Sirin Ebádi iráni jogász, író, nőjogi aktivista (sz. 1947)   

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Sirin Ebádi iráni jogász, író, nőjogi aktivista (sz. 1947)   

június 15, 2019 - 01:27
2003-ban megkapta a Nobel békedíjat, ő az első iráni és az első muszlim nő, aki ebben a kitüntetésben részesült.

Értelmiségi család lánya, a teheráni egyetem jogi karán 1969-ben kapta meg diplomáját, az Igazságügyi minisztériumban kapott gyakornoki állást. Miután sikeresen letette a bírói vizsgát, ő lett az első iráni nő, aki bírói kinevezést kapott. 1971-ben a teheráni egyetemen elkészítette és sikeresen megvédte doktori értekezését. 1975 és 1979 között a teheráni városi bíróság vezetője volt.

Az 1979-es iszlám forradalom győzelme után a fundamentalisták kerültek hatalomra, Ebadi és nőtársai nem viselhettek többé bírói hivatalt.

Sokéves küzdelem után elérte, hogy ügyvédként dolgozhasson. Védencei az elnyomottak, kiszolgáltatottak voltak, főleg nők és gyerekek. Munkáját állandó fenyegetések között végezte.

A Society for Protecting the Rights of the Child (SPRC) és a Defenders of Human Rights Center (DHRC) alapítója volt, sok neves külföldi egyetem választotta díszdoktorává. 2004-ben a Forbes magazin beválasztotta a száz legbefolyásosabb nő közé.

Néhány munkája: History and Documentation of Human Rights in Iran; The Rights of Women; Iran Awakening: From Prison to Peace Prize; One Woman’s Struggle at the Crossroads.

Magyarul Szabadnak születtem című önéletrajza jelent meg.

 

 

Vera Poska-Grünthal észt ügyvéd, író, feminista (1898–1986)

március 24, 2017 - 20:38

Tartuban volt egyetemi hallgató, az első világháború és négy gyermeke nevelése miatt majdnem tíz évig tartott, amíg lediplomázott. Tallinban kezdett ügyvédként dolgozni, különösen a nőket érintő ügyek érdekelték. Kapcsolatba lépett a helyi nőszervezetekkel a létező családjogi törvények megváltoztatásáért. Egyik alapítója volt az International Federation of Female Lawyers and Judges-nek (Ügyvédnők és bírónők nemzetközi szervezete), első kongresszusukat 1928-ban Párizsban tartották. 1944-ben családjával Svédországba emigrált.

Emily Greene Balch amerikai közgazdász, pacifista (1867–1961)

január 08, 2017 - 14:39
Emily Greene Balch

Amikor 1946-ban átvette a Nobel Békedíjat, rengetegen köszöntötték szerte a világban. Az Egyesült Államok kormánya nem volt a gratulálók között.

A Bryn Mawr College-ban diplomázott 1889-ben, ő volt az első, aki megkapta az egyetem európai ösztöndíját. Párizsban töltött tanulmányútjáról a  Public Assistance of the Poor in France című értekezésében  számolt be. A Wellesley egyetemen tanított közdazdaságtant.

Nydia Lamarque argentin ügyvéd, költő, író, fordító, feminista (1910–1982 )

március 31, 2018 - 22:27

Buenos Aires-ben született, spanyol anyától, francia apától. Gondos nevelésben részesült, a humán tárgyak vonzották, 12 évesen írta első verseit. Családja támogatásával elvégezte a jogi egyetemet, majd sikeres vizsgák után az ügyvédi kamara tagja lett. Fiatal korától érdeklődött a társadalmi problémák iránt, vonzották a szocialista eszmék és részt vett a feminista mozgalomban. A huszas évektől jelentek meg versei, első kötetét 1925-ben publikálta. Tagja volt az írók Boedo társaságának és az Ateneo Femenino nőegyletnek.

Wangari Maathai kenyai emberjogi és környezetvédő aktivista (1940–2011)

szeptember 06, 2015 - 17:31

Az első nő, aki a nairobi egyetemen doktori címet és katedrát szerzett. Az első afrikai nő, aki PhD fokozatot szerzett állatorvosi szakon. Később a kar dékánja lett. Professzori kinevezése után férje elhagyta őt és három gyereküket, a válás indoka: Wangari "túl iskolázott, túl erős, túl sikeres és túl nehezen kezelhető” „nem engedelmeskedik a férfiaknak, ezzel megszegi az afrikai tradíciókat”.

Crystal Eastman amerikai ügyvéd, újságíró, feminista (1881–1928)

április 22, 2017 - 01:55

1907-ben a New York University-n szerzett jogi diplomát. Foglalkozott munkajogi- és születésszabályozási tanácsadással, harcolt a nők gazdasági egyenlőségéért. A radikális Liberator című újság szerkesztője, 1919-ben az első amerikai feminista kongresszus szervezője. A világ legrégebbi női békemozgalmi szervezeteének, a Women's International League for Peace and Freedom-nak egyik alapító tagja. 

Taslima Nasrin bangladesi orvos, író, feminista (sz. 1962) 

május 05, 2017 - 23:40

Műveiben megrázóan mutatja be, milyen kiszolgáltatottak, megalázottak a tradicionális iszlám társadalomban a nők. Tevékenysége annyira felbőszítette hazája fundamentalista vezetőit, hogy könyveit elégették és vérdíjat tűztek ki rá. Útlevelét elkobozták, eljárást indítottak ellene, de a PEN és az Amnesty International kimenekítette Bangladesből és Svédországban kapott menedékjogot.  2004-től néhány évet az indiai Kolkatában és Új-Delhiben töltött.  Nasrim 17 könyvet és számtalan cikket írt, műveit több, mint 20 nyelvre fordították le.

Ella Negruzzi román feminista (1876–1948)

augusztus 29, 2017 - 20:54

Az író és politikus Leon Negruzzi lánya, apja korai halála után őt és testvérét tudós nagybátyjuk nevelte. 1914-ben diplomázott a jogi egyetemen, de nőket nem nem vették fel az ügyvédi kamarába. Közel hat évig tartott, amíg kiharcolta, hogy kamarai tag legyen és elkezdhetett praktizálni. Alapító tagja volt az első román nőjogi szervezetnek, az Emanciparea femeii-nek. Harcolt a nők választójogáért, fontosnak tartotta a nők értelmiségi pályára lépését, a háztartásszervezés, a gyereknevelés új irányainak megismertetését.

Emily Murphy kanadai író, feminista (1868–1933)

március 25, 2017 - 00:42

A nőjogi aktivista csoport, a Famous Five (híres ötös) egyik tagja (a többiek: , Nellie McClung, Louise McKinney, Irene Parlby). Az első békebíró nemcsak Kanadában, de a brit birodalomban is. A bíróságon első munkanapján egy ügyvéd tiltakozást jelentett be, mivel a nők – az érvényes törvények szerint – nem jogi személyek.

Florence Sutro amerikai zenész, jogász, feminista (1865–1906)

április 09, 2017 - 22:44

Az első nő az Egyesült Államokban, aki zenei doktorátust szerzett. Zenei tehetsége gyerekkorában jelentkezett, 13 éves korában egy Liszt darab eljátszásával nyert versenyt. A Grand Conservatory of New York hallgatójaként diplomázott. Házasságot kötött Theodore Sutro ügyvéddel, akinek a bíztatására beiratkozott az egyetem jogi karára, 1891-ben diplomázott, de az ügyvédi kamarába nem vették fel. Férjével együtt támogatták a női választójogi mozgalmat, 1895-ben Women in Music and Law címmel írt  könyvet.

Clara González de Behringer panamai jogász, feminista (1900–1990)

augusztus 29, 2017 - 20:56

Az első panamai és az első latin-amerikai nő, aki jogi doktorátust szerzett. 1918-ban elvégezte a tanárképzőt, a következő évben kezdte jogi tanulmányait az Escuela Nacional de Derecho-n. 1922-ben diplomázott, szakdolgozatának témája La Mujer ante el Derecho Panameno (nők a a panamai jogban) volt. Diplomája ellenére jogászként az érvényes törvény miatt nem dolgozhatott. 1924-ben alapító tagja volt a Partido Nacional Feminista-nak (nemzeti feminista párt). Létrehozták az Escuela de Cultura Femenina-t, ahol nők szociológiát, politikatudományt, történelmet tanulhattak.

Arabella Mansfield amerikai jogász, tanár, feminista (1846–1911)

április 01, 2018 - 14:35

Az első amerikai nő, akit a jogászkamara tagjai közé felvettek. 1866-ban, az Iowa Wesleyan University elvégzése után a Simpson College hallgatója lett, ahol politikatudományt és jogot tanult. 1869-ben kérvényezte felvételét a jogászkamarába, sikeres vizsgája után ő lett az ország első ügyvédnője. Az Indiana Asbury University professzoraként fontos feladatának tartotta elérhetővé tenni a jogi pályát nők részére. A National League of Women Lawyers tagja és az  Iowa Woman Suffrage Society.egyik alapítója volt. 1870-ben elnökletével rendezték meg az Iowa Women’s Suffrage Convention-t.

Selma Lagerlöf Nobel-díjas svéd író, feminista (1858–1940)

november 18, 2016 - 19:37

Az első nő és az első svéd író, aki Nobel díjat kapott (1909), a Svéd Tudományos Akadémia első női tagja (1914), műveit több mint negyven nyelvre lefordították.

A Svédország nyugati részén található Mårbacka birtokon született, a hat gyermek közül ötödikként. Az előkelő családból származó lány már gyerekkorában verseket írt, és érdeklődve hallgatta nagymamájától a skandináv mítoszokat, sagákat. Nagyon megviselte, amikor a családi birtok apja alkoholizmusa miatt eladásra került. Ezután Selma egy lányiskolában tanított, ezen évek alatt kezdte írni első regényét.