Fonó Renée gyermekgyógyász, röntgenológus (1908–1975)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Fonó Renée gyermekgyógyász, röntgenológus (1908–1975)

június 11, 2015 - 16:41

Fonó Renée

1908. december 19-én született. A pécsi egyetemen végzett 1938-ban, utána az Állami Gyermekmenhelyen, 1940-től a László, majd a Madarász utcai Kórházban dolgozott. Kutatási területe a hospitalizáció, az agyhártyagyulladás, a csontfejlődési rendellenességek, a veleszületett szívhibák, ezek műtéti megoldásai. Munkacsoportjával először végzett hazánkban extrakorporális keringéssel szívműtétet gyermekeken.

Számos hazai és külföldi társaság tagja, 1974-ben az Európai Gyermek-kardiológiai Társaság elnökségi tagjává választották. 1975-ben halt meg.

 

 

Pikler Emmi magyar orvos (1902–1984)

május 25, 2015 - 21:14

1902. január 9-én született. Nemzetközileg elismert szakembere a csecsemő és a kisgyermek fejlődésének és nevelésének. Bécsben született, egyetemi tanulmányait is ott végezte. 1932-ben költöztek férjével Budapestre, ahol magánpraxist nyitott, és rövid időn belül komoly eredményeket mutatott fel. A zsidóüldözés alatt páciensei bújtatták őt és családját. A háború után, a sok árván maradt gyerek segítésére alapította meg 1946-ban a Lóczy utcában intézetét, amely később a nevét viselte. Eredményes módszereiről 11 könyvet, többszáz cikket publikált, szakértői irányításával 9 film készült. 

Aki elsőként felismerte a cisztás fibriózist: Dorothy H. Andersen

május 15, 2018 - 12:06

A Johns Hopkins Medical School hallgatója volt, 1926-ban végzett. Sebész szeretett volna lenni, de nőt egyetlen kórház sem fogadott el sebészeti rezidensnek. A Columbia egyetemen patológiából doktorált, majd egy New York-i gyerekkórház patológusa lett. Éveket töltött a cisztás fibrózis tanulmányozásával. Ugyancsak komoly eredményeket ért el a veleszületett szívrendellenességek tanulmányozásában. Tiszteletbeli tagja volt a American Academy of Pediatrics-nak és tiszteletbeli elnöke a National Cystic Fibrosis Research Foundation-nak.

Virginia Apgar amerikai orvos (1909–1974)

május 25, 2015 - 22:14
Az első nő, akit a Columbia University egyetemi tanárrá nevezett ki. Sebészként kezdett, később aneszteziológiára és újszülöttekre specializálódott. Nevéhez fűzódik az Apgar skála kidolgozása, amelyet világszerte elfogadtak és alkalmaznak az újszülöttek állapotának felmérésére. A szó az öt vizsgálandó jellemző angol kezdőbetűjéből adódik: appearance, pulse, grimace, activity, respiration (bőrszín, pulzus, grimasz, aktivitás, légzés ).
 
 

Ausztrál orvosnő a gyermekbénulás ellen: Dame Annie Jean Macnamara

május 25, 2015 - 21:45

A Melbourne-i egyetemen szerzett orvosi diplomát, 1923-tól a Royal Children's Hospital-ben kapott állást. (Nem volt egyszerű, a kórház vezetése először elutasította a jelentkezését, mivel a kórházban nem volt WC orvosnők számára.) A gyermekbénulási járvány idején bebizonyította, hogy a vírusnak több fajtája van, ez fontos volt a későbbi szérum kifejlesztéséhez. 1925-1931 között a Poliomyelitis Committee of Victoria konzultánsa volt. A Rockefeller alapítvány utazó ösztöndíjával Angliában és az Egyesült Államokban ortopédiai tanulmányokat folytatott.

Hattie Alexander amerikai mikrobiológus, gyermekgyógyász (1901–1968)

május 25, 2015 - 21:49

A Johns Hopkins School of Medicine-en diplomázott, gyakorlóévét a baltimori Harriet Lane gyermekgyógyászatán töltötte. Itt találkozott azzal a betegséggel, amely egész további tudományos munkáját meghatározta: az influenzás agyhártyagyulladással, amely gyermekeknél 100%-os halálozással járt. A New York-i Babies Hospital mikrobiológiai laboratóriuma vezetése alatt szakmai etalonná vált. Első komoly tudományos sikere 1939-ben volt, amikor az általa kikísérletezett gyógyszerrel influenzás agyhártyagyulladásos csecsemők teljes gyógyulásáról tudott beszámolni.