Jogod van nemet mondani

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Jogod van nemet mondani

június 14, 2012 - 15:05

 A következő részletek erről a blogról vannak:

 

http://jimhines.livejournal.com/636066.html

 

Szerintem fontos, érdekes írás, érdemes végigolvasni - a kommenteket is. 

A szerző férfi.

 

"Úgy neveltek bennünket, hogy a "Nem" goromba szó. Fontos, hogy ne sértsük meg mások érzéseit. Fontos, hogy udvariasak és készségesek legyünk. Határokat húzni, saját kényelmünket és biztonságunkat előtérbe helyezni önzés. Leginkább a nőkbe sulykolják ezeket az elveket, elvárva, hogy gondoskodók legyenek, mindenki más  igényei fontosabbak legyenek a sajátjuknál. "

 

"Ha valaki korlátokat állít fel, tiszteletben kell tartanod. Lehet, hogy nem érted meg. Lehet, hogy bánt téged. Lehet, hogy felbosszant.

Nem számít.

A zavarod, a sértettséged, az, hogy nem tetszik, hogy valaki nemet mondott neked, nem jogosít fel arra, hogy megsértsd annak a másiknak a határait."

 

"Akár  erőszakosan próbál ágyba vinni, akár házi túróspitéjét szeretné beléd tömni - jogod van nemet mondani."

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Mit adott nekünk a szexuálpszichológia?

december 15, 2009 - 16:00
Lux Elvira (Fotó: Nol.hu)

A neten renget szexológus, szexuálpszichológus tevékenykedik, és nők is gyakran kérnek tőlük tanácsot. Gyakran előfordulnak tévében, rádióban is szakértőként (a különböző műsorok vagy rovatok állandó szexuálpszichológusokkal rendelkeznek). Ebből arra lehetne következtetni, hogy rengeteg tabut döntöttünk meg az utóbbi évtizedekben, felszabadultan szexelünk, és van megoldás a kisebb-nagyobb problémáinkra. Pedig dehogy. Úgy tűnik, ezek a „szakemberek” is csak a nők elnyomásában segédkeznek.

„A depressziósok nem lusták és igénytelenek, hanem betegek és segítségre van szükségük” – interjú Fodor Barbara önkéntes takarítóval

október 07, 2022 - 01:07
Fodor Barbara önkéntes alapon takarítja ki mentális betegséggel küzdők lakásait

Barbara Magyarországról költözött New York-ba, férjhez ment és jelenleg két kisgyermekével van otthon. Hetente egyszer segít elsősorban olyanoknak, akiket legyűrt a depresszió és a szorongás, és ez az otthonuk állapotára is kivetül.

Természetesen az első kérdésem az rögtön az volt, ami miatt szerettem volna őt megismerni és interjút készíteni vele. Azaz:

Miért vállal valaki magától egy ilyen nehéz feladatot?