Emily Murphy kanadai író, feminista (1868–1933)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Emily Murphy kanadai író, feminista (1868–1933)

március 25, 2017 - 00:42

A nőjogi aktivista csoport, a Famous Five (híres ötös) egyik tagja (a többiek: , Nellie McClung, Louise McKinney, Irene Parlby). Az első békebíró nemcsak Kanadában, de a brit birodalomban is. A bíróságon első munkanapján egy ügyvéd tiltakozást jelentett be, mivel a nők – az érvényes törvények szerint – nem jogi személyek. A tiltakozást felülbírálása után Alberta állam legfelsőbb bírósága 1917-ben törvénybe foglalta, hogy a nők Alberta államban személyek. Emily ezek után indulni szeretett volna a szenátusi választáson, de Robert Borden miniszterelnök visszautasította jelölését, a jólismert okra hivatkozva – a nők nem személyek. A Famous Five és társaik 1929-ben érték el, hogy törvénybe foglalták a nők jogi személyiségének elismerését.  

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Helen Gregory MacGill kanadai jogász, újságíró, feminista (1864–1947) 

január 01, 2017 - 18:10

Torontoban a Trinity College egyetlen női hallgatója volt, 1889-ben diplomázott. A Cosmopolitan című lap munkatársaként beutazta egész Kanadát. Családjával Vancouverben telepedtek le, 1917-ben az első nő volt, aki Brit Kolumbiában (Kanadában harmadikként) bírói kinevezést kapott, 23 évig töltötte be ezt a posztot. A fiatalkorúak bírósága az ő kezdeményezésére jött létre.

Julia Ward Howe amerikai író, költő, feminista (1819–1910) 

április 01, 2018 - 14:38

Az első nő, akit az American Academy of Arts and Letters tagjai közé választottak. New Yorkban született, jómódú, intellektuális érdeklődésű családba. 1843-ban kötött házasságot S.G. Howe abolicionista tanárral, 6 gyerekük született. Esszéket írt a New York Review and Theological Review számára, első verseskötete 1853-ban jelent meg. Alapító tagja és első elnöke volt a New England Woman Suffrage Association-nek, 20 éven át szerkesztette a Woman's Journal című lapot. Több nőklubot alapított, a General Federation of Women’s Clubs vezetője volt. 

Pavlina Pajk szlovén költő, író, feminista (1854–1901)

április 08, 2017 - 21:11

Szüleivel Olaszországban élt, az ő haláluk után, 16 éves korában tért haza. Nagybátyja házában találkozott a kor haladó értelmiségi képviselőivel. Első verse 1874-ben jelent meg, első regényét Občutki na novega leta dan címmel 1876-ban publikálta. Termékeny író volt, friss, egyéni stílusa hamar népszerű lett. Műveiben mindig a nők a főszereplők. 1884-ben megjelent cikke, a Nekoliko besedic o ženskem vprašanju (Néhány szó a nőkérdésről) az első olyan írás, amely a nők társadalomban elfoglalt helyzetéről beszél. 

India első bírónője: Anna Chandy indiai jogász, feminista (1905–1996)

május 02, 2017 - 21:24

Az elsőgenerációs feministák egyike, az első női bíró Indiában és az első nő, akit a legfelsőbb bíróság tagjai közé választottak. 1926-ban diplomázott, Kerala államban ő volt az első jogot végzett nő. Ügyvédként dolgozott, főleg nőket képviselt. Alapítója és szerkesztője volt a Shrimati című nőjogi lapnak. 1932-ben kapta meg bírói kinevezését, 1948-tól kerületi bíró volt, 1959-ben a keralai legfelsőbb bíróság tagja lett. Nyugdíjbavonulása után a Law Commission of India tagjaként munkálkodott. 1973-ban  Atmakatha  címmel adta ki visszaemlékezéseit.    

Az első svéd feminista: Sophia Elisabet Brenner

április 09, 2017 - 21:21

1659-ben született. Az első jelentős svéd írónő, 1693-ban megjelent, a női nem indokolt védelméről szóló írása miatt pedig az első svéd feministaként tartják számon. Kora szokásaitól eltérően rendkívül alapos nevelést kapott, apja elintézte, hogy a stockholmi német fiúiskolában – egyedüli lányként –  tanulhasson. A divatos festő, Elias Brenner felesége lett 1680-ban, házuk az irodalmi és művészeti élet egyik központja volt. 

