Takaróné Gáll Beatrix közgazdász (1894–1980)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Takaróné Gáll Beatrix közgazdász (1894–1980)

május 08, 2019 - 02:00
Az első nő, akit a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1940. december 10-én egyetemi magántanárává habilitált.

Kiskunfélegyházán született 1894. december 30-án a család nyolcadik gyermekeként. Apját hatévesen elvesztette. Megözvegyült anyja minden gyerekét taníttatta. Beatrix a helyi római katolikus tanítóképzőben elemi iskolai tanítói oklevelet szerzett 1913-ban. Párhuzamosan zenei tanulmányokat is folytatott, zongorázott és orgonált. 1914-ben beiratkozott a budapesti Erzsébet Nőiskolába. Miközben végig önfenntartó volt (templomban orgonált és énekkart vezetett), megszerezte a második pedagógusi diplomáját természettudományi szakon 1917-ben. További tanulással az Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészet-tudományi karán középiskolai tanári oklevelet szerzett matematikából és fizikából.

Tanári pályafutását Budapesten a VIII. kerületi Szentkirály utcai Állami Tanítóképző Intézetben kezdte el 1919-ben. Négy évig dolgozott itt. Ezekben az években munkája mellett szorgalmasan készült első doktorátusára, amelyet a bölcsészettudományi karon filozófiából akart megszerezni. Ehhez akadály votl a görög érettségi hiánya (ami lányoknak nem volt kötelező). Férje segítségével felkészült a vizsgára, majd megírta és megvédte doktori disszertációját Dr. Eötvös József etikai világnézete címmel. (A bírálók között ott volt a nők felsőfokú tanulmányairól ellenző cikket publikáló Kornis Gyula is.) Közben a sokoldalú nő még a festészetet is kitanulta - miután a gazdasági "racionalizálás" miatt elvesztette a munkáját, e képesítése - a zongoraórák mellett - jól jött számára, noha ambícióit nem elégítette ki. Rájött, hogy természettudományos tanárokból óriási a túlkínálat, állást nem remélhet, ellenben megtudta, hogy ha könyvvitelt és kereskedelmi levelezést tudna tanítani, akkor azonnal kaphatna tanári állást a kereskedelmi szakképzésben.Ezért beiratkozott a gazdasági tanárképzőbe, és négy év után, 1925-ben szerezte meg az új tanári oklevelét könyvvitelből, kereskedelmi levelezésből és kereskedelmi ismeretekből. 

Időközben feltámadt a tudományos érdeklődése a közgazdaságtan iránt,  ezért a Műegyetemenre kérte a felvételét: a mérnökképzésben volt egy közgazdasági osztály. Sokat publikált: a harmincas években mint egy huszonöt tankönyv és szakcikk ismertetése jelent meg a korabeli Közgazdasági Szemlében és a Kereskedelmi Szakoktatásban. A tiszta ökonómia és az univerzalizmus viszonya címmel írt disszertációjával – a szükséges vizsgák sikeres letétele után – 1933. június 22-i dátummal megszerezte a közgazdaságtudományi doktori címet is.  A Magyar Közgazdasági Társaság Közgazdasági Könyvtár sorozat XX. köteteként 1938-ban jelent meg a Gazdaságetika című műve és ugyanebben az évben társszerzővel, Tamás Károllyal közösen készített munka, A közgazdasági elméletek története 495 oldalon. Ezeknek a munkáknak az eredményeként a József Nádor Műszaki Gazdaságtudományi Egyetem mint első nőt, 1940. december 10-én egyetemi magántanárrá habilitálta.

 

Felhasznált irodalom: 

Kapcsolódó tartalom

 

 

Elisabeth Altmann-Gottheiner német közgazdász, feminista (1874–1930)

március 18, 2017 - 23:11

Az első német nő, akit egyetemi tanárrá neveztek ki, Mannheimben született. Angliában és Svájcban járt egyetemre, doktori értekezését 1904-ben Zürichben védte meg. 1908-tól Mannheimben a Handelschochschule tanára lett, professzori kinevezését 1924-ben kapta meg. Szakmájában több könyvet és cikket publikált, de érdeklődése a genderproblémákra is kiterjedt. 1912-től a Jahrbuch der Frauenbewegung című feminista évkönyv szerkesztője volt. A mannheimi egyetem minden évben az Elisabeth Altmann-Gottheiner-Preis díjat adományozza a genderkutatásban legjobb hallgatónak.

Bobula Ida történész (1900–1981)

május 03, 2019 - 21:26

Felvidéki származású, hazafias érzelmű családban született. Apja ifj. Bubula János építész.

Költőnek készült, 1920-ban verseskötete jelent meg. A Pázmány Péter Tudományegyetemre járt, kezdeményezte a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége női szakosztályának megalakítását, ennek elnöke 1920 és 1924 között. Bölcsészdoktori oklevelet szerzett 1924-ben, majd két évig a a Bryn Mawr College (USA) ösztöndíjasa.

Polányi Laura (Striker Sándorné) történész, feminista (1882–1959) 

április 04, 2017 - 01:45

Híres család tagja: apja Polacsek Mihály vasútépítő mérnök, anyja az irodalmi szalonjáról ismert Wohl Cecília, testvérei Polányi Károly gazdaságtörténész (a Galilei Kör első elnöke, felesége ) és Polányi Mihály kémikus. Egyik unokatestvérük Szabó Ervin. 

Dénes Zsófia József Attila-díjas író, újságíró, irodalmár (1885-1987)

december 11, 2018 - 23:16

Budapesten született, anyai ágon francia származású. Építészmérnök apja (aki a Duna szