Maud Younger amerikai szüfrazsett, szakszervezeti aktivista (1870–1936)  

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Maud Younger amerikai szüfrazsett, szakszervezeti aktivista (1870–1936)  

március 31, 2018 - 17:51
A XX. század elejének jelentős nőjogi harcosa.

San Franciscoban született gazdag, befolyásos kapcsolatokkal rendelkező családba. Aktivista munkája a századfordulón kezdődött, amikor megismerte a Settlement mozgalmat. A kiszolgáltatott emberek, a dolgozó nők életének jobbrafordítása lett életcélja. Pincérnői állást vállalt és a New York Waitresses' Union tagja lett. Az 1906-os nagy földrengés után hazatért szülővárosába, ahol megalakította a pincérnők szakszervezetét, melynek első elnöke volt. Beválasztották a San Francisco Central Labor Council tagjai közé is.

Alapító tagja volt a San Francisco Wage Earners' Suffrage League (WESL ) szervezetnek, melynek célja volt, hogy a munkásnők is kapjanak szavazati jogot. Jó szónok volt, a mozgalom népszerű alakjai közé tartozott. Az 1911-es Labor Day felvonuláson ő hajtotta a hat fehér lovat, mely a WESL kocsiját húzta.

1913-ban New Yorkba ment, hogy támogassa a sztrájkoló ruhaipari munkásokat. lal való megismerkedése után a National Woman's Party tagja lett, ahol a lobby bizottság elnökévé választották. A nők szavazati jogának törvénybeiktatása után folytatta munkáját a Women’s Trade Union League, a National Consumers’ League és a Women’s Bureau munkatársaként. 1923-ban komoly része volt az Equal Rights Amendment kongresszusi benyújtásában, 1928-ban az Inter-American Commission of Women egyik alapítója volt.

Haláláig a nőmozgalom aktiv szereplője maradt.  
 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Az Egyesült Államok első fekete női jogásza: Charlotte E. Ray

január 13, 2018 - 20:23

New York City-ben született 1850-ben, apja lelkész, újságíró és elkötelezett abolicionista volt. Washingtonban az Institution for the Education of Colored Youth elvégzése után a Howard University tanítóképző karán kezdett tanítani. C.E. Ray néven – hogy ne derüljön ki női mivolta – sikerrel jelentkezett az egyetemi jogi karára, 1872-ben diplomázott. Amerikában ő volt a harmadik jogot végzett nő. Ugyanabban az évben ő volt az első nő, akit a District of Columbia ügyvédi kamarája felvett tagjai közé és ezzel jogosulttá vált praktizálni.

Marie Gérin-Lajoie kanadai reformer, nőjogi aktivista (1867–1945)

október 15, 2017 - 00:26

A feminizmus egyik úttörője jómódú értelmiségi családba született. Alapos műveltségét jogász apja könyvtárában, szociális érzékenységét anyja jótékonysági útjain szerezte. Nő lévén egyetemre nem járhatott, de magánúton alapos jogi tudásra tett szert, ebben később ügyvéd férje is támogatta. Előadásokat tartott, cikkeket és könyveket írt a nők jogi és szociális kiszolgáltatottságának megszüntetéséért.  1907-ben létrehozta a nőjogokért küzdő Fédération nationale Saint-Jean-Baptiste egyesületet.