Vasvári Anna karikaturista, divattervező, grafikus (1923–1990)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Vasvári Anna karikaturista, divattervező, grafikus (1923–1990)

március 18, 2017 - 20:59

"Bárcsak hétfő lenne, hogy mehetnék dolgozni!"

Az Iparrajziskola elvégzése után divattervezőként kezde pályafutását. Grafikusként számos magyar, német és olasz képeslapnak dolgozott. Komoly sikereket karikatúrái hoztak, 1947-től volt a Ludas Matyi munkatársa. Hazai és külföldi kiállításokon aratott sikereket, Olaszországban 1964-ben Bordighera díjat, Berlinben 1977-ben különdíjat kapott. Munkásságáért  1974-ben Munkácsy díjjal, 1980-ban a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki.
Néhány munkája: Női dolgok I; Női dolgok II; Das ewig Weibliche; Strange are the ways, Woman!; Wo sind meine Wimpern?

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Kalivoda Kata festő, karikaturista (1877–1936)

augusztus 20, 2017 - 00:00

Budapesten a Mintarajziskolában, majd a női festőiskolában, később Münchenben és tanult. Leginkább a portré- és tájképfestészet foglalkoztatta, rendszeresen szerepelt a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain. Az első női karikaturisták közé tartozott, a Borsszem Jankó több évtizeden át közölte rajzait. Néhány munkája: Templombamenők, Kendőpróbálók, Bucsusok, Emlék, Lány guzsallyal, Kézimunkázó lány.

1913-ban a Vasárnapi Újság riportere, Kovács Lydia otthonában felkereste, és így írt róla: 

"az egész világon de különösen Magyarországon oly nagyon rettegett feminizmus" - Dedinszky Erika költő

április 04, 2017 - 00:20

Középiskolai tanulmányait Magyarországon kezdte, Hollandiában fejezte be. A nijmegeni egyetmen francia nyelvet és irodalmat, filozófiát hallgatott. A kétnyelvű művész rendkívül sokat tett a magyar és holland irodalom, kultúra egymással való megismertetéséért. 1981-ben Martinus Nijhoff-díjat kapott.

Néhány műve:

Richter Ilona grafikus, illusztrátor (sz. 1928)  

április 21, 2017 - 23:38

A budapesti Iparművészeti Főiskolán és a Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1952-től a Természettudományi Múzeumnak és a Nemzeti Múzeumnak dolgott, 1956-57-ben svájci tanulmányútja során illusztrátori képzést kapott. Tudományos- és gyerekekönyvekhez is készített illusztrációkat. Néhány évet a nápolyi tengerbiológiai állomáson töltött, 1975 és 1990 között a szegedi egyetem Nüvénytani Tanszékének munkatársa votl. Itthon és külföldön is több kiállításon szerepelt, 1955-ben Munkácsy díjjal tüntették ki. 

Néhány munkája:

Sugár Kata fotóművész (1910–1943)

szeptember 03, 2017 - 12:30

A szociofotó egyik markáns képviselője, Kalmár Katalin Ágnes Valkányban született, apja jómódú földbirtokos, aki mindenben támogatta, így rövid életében anyagi problémái nem voltak. A jóhírű Förstner intézetben tanult, majd Madzsar Alice ti iskolájába járt. 1932-ben kötött házasságot Sugár Andor festőművésszel, az ő révén került kapcsolatba a baloldali mozgalommal. A fotózást Reismann Mariann műtermében tanulta meg.

Ma 86 éves Mészáros Márta filmrendező

szeptember 19, 2017 - 12:08

Moszkvában végezte el a filmfőiskolát, hazatérése után riportfilmeket kezdett készíteni. Első játékfilmje az Eltávozott nap volt. A következő években készített filmjei egyre nagyobb sikereket arattak, különösen a külföldi kritikusok és közönség előtt. Gyakori témája a nők élete, sorsa, helyzetük a magán- és közéletben. Az első női rendező volt, akit Arany Medve díjjal tüntettek ki 1975-ben az Örökbefogadás című filmjéért.

Szőllősy Nina színész és költő 1843 - 1861

május 29, 2019 - 17:05

Színészcsaládba született, apja, Szőllősy Mihály vándorszínész társulatával járta az országot, öt évesen már szavalt a színpadon. Egy ideig Latabár Endre társulatának tagja volt, különösen népszínművekben ért el komoly sikereket. 16 évesen kezdett publikálni, elbeszéléseit, verseit többek között a Játékszíni Emlények, a Győri Közlöny, a Családi Kör közölte. Halála után a Hölgyfutárban jelentek  meg válogatott versei.

Beniczkyné Bajza Lenke író (1839–1905)

április 12, 2017 - 01:02
Beniczkyné Bajza Lenke. Radóné Hirsch Nelly rajza, részlet.

Apja Bajza József író, költő, anyja Csajághy Laura testvére, Csajághy Júlia. 

Tizenhétéves korában kezdett publikálni, termékeny és sikeres írónak bizonyult. Regényei mellett sok elbeszélést írt, főmunkatársa volt a Nővilágnak, írásait gyakran közölte többek között a Koszorú, a Hölgyfutár, a Pesti Hírlap, a Pesti Napló.

Thury Zsuzsa író (1901–1989) 

április 21, 2017 - 23:44

Termékeny és sikeres író volt, első elbeszélései 1921-ben a Pesti Naplóban jelentek meg, 1927-től három évig Párizsból tudósította a lapot. 1930-ban Kolozsvárra költözött, az Ellenzék című lap munkatársa volt, 1936-tól  Budapesten élt. Alapító tagja volt az Ezredvég című folyóiratnak. Könyvei az olvasók minden korosztályában igen népszerűek voltak. Három alkalommal kapta meg a József Attila díjat. 

Néhány munkája:

Attalai Zita iparművész, cipőszobrász (sz. 1964)

február 18, 2018 - 21:23

1987-ben végzett a Magyar Iparművészeti Főiskola Textil tanszékén. Diplomamunkája egy 25 párból álló női cipőkollekció elkészítése volt. A főiskola elvégzése után is megmaradt a cipőtervezésnél, magyar cégeknek dolgozott.

Mivel később a hazai cipőgyártás gyakorlatilag megszűnt, önállósodott, új világot teremtett magának, a cipőszobrászatot. Cipőiben járni nem lehet, csak csodájukra járni.

Alkotásaival hamarosan nemzetközi hírnévre tett szert, a világ valamennyi neves kiállítótermében megfordult, több díjat nyert. 

Oravecz Paula író (1903–1990)

november 14, 2018 - 22:26

A Gyermekvédő Liga intézetében tanult 16 éves koráig, utána gyári munkásként dolgozott. Később vőlegénye után kivándorolt Brazíliába, ahol összeházasodtak. Orvos férje mellett dolgozott műtősnőként, első novellája a helyi lapban jelent meg. Férje halála után, a harmincas években tért haza, megjelenő írásai hamarosan népszerűek lettek. Elbeszélései, regényei fő témája a szegények élete, kiszolgáltatottságuk, reménytelen sorsuk. 1945-ben házasságot kötött Déry Tiborral, azonban a férfi sorozatos hűtlenségei miatt néhány év múlva elváltak. Emlékiratán dolgozva halt meg 1990-ben.