Vijayalakshmi Pandit politikus (1900–1990)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Vijayalakshmi Pandit politikus (1900–1990)

május 06, 2017 - 21:17
1937-ben beválasztották a kormányba, ő az első indiai nő, aki ezt elérte.

Motilal Nehru lánya, Jawaharlal Nehru miniszterelnöke testvére. Családi hagyományainak megfelelően korán kezdett politizálni, részt vett a függetlenségi harcokban, többször bebörtönözték. 1937-ben beválasztották a kormányba, ő az első indiai nő, aki ezt elérte. 1947-től lett a diplomáciai testület tagja, többek között a Szovjetúnióban, Mexikóban, az Egyesült Államokban képviselte hazáját. 1953-54 között az ENSZ Közgyűlés első női elnökévé választották. Ezt követően több országban volt nagykövet, majd hazájában töltött be fontos állami tisztségeket. 

 

 

Bodil Begtrup dán diplomata, feminista (1903–1987)

április 29, 2017 - 22:59
Bodil Begtrup a Costa Rica-i Graciela Morales F. De Echeverria társaságában 1948-ban

Dánia első női nagykövete a koppenhágai egyetemen politikatudományból diplomázott 1929-ben. Egyetemista korában lett tagja a Dansk Kvinders Nationalrad-nak (Dán nemzeti nőszövetség), 1931-ben ő volt az alelnök, 1946-49 között az elnöki posztot töltötte be. A háború után a dán   delegáció tagja volt, a Commission on the Status of Women (Nők helyzetével foglalkozó bizottság) első elnöke volt. 1949-ben megkapta első nagyköveti kinevezését Izlandra.

Phúlan Dévi, az indiai banditakirálynő (1963–2001)

augusztus 12, 2017 - 15:37

A Banditák királynője alacsony kasztból való, rettenetesen szegény családba született. Szülei 11 évesen férhjez adták, férje brutálisan bánt a kislánnyal. Húsz éves korában egy banditacsapat elrabolta, a vezetőjük szeretője lett. A férfi halála után Phoolan Devi lett a főnök, neve akkor vált ismertté, amikor egy rivális banda 22 tagját megölték. A gyilkosságok ellenére hihetetlen népszerűségre tett szert. 1983-ban elfogták és bebörtönözték. Szabadulása után, még mindig meglévő hírnevét kihasználva, a Samajwadi párt képviselőnek jelölte és be is jutott a parlamentbe.

Alexandra Kollontáj

március 19, 2010 - 11:15

Alekszandra Mihajlovna Kollontáj 1872-1952
orosz forradalmár, diplomata, író
 
A legbefolyásosabb marxista feminista 1872 március 31-én Szentpéterváron született előkelő, gazdag családban, apja, Mihail Domontovics a cári hadsereg tábornoka. A fiatal lány Oroszországban és Finnországban nevelkedik, sokat utazik, több nyelven beszél, amit később a mozgalomban, majd diplomata karrierje során hasznosít. Fontos szerepe van abban, hogy megismertette és terjesztette hazájában a feminista eszméket, szervezte az orosz nőmozgalmat.
 

Berta Pipina lett politikus, újságíró, feminista (1883–1942)

augusztus 29, 2017 - 22:11

Az első nő, aki Lettországban parlamenti képviselő volt. 1883-ban végzett a bauskai gimnáziumban, néhány évet Berlinben logopédiát tanult, hazatérte után sérült gyerekeket tanított. Lettország függetlenné válásakor, 1918-ban kezdett politikával foglalkozni. 1919-ben megválasztották a rigai városi tanács tagjává, a nők helyzetének javítása volt a célja. 1922-ben belépett a Latvijas sieviešu nacionalas ligas-ba (Let nők nemzeti szervezete), 1925-ben annak elnökévé választották.