Deborah Ellis kanadai író, békeaktivista (sz. 1960)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Deborah Ellis kanadai író, békeaktivista (sz. 1960)

május 06, 2017 - 21:13

11 éves korában kezdett írni. Járt Afrikában, Pakisztánban, Afganisztánban, dolgozott menekülttáborokban. Személyes tapasztalatok alapján ír könyveiben a fejlődő világban felnövő gyerekek életéről. Foglalkozik a hajléktalanság, az AIDS, a nők jogai, a rasszizmus, a terrorizmus, a drogkereskedelem problémáival. Befolyt jogdíjainak legnagyobb részét humanitárius szervezeteknek, mint pl. a Street Kids International és a Women to Women utalja át. Többek között az Order of Ontario, The Jane Addams Children's Book Award, Sweden’s Peter Pan Prize és a Peace Award kitüntetettje.

Néhány munkája:

  • We Want You to Know: Kids Talk About Bullying;
  • Parvana’s Journey;
  • The Breadwinner;
  • I Am a Taxi;
  • Mud City;
  • Looking for X;
  • Lunch with Lenin and Other Stories;
  • Moon at Nine.

 

 

Adelaide Sophia Hoodless kanadai reformer (1857–1910) 

február 24, 2017 - 15:02

Már akkor szorgalmazta a nők élethosszig tartó tanulását, amikor nem is ismerték ezt a fogalmat. Különösen fontosnak tartotta az egészségügyi, higiénés és korszerű háztartástani ismereteket. 1895-ben megalapította a Canadian National YWCA nőegyletet, egyik alapítója volt a később nemzetközivé vált Women's Institute mozgalomnak, a National Council of Women és a Victorian Order of Nurses egyesületeknek. Remek szónok volt, az országban tartott előadókörútjai telt házak előtt zajlottak. 1898-ban az oktatási miniszter felkérésére írt Public School Domestic Science címmel tankönyvet.

Francis Marion Beynon kanadai újságíró, feminista (1884–1951)

április 12, 2017 - 13:46

Elkötelezett feminista, nővérével, Lillian Beynon Thomas-szal együtt biztatta a nőket szavazójoguk kikövetelésére. Winipegben élt, Kanada legbefolyásosabb hetilapja, a The Grain Growers Guide szerkesztője volt. Rovata, a The Country Homemaker minden elképzelhető témával  foglalkozott, ami a nőket érinti. Nemcsak a nőket, de a politikusokat is bíztatta a nőjogok érvényesítésére. Aktív tagja volt a Canadian Women's Press Club-nak, részt vett a Political Equality League of Manitoba tevékenységében, amely a tartomány legfontosabb női választójogi szervezete volt.

Viktorinánus úrilányból vegetáriánus feminista: Charlotte Despard kalandos élete (1844–1939)

június 15, 2016 - 11:50

1844. június 15-én született. Fiatalkorában a viktoriánus úrilányok életét élte, később férjével beutazta Indiát és Ázsiát, ebben az időben írta romantikus regényeit.

Férje 1890-ben hajóbalesetben meghalt, Charlotte ezután barátai ösztönzésére a jótékonysági munka felé fordult. Eleanor Marx jó barátja volt, részt vett a Második Internacionálén, és fellépett a búr háború ellen. 

Eddig 12000 lányt és nőt mentett meg az emberkereskedőktől: Anuradha Koirala nepáli aktivista

április 02, 2017 - 21:31

1949-ben született, élete a nő- és gyermekkereskedelem elleni küzdelemről szól. A nepáli kislányok 5-6 éves koruktól ki vannak téve a veszélynek, hogy elrabolják és a közeli Indiába hurcolják őket szexrabszolgának. Az egykori angoltanárnő létrehozta a Maiti Nepal (anyaotthonok) nonprofit alapítványt, ahol a bordélyházakból menekülő nők biztonságban lehetnek, szakmát tanulhatnak.  Az 1993-ban saját házában létrehozott menedék mára nemzetközileg elismert  hálózattá nőtte ki magát, sokezer nő köszönheti neki életét (eddig kb. 12000 nőt és kislányt mentett meg).

A svéd munkásnőkért: Gerda Meyerson

április 04, 2017 - 01:07

Jómódú családba született 1866-ban. Stockholmban az Åhlinska skolanban tanult. Korán kezdett érdeklődni a szociális problémák iránt, különösen a munkásnők helyzete foglalkoztatta, fontosnak tartotta élet- és munkakörülményeik javítását. 1898-ban megalapította a Föreningen Hem för arbeterskor-t (munkásnők egyesülete), melynek titkára volt. Alapító tagja volt a Centralförbundet för socialt arbete-nek (CSA, szociális munkások központi egyesülete). 1929-ben halt meg. 

Bertha Pappenheim osztrák szociális munkás, író, feminista (1859–1936)

december 27, 2016 - 00:52

Jómódú bécsi kereskedőcsaládba született. Több nyelven beszélt, sokat olvasott, de 16 éves korában ott kellett hagynia az iskolát, csak bátyja járhatott egyetemre. 1888-ban jelentek meg első irodalmi publikációi, kezdetben álnéven, abban az időben kezdte szociális és politikai tevékenységét is. Dolgozott ingyenkonyhán, majd zsidó leányok árvaházában, amelynek később az igazgatója lett.

Florence Hope Luscomb építész, feminista (1887–1985)

december 31, 2016 - 23:32

A 98 évet megélt hölgy a béke, a szakszervezetek  és nők ügyének elkötelezettje, tömeggyűlések és tüntetések jólismert alakja volt. Az első nők egyike, akik a Massachusetts Institute of Technology-t elvégezhették, 1909-ben szerzett építész diplomát. Egy építész cégnél dolgozott 1917-ig, majd a Boston Equal Suffrage Association ügyvezető titkára lett. Hamar kiderült, hogy jó szónok, naggyűléseken tartott hatásos beszédeket. Egész életét az aktivitásnak rendelte alá.

Eleanor May Moore ausztrál újságíró, pacifista, feminista (1875–1949) 

március 02, 2017 - 00:41

Melbourne-ben a Presbyterian Ladies' College és a Stott's Business College elvégzése után titkárnőként dolgozott, emellett szabadúszó újságíró volt. 1915-ben kapcsolódott be a békemozgalomba, alapító tagja majd nemzetközi titkára volt a Sisterhood of International Peace-nek (SIP), melyet ő képviselt 1919-ben a zürichi International Women's Congress-en.  A szervezet később Women's International League for Peace and Freedom (WILPF) néven működött, Moore haláláig titkára és aktiv tagja volt. Meg nem alkuvó békepárti volt, ellenezte a kötelező katonai szolgálatot, a fegyverkezést.

Le a fegyverekkel! Bertha Suttner osztrák író és pacifista (1843–1914)

április 22, 2017 - 00:49

Franz von Kinsky gróf lánya hagyományos nevelést kapott, nyelveket, zenét tanult, utazgatott. Rövid ideig Alfred Nobel titkárnője volt, akivel Arthur Gundaccar Suttner báróval kötött házassága után is levelezett. Aktivan részt vett a békemozgalmakban, a Gesellschaft der Friedensfreunde társaság megalapítója, az International Peace Bureau alelnöke. Az 1899-ben megtartott First Hague Convention delegációvezetője, az egyetlen női résztvevő. Nemzetközi tekintélye olyan nagy, hogy 1904-ben Theodore Roosevelt elnök fogadja őt a Fehér Házban.