Vasvári Anna karikaturista, divattervező, grafikus (1923–1990)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Vasvári Anna karikaturista, divattervező, grafikus (1923–1990)

március 18, 2017 - 20:59

"Bárcsak hétfő lenne, hogy mehetnék dolgozni!"

Az Iparrajziskola elvégzése után divattervezőként kezde pályafutását. Grafikusként számos magyar, német és olasz képeslapnak dolgozott. Komoly sikereket karikatúrái hoztak, 1947-től volt a Ludas Matyi munkatársa. Hazai és külföldi kiállításokon aratott sikereket, Olaszországban 1964-ben Bordighera díjat, Berlinben 1977-ben különdíjat kapott. Munkásságáért  1974-ben Munkácsy díjjal, 1980-ban a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki.
Néhány munkája: Női dolgok I; Női dolgok II; Das ewig Weibliche; Strange are the ways, Woman!; Wo sind meine Wimpern?

 

 

Kalivoda Kata festő, karikaturista (1877–1936)

augusztus 20, 2017 - 00:00

Budapesten a Mintarajziskolában, majd a női festőiskolában, később Münchenben és tanult. Leginkább a portré- és tájképfestészet foglalkoztatta, rendszeresen szerepelt a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain. Az első női karikaturisták közé tartozott, a Borsszem Jankó több évtizeden át közölte rajzait. Néhány munkája: Templombamenők, Kendőpróbálók, Bucsusok, Emlék, Lány guzsallyal, Kézimunkázó lány.

1913-ban a Vasárnapi Újság riportere, Kovács Lydia otthonában felkereste, és így írt róla: 

Dénes Vera gordonkaművész (1915–1970)

március 02, 2017 - 01:06

A budapesti Zeneakadémia hallgatója volt, 1935-ben művészi, 1937-ben tanári oklevelet szerzett. Diákévei alatt tanítványokat vállalt és első koncertjét is megtartotta, 1935-ben döntős volt a bécsi nemzetközi gordonkaversenyen. 1936-ban a Budapesti Női Kamarazenekar szólamvezetője lett, 1939-től pedig az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) zenekarának szólistája. 1944-ben megszökött a nyilasok elől és a felszabadulásig hamis papirokkal bújkált. A háború után a Székesfővárosi Zenekar (későbbi nevén Magyar Állami Hangversenyzenekar) tagja lett.

Forgács Hann Erzsébet szobrász, festő, grafikus (1897–1954)

április 03, 2018 - 17:22

Budapesten született, a Pázmány Péter Tudományegyetemen filozófiát és művészettörténetet hallgatott. 1925-től  Kisfaludi Strobl Zsigmond volt a mestere. 1927-ben Párizsba ment, ahol az Académie des Beaux-Arts tanulója volt, ott volt első kiállítása is a Salonban. Egyik alapító tagja volt az Európai iskolának. A harmincas években az ún. „harmadik szobrásznemzedék” tagjaként tartották számon. Munkáival rendszeresen szerepelt a KUT (Képzőművészek Új Társasága) kiállításain, hazai és külföldi galériákban, több egyéni kiállítása is volt.

Török Sophie (Tanner Ilona) Baumgarten-díjas író, költő (1895-1955)

december 11, 2018 - 17:51

1895. dec. 10-én születik Budapesten, Józsefvárosban, a Kálvária tér 18. alatt, szerény körülmények közé. Szüleivel németül beszél, csak az iskolában tanul meg magyarul. Lázadó, extravagáns lány, színes, impulzív egyéniség, fittyet hány a jómodorra. Több dolgot kipróbál, a színészetet, a balettet és a versírást is – első költeményei a Képes Krónikában jelennek meg.