Nydia Lamarque argentin ügyvéd, költő, író, fordító, feminista (1910–1982 )

március 31, 2018 - 22:27

Buenos Aires-ben született, spanyol anyától, francia apától. Gondos nevelésben részesült, a humán tárgyak vonzották, 12 évesen írta első verseit. Családja támogatásával elvégezte a jogi egyetemet, majd sikeres vizsgák után az ügyvédi kamara tagja lett. Fiatal korától érdeklődött a társadalmi problémák iránt, vonzották a szocialista eszmék és részt vett a feminista mozgalomban. A huszas évektől jelentek meg versei, első kötetét 1925-ben publikálta. Tagja volt az írók Boedo társaságának és az Ateneo Femenino nőegyletnek.

Gene Stratton Porter amerikai író, természetfotós, feminista (1863–1924)

május 05, 2017 - 23:31

A Limberlost lápvidék növény- és madárvilágáról készített felvételei a Recreation és az Outing folyóiratban jelentek meg. Első regényét is kedvezően fogadták, az igazi sikert azonban második könyvével, a Freckles-el aratta: Műveit számos nyelvre lefordították, az eladott példányszám jóval meghaladta a tízmilliót. 1920-ban Kaliforniába költözött, ahol – az első nők között - filmstúdiót alapított és saját munkáit vitte filmre. Néhány munkája: A Girl of the Limberlost, Laddie, Michael O'Halloran, A Daughter of the Land. 

Clara González de Behringer panamai jogász, feminista (1900–1990)

augusztus 29, 2017 - 20:56

Az első panamai és az első latin-amerikai nő, aki jogi doktorátust szerzett. 1918-ban elvégezte a tanárképzőt, a következő évben kezdte jogi tanulmányait az Escuela Nacional de Derecho-n. 1922-ben diplomázott, szakdolgozatának témája La Mujer ante el Derecho Panameno (nők a a panamai jogban) volt. Diplomája ellenére jogászként az érvényes törvény miatt nem dolgozhatott. 1924-ben alapító tagja volt a Partido Nacional Feminista-nak (nemzeti feminista párt). Létrehozták az Escuela de Cultura Femenina-t, ahol nők szociológiát, politikatudományt, történelmet tanulhattak.

Henrietta Muir Edwards kanadai feminista (1849–1931)

március 25, 2017 - 00:47

A Famous Five (Híres ötös) egyik tagja (a többiek: , Nellie McClung, Louise McKinney, Irene Parlb).1875-ben nővérével együtt a Working Girls' Association alapítója, a Women's Work in Canada című újság létrehozója és szerkesztője. Ez volt az első, dolgozó nőknek szóló kanadai újság. 1893-ben egyik létrehozója volt a National Council of Women egyesületnek.

Anyja nyomdokaiba lépett: Augusta Stowe-Gullen kanadai orvos, szüfrazsett (1857–1943)

május 04, 2017 - 16:58

Az első kanadai orvosnő, aki diplomáját hazai egyetemen szerezte meg. Anyja, , a második kanadai orvosnő és híres szüfrazsett volt. Augusta a torontoi Victoria College-ben diplomázott 1883-ban. A következő évben férjével New Yorkban gyerekgyógyászati posztgraduális képzésen vett részt.

Szociológus és apáca, a szegénységben élő nőkért: Marie Gérin-Lajoie

június 09, 2017 - 01:04

Montrealban született haladó szellemű családba, apja ügyvéd, anyja a kanadai nőmozgalom egyik úttörője volt. 1911-ben végzett az anyja által alapított l’École d’enseignement supérieur-ben, ő volt az első francia-kanadai nő, aki Queébec-ben bölcsészdiplomát szerzett. A szegénységben élő nők sorsának javítását tartotta feladatának. Rendszeresen publikált a La Bonne Parole című lapban, tanulmányokban foglalkozott a szociális gondokkal. 1923-ban belépett az általa alapított Institut Notre-Dame-du-Bon-Conseil szociális munkát végző rendbe.