Emily Murphy kanadai író, feminista (1868–1933)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Emily Murphy kanadai író, feminista (1868–1933)

március 25, 2017 - 00:42

A nőjogi aktivista csoport, a Famous Five (híres ötös) egyik tagja (a többiek: , Nellie McClung, Louise McKinney, Irene Parlby). Az első békebíró nemcsak Kanadában, de a brit birodalomban is. A bíróságon első munkanapján egy ügyvéd tiltakozást jelentett be, mivel a nők – az érvényes törvények szerint – nem jogi személyek. A tiltakozást felülbírálása után Alberta állam legfelsőbb bírósága 1917-ben törvénybe foglalta, hogy a nők Alberta államban személyek. Emily ezek után indulni szeretett volna a szenátusi választáson, de Robert Borden miniszterelnök visszautasította jelölését, a jólismert okra hivatkozva – a nők nem személyek. A Famous Five és társaik 1929-ben érték el, hogy törvénybe foglalták a nők jogi személyiségének elismerését.  

 

 

Helen Gregory MacGill kanadai jogász, újságíró, feminista (1864–1947) 

január 01, 2017 - 18:10

Torontoban a Trinity College egyetlen női hallgatója volt, 1889-ben diplomázott. A Cosmopolitan című lap munkatársaként beutazta egész Kanadát. Családjával Vancouverben telepedtek le, 1917-ben az első nő volt, aki Brit Kolumbiában (Kanadában harmadikként) bírói kinevezést kapott, 23 évig töltötte be ezt a posztot. A fiatalkorúak bírósága az ő kezdeményezésére jött létre.

Clara González de Behringer panamai jogász, feminista (1900–1990)

augusztus 29, 2017 - 20:56

Az első panamai és az első latin-amerikai nő, aki jogi doktorátust szerzett. 1918-ban elvégezte a tanárképzőt, a következő évben kezdte jogi tanulmányait az Escuela Nacional de Derecho-n. 1922-ben diplomázott, szakdolgozatának témája La Mujer ante el Derecho Panameno (nők a a panamai jogban) volt. Diplomája ellenére jogászként az érvényes törvény miatt nem dolgozhatott. 1924-ben alapító tagja volt a Partido Nacional Feminista-nak (nemzeti feminista párt). Létrehozták az Escuela de Cultura Femenina-t, ahol nők szociológiát, politikatudományt, történelmet tanulhattak.

Julia Ward Howe amerikai író, költő, feminista (1819–1910) 

április 01, 2018 - 14:38

Az első nő, akit az American Academy of Arts and Letters tagjai közé választottak. New Yorkban született, jómódú, intellektuális érdeklődésű családba. 1843-ban kötött házasságot S.G. Howe abolicionista tanárral, 6 gyerekük született. Esszéket írt a New York Review and Theological Review számára, első verseskötete 1853-ban jelent meg. Alapító tagja és első elnöke volt a New England Woman Suffrage Association-nek, 20 éven át szerkesztette a Woman's Journal című lapot. Több nőklubot alapított, a General Federation of Women’s Clubs vezetője volt. 

Pavlina Pajk szlovén költő, író, feminista (1854–1901)

április 08, 2017 - 21:11

Szüleivel Olaszországban élt, az ő haláluk után, 16 éves korában tért haza. Nagybátyja házában találkozott a kor haladó értelmiségi képviselőivel. Első verse 1874-ben jelent meg, első regényét Občutki na novega leta dan címmel 1876-ban publikálta. Termékeny író volt, friss, egyéni stílusa hamar népszerű lett. Műveiben mindig a nők a főszereplők. 1884-ben megjelent cikke, a Nekoliko besedic o ženskem vprašanju (Néhány szó a nőkérdésről) az első olyan írás, amely a nők társadalomban elfoglalt helyzetéről beszél. 

India első bírónője: Anna Chandy indiai jogász, feminista (1905–1996)

május 02, 2017 - 21:24

Az elsőgenerációs feministák egyike, az első női bíró Indiában és az első nő, akit a legfelsőbb bíróság tagjai közé választottak. 1926-ban diplomázott, Kerala államban ő volt az első jogot végzett nő. Ügyvédként dolgozott, főleg nőket képviselt. Alapítója és szerkesztője volt a Shrimati című nőjogi lapnak. 1932-ben kapta meg bírói kinevezését, 1948-tól kerületi bíró volt, 1959-ben a keralai legfelsőbb bíróság tagja lett. Nyugdíjbavonulása után a Law Commission of India tagjaként munkálkodott. 1973-ban  Atmakatha  címmel adta ki visszaemlékezéseit.    

Ujfalvy Krisztina (Máté Jánosné) költő (1761–1818)

december 27, 2016 - 14:15

Hétéves volt, amikor édesapja, Újfalvi Sámuel küküllői főbíró meghalt, édesanyja egyedül nevelte fel. A híresen szép fiatal lány szerelmes lett Haller László grófba, de az mást vett feleségül. Csalódásában Krisztina feleségül ment a művelt, gazdag Máté János földbirtokoshoz. A viharosra sikeredett házasságból egy kislány született.

Krisztina ragaszkodott függetlenségéhez, férjét elhagyva Kolozsvárra költözött, ahol élénk társadalmi életet élt, sokakat megbotránkoztatott életvitele. Lovagolt, férfias ruhákban járt, nem alkalmazkodott az etiketthez.

Az első svéd feminista: Sophia Elisabet Brenner

április 09, 2017 - 21:21

1659-ben született. Az első jelentős svéd írónő, 1693-ban megjelent, a női nem indokolt védelméről szóló írása miatt pedig az első svéd feministaként tartják számon. Kora szokásaitól eltérően rendkívül alapos nevelést kapott, apja elintézte, hogy a stockholmi német fiúiskolában – egyedüli lányként –  tanulhasson. A divatos festő, Elias Brenner felesége lett 1680-ban, házuk az irodalmi és művészeti élet egyik központja volt. 

Nydia Lamarque argentin ügyvéd, költő, író, fordító, feminista (1910–1982 )

március 31, 2018 - 22:27

Buenos Aires-ben született, spanyol anyától, francia apától. Gondos nevelésben részesült, a humán tárgyak vonzották, 12 évesen írta első verseit. Családja támogatásával elvégezte a jogi egyetemet, majd sikeres vizsgák után az ügyvédi kamara tagja lett. Fiatal korától érdeklődött a társadalmi problémák iránt, vonzották a szocialista eszmék és részt vett a feminista mozgalomban. A huszas évektől jelentek meg versei, első kötetét 1925-ben publikálta. Tagja volt az írók Boedo társaságának és az Ateneo Femenino nőegyletnek.

Gene Stratton Porter amerikai író, természetfotós, feminista (1863–1924)

május 05, 2017 - 23:31

A Limberlost lápvidék növény- és madárvilágáról készített felvételei a Recreation és az Outing folyóiratban jelentek meg. Első regényét is kedvezően fogadták, az igazi sikert azonban második könyvével, a Freckles-el aratta: Műveit számos nyelvre lefordították, az eladott példányszám jóval meghaladta a tízmilliót. 1920-ban Kaliforniába költözött, ahol – az első nők között - filmstúdiót alapított és saját munkáit vitte filmre. Néhány munkája: A Girl of the Limberlost, Laddie, Michael O'Halloran, A Daughter of the Land. 

Carrie Derick kanadai botanikus, feminista (1862–1941)

április 04, 2017 - 00:28

Az első kanadai nő, aki egyetemi tanári kinevezést kapott. Clarenceville-ben született, az ottani tanítóképzőt végezte el. Ezután a McGill University hallgatója lett, 1890-ben az alap-, 1896-ban a mesterdiplomát szerezte meg. Ugyanabban az évben ő volt az első nő, akit az egyetem demonstrátorként foglalkoztatott. 1901-ben a bonni egyetemen elkészítette doktori disszertációját, de ezzel járó címet az egyetem nőknek nem adott. Az elkövetkező években a Harvard, a Royal Academy of Science és a Marine Biological Laboratory vendéghallgatója volt.

Taslima Nasrin bangladesi orvos, író, feminista (sz. 1962) 

május 05, 2017 - 23:40

Műveiben megrázóan mutatja be, milyen kiszolgáltatottak, megalázottak a tradicionális iszlám társadalomban a nők. Tevékenysége annyira felbőszítette hazája fundamentalista vezetőit, hogy könyveit elégették és vérdíjat tűztek ki rá. Útlevelét elkobozták, eljárást indítottak ellene, de a PEN és az Amnesty International kimenekítette Bangladesből és Svédországban kapott menedékjogot.  2004-től néhány évet az indiai Kolkatában és Új-Delhiben töltött.  Nasrim 17 könyvet és számtalan cikket írt, műveit több, mint 20 nyelvre fordították le.