Berek Kati színész (sz. 1930–2017)

október 02, 2019 - 00:58

1952-ben végzett a Színművészeti Főiskolán, a Nemzeti Színház szerződtette, ahol majdnem két évtizedet töltött. A Huszonötödik Színház egyik alapító tagja, játszott több vidéki színházban is. Néhány színházi szerepe: Kata (Shakespeare: A makrancos hölgy), Kurátor Zsófi (Németh László: Gyász), Claire Zachanassian (Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása), Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája), Orbánné (Örkény István: Macskajáték). Rengeteg filmben játszott, csak mutatóba: Kis Katalin házassága, Égi madár, Próféta voltál szívem, Tartuffe, Sacra Corona.

Róna Emy grafikus (1904–1988)

december 16, 2009 - 21:16
Róna Emy vőlegényével, Deckmann Gyula tisztviselővel (1929, Színházi Élet)

Az Iparrajziskolában Vesztróczy Manónál, majd Párizsban a Colarossi-iskolában tanult. Alkotói pályáját 1921-ben kezdte a Színházi Élet szerkesztőségében. Az Új Művészek Egyesületének tagja volt, melynek kiállításain rendszeresen szerepelt. 1925-ben testvérével, Róna Klárával volt közös kiállítása Párizsban, Ady, Baudelaire és Verlaine verseihez készült illusztrációit mutatta be. 1926-tól 1928-ig Párizsban élt, egy szatirikus lap munkatársa volt, egyben tovább képezte magát. 

Keleti Éva fotóművész (sz. 1931)

augusztus 18, 2017 - 15:44

A magyar fotózás világhírű képviselője mondta egy interjúban:  

Mindenki tudta már, hogy Timár József halálos beteg. A színfalak mögött álltam. És egyszer csak látom ám, hogy Timár, mielőtt a két nagy bőrönddel elindulna a színpadra, jelenésre, kipróbálja, fel tudja-e még emelni őket. Dráma a drámában! Arra sem volt időm, hogy végiggondoljam, mi történik, óhatatlanul exponáltam.  Ez a szinte öntudatlanul készült fénykép döbbentett rá, hogy annak a fotónak, amely az előadás kvintesszenciáját adja, nem feltétlenül az előadáson kell készülnie.

Szabóné Nogáll Janka író (1861–1924)

október 13, 2017 - 14:22

Gyulán született, 1876-ban Nagyváradon szerzett tanítói oklevelet. 1878-ban jelent meg nyomtatásban első elbeszélése, írásait rendszeresen közölte a Fővárosi Lapok, a és a Magyar Népvilág. A Divat Szalon és a Háztartás című lapok szerkesztője volt. 1891-ben beválasztották a Petőfi Társaság tagjai közé.  

Néhány munkája:

Urr Ida költő, orvos (1904–1989)

november 12, 2018 - 20:29

Kassán született, ott érettségizett, orvosi diplomát a budapesti egyetemen szerzett. Még egyetemi hallgató, amikor megjelenik első verseskötete. Kassán kezd praktizálni, a harmincas években Budapesten kap állást, komoly figyelmet szentelt a szociális kérdéseknek. A második világháború alatt a Svéd Vöröskereszt orvosa, zsidókat bújtat, sok ember életét menti meg. A háború után belgyógyász főorvos, a Magyar Gerontológiai Társaság tagja. Irodalmi munkásságát sem adta fel, több kötete jelent meg. A Yad Vashem 1989-ben a Világ Igaza címmel jutalmazta embermentő tevékenységéért.

Reichard Piroska költő, műfordító, tanár (1884–1943)

december 11, 2018 - 19:46

Beregszászon született, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, utána gimnáziumi tanári állást kapott. 1909-ben védte meg Telamon históriája című doktori disszertációját. Első versei a Nyugatban jelentek meg, aminek állandó szerzője lett. Elbeszéléseket, meséket, tanulmányokat publikált, angol költőket és írókat fordított. 1932-ben megkapta a Baumgarten-díjat. A zsidótörvények megjelenése után öngyilkos lett. 

Néhány munkája: Az életen kívül; Őszi üdvözlet; A változó napokkal. 


Reichard Piroska: Találkozás