Margaret E. Knight amerikai feltaláló (1838–1914)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Margaret E. Knight amerikai feltaláló (1838–1914)

február 11, 2017 - 13:58
12 évesen egy textilgyárban szemtanúja volt egy balesetnek, a hasonló esetek elkerülésére kitalált egy szerkezetet, amely azonnal leállítja a gép működését, ha valami megakad benne.

12 évesen egy textilgyárban szemtanúja volt egy balesetnek, a hasonló esetek elkerülésére kitalált egy szerkezetet, amely azonnal leállítja a gép működését, ha valami megakad benne. Következő komoly találmánya a laposfenekű papírzacskó készítésére szolgáló gép volt.

A prototípust egy mühelyben készítette el, ahol egy Charles Annan nevű férfi ellopta és saját nevén szabadalmaztatta. Margaret pert indított, amelyet megnyert és a szabadalom 1871-ben az ő nevére került. Bostonban saját műhelyt vásárolt, ott dolgozta ki ötleteit. Élete során több, mint száz találmánya volt és 27 szabadalom van a nevén. 2006-ban beválasztották a National Inventors Hall of Fame tagjai közé.  

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Berta Vogel Scharrer német-amerikai idegkutató, a neuroendokrinológia egyik megalapítója

augusztus 13, 2016 - 12:08

Berta Vogel Scharrer 1906. december 1-jén született Johanna Weiss Vogel és Karl Phillip Vogel gyermekeként Münchenben. Korai évei zenével, művészetekkel és kultúrával teltek, kiváló oktatásban részesült, már fiatal lányként kutató biológusnak készült. A Lajos Miksa Egyetemre vették fel, 1930-ban doktorált, disszertációját a méhek táplálkozásának elemzéséről készítette Karl von Frisch etológus közreműködésével.

Rachel Lloyd amerikai vegyész (1839–1900)

január 26, 2017 - 00:14

Az első amerikai nő, aki a kémiai tudományokból doktori címet szerzett. 1859-ben végzett  a tanítóképzőben,  az ezt követő évek tragikusak voltak számára, férje és két gyereke meghalt. Philadelphiában vállalt tanári állást, közben elvégezte a Harvard Summer School kémia szakát. Tanulmányai mellett kutatott, három cikke is megjelent az American Chemical Journal-ban.  Ő volt az első nő, aki a lapban publikálhatott. 1885-ben Svájcba ment, ahol a zürichi egyetemen két évig doktori disszertációján dolgozott. 1888-ban a nebraskai egyetemen megkapta professzori kinevezését.