Fonó Renée gyermekgyógyász, röntgenológus (1908–1975)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Fonó Renée gyermekgyógyász, röntgenológus (1908–1975)

június 11, 2015 - 16:41

Fonó Renée

1908. december 19-én született. A pécsi egyetemen végzett 1938-ban, utána az Állami Gyermekmenhelyen, 1940-től a László, majd a Madarász utcai Kórházban dolgozott. Kutatási területe a hospitalizáció, az agyhártyagyulladás, a csontfejlődési rendellenességek, a veleszületett szívhibák, ezek műtéti megoldásai. Munkacsoportjával először végzett hazánkban extrakorporális keringéssel szívműtétet gyermekeken.

Számos hazai és külföldi társaság tagja, 1974-ben az Európai Gyermek-kardiológiai Társaság elnökségi tagjává választották. 1975-ben halt meg.

 

 

Ausztrál orvosnő a gyermekbénulás ellen: Dame Annie Jean Macnamara

május 25, 2015 - 21:45

A Melbourne-i egyetemen szerzett orvosi diplomát, 1923-tól a Royal Children's Hospital-ben kapott állást. (Nem volt egyszerű, a kórház vezetése először elutasította a jelentkezését, mivel a kórházban nem volt WC orvosnők számára.) A gyermekbénulási járvány idején bebizonyította, hogy a vírusnak több fajtája van, ez fontos volt a későbbi szérum kifejlesztéséhez. 1925-1931 között a Poliomyelitis Committee of Victoria konzultánsa volt. A Rockefeller alapítvány utazó ösztöndíjával Angliában és az Egyesült Államokban ortopédiai tanulmányokat folytatott.

Nielsine Nielsen, az első dán orvosnő (1850–1916)

június 11, 2015 - 16:31
Nielsine Nielsen

Az első dán diplomás nő, az első dán orvosnő Svendborgban nevelkedett. Koppenhágában a Froknerne Villemoes-Qvistgaards Institut-ban tanítói képesítést szerzett, de orvos szeretett volna lenni. C.E. Fenger képviselő segítségét kérte, aki ismert támogatója volt a nőjogi mozgalomnak. 1875-ben megjelent a rendelet, amely engedélyezte a nők egyetemi felvételét, így 1877-ben másodmagával megkezdhette tanulmányait. A Dansk Kvindesamfund-tól (Dán nőszervezet) kapott anyagi támogatást. Diplomája megszerzése után Koppenhágában kezdett praktizálni.

Az első nő a brazil parlamentben: Carlota Pereira de Queirós

április 04, 2017 - 01:30

Az első nő, akit beválasztottak a brazil parlamentbe és 1934-ben részt vett az alkotmány megszövegezésében. São Pauloban született 1892-ben, az ottani orvosegyetemen diplomázott 1926-ban. Az 1932-es alkotmányos forradalom alatt 700 nő részvételével szervezett tiltakozó megmozdulást. 1933-ban került be a parlamentbe, ahol az egészségügyi és oktatási bizottság tagja volt.  Alapító tagja és néhány évig elnöke volt a Brazilian Academy of Medical Women-nek. A National Congress feloszlatása után német, francia és svájci kórházakban dolgozott. 1982-ben halt meg.

Doktornő nadrágban: Madeleine Pelletier francia orvos, radikális feminista (1874–1939)

április 09, 2017 - 23:23

Az első francia nő, aki pszichiátriai szakvizsgát tett és állami elmegyógyintézetben alkalmazták. Szegény családból származott, korán kimaradt az iskolából, később önerőből készült fel az egyetemre. Már kamaszkorában anarchista és feminista csoportok tagja volt, 1906-ban a Solidarité des femmes titkárává választották. Cölibátusban élt. Férfiruhát viselt, hogy ezzel is jelezze eltávolodását a kultúra által definiált, korlátozó "nőiesség" fogalmától. 1908-ban La Suffragiste címen újságot alapított.

L. Kiss Ibolya orvos, író (1895–1980)

február 22, 2019 - 21:39

Erdélyben, Érbogyoszlón született, a nagyváradi premontrei gimnáziumban érettségizett. Családjában hagyomány volt az orvosi pálya, ezért a budapesti orvosegyetemre iratkozott be. Diplomájának kézhezvétele után a Rókus Kórház bőrgyógyászatán dolgozott, ott ismerkedett meg a szlovák Miloš Lacko bőrgyárossal, akivel házasságot kötött. Liptószentmiklóson éltek, ahol idegorvosként dolgozott, ott jelentek meg első írásai. 72 éves korában nyugdíjazták, férje is akkortájt halt meg, így testvéréhez költözött Budapestre.

Néhány munkája: