek döntési pozíciókba jutni a nők. ((Magyarországon 8,8 %-on állunk.)

Ennek számos oka lehet, véleményem szerint az egyik az, hogy bármily furcsa, de abban a világban, ahol kicsit más kép uralkodik a családról, ezáltal a nőkről is, intelligens környezetben a nők képesek kivívni a férfiak tiszteletét, ugyanis ott nem egy természetesnek vett lenéző magatartás következtében vannak elnyomott helyzetben a nők, hanem mélyen tisztelt hagyományok miatt. Alapjában véve megvan irányukban egy alanyi jogon járó tisztelet. Nálunk az a képmutató világ él, hogy jogi egyenlőség van, mindent lehet, amit a férfiaknak is, kivéve bekerülni a döntéshozói elitbe. Ott aztán kezdődik a "kisanyámozás", nőcizés" stb. Másrészt itt is igaz, mint mindenhol, hogy a legszigorúbb szabályok csak a szegényekre vonatkoznak. Ez Iránban pl. rendkívül szembetűnő. De úgy gondolom nálunk is kiszolgáltatottabbak a férfiaknak a mélyszegénységben élő nők (lásd roma nők), mint középosztálybeli társaik.

Ne feledjük, hogy nálunk alapvetően két oka van, hogy valószínűleg soha nem lesz női kvóta a parlamentben és nők megítélése még hosszú évtizedekig nem fog változni. Egyrészt demográfiai okai vannak, vagyis a jelen politikának érdeke tenyészkancát csinálni a nőkből. Másrészt, a kvóta tekintetében az ellenállás minden párt részéről megvan, az LMP lehet kivétel, de ő egyébként is "új arcokból" építkezik. Az ellenállás legfőbb oka nem feltétlenül az, hogy nem szeretnének több nőt a parlamentben, hanem az, hogy nem szeretnének új embereket. Egyáltalán, semmilyen új irány, új arc nem férkőzhet be, amely meggyengíthetni a bebetonzott 3 polusú hatalmat. A Jobbik és az LMP bekerülése bőven elég volt nekik. Szóval összességében nem kellenek az újak.

Algéribában egyébként az előző generáció óta megduplázódott a női munkaerő, számos taxi- és buszsofőr is van közöttük, tehát nemcsak a klasszikus "női" szakmákat töltötték be, illetve nemcsak gazdag feleségek unaloműző munkavállalásáról van szó. Ennek a nyitásnak nyilvánvalóan gazdasági okai vannak, egy gazdaság sem működhet a munkaképes társadalom felének kizárásával. Csak olyan országok luxusa ez, akik irreális bevételekre tesznek szert pl. olaj exporttal. Ha ez megszűnik, ott is nagy szükség lesz a női munkaerőre. Amint a világ áttér az alternatív energiákra, a szaudi nők helyzete is változni fog. itt egy cikk arról, hogyan emelkednek ki szép lassan az elnyomás alól az algériai nők: http://www.nytimes.com/2007/05/26/world/africa/26algeria.html?_r=1&pagewanted=all

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Rokonok - avagy a finn és a magyar nemi egyenjogúságról

szeptember 21, 2012 - 09:07
Jari Vilen és Sőregi Éva
Maria Lohela, finn parlamenti képviselő a következő történetet idézte föl a budapesti Finn Nagykövetségen összegyűlt, főleg magyarokból álló közönségnek, mikor a finnországi nemi helyzetről kérdezték.
Tarja Halonen, Finnország előző miniszterelnöke egy óvodában tett látogatása során arról kérdezgette a köré gyűlő gyerekeket, ki mi szeretne lenni. A lelkesen csacsogó gyerekek közt megpillantott egy hallgatag, félrehúzódó kisfiút, akit fel szeretett volna vidítani.

"Tőlem ezért nem kapsz munkát" – szerzőnk válasza Jakab Andor blogbejegyzésére, avagy: Mennyit ér egy Nő?!

augusztus 15, 2011 - 11:54

A kérdés a közösségi oldalakon igen elterjedt és népszerűnek tűnő elolvasása után fogalmazódott meg bennem. Az író minden köntörfalazás nélkül hangot ad véleményének, mellyel, úgy tűnik, nincs egyedül, és sajnos számos állást kereső nő számára megszokott, hogy munkáltatóként nem alkalmazna női munkaerőt. Az indok egyszerű: nem éri meg!

Kőműves Kelemenné a választások küszöbén

január 03, 2010 - 17:57
Adamik Mária

2010 választási év lesz, amit nemcsak most, az új esztendő hajnalán, de már az óév utolsó felében is bőven érzékelhettünk.
A jelen politikai helyzet ismét olyanra sikeredett, amely eltereli a figyelmet a nők politikában betöltött – egészen pontosan be nem töltött -  szerepéről.
Holott igazság szerint éppenhogy inkább ráterelhetné ez a folyamatos kudarc a figyelmet – de NEM ÉS NEM.
Internetes böngészéseim közben időnként gyöngyszemekre lelek.
Ezek között is kiemelt helyet foglal el az alábbi, épp a témába vágó tanulmány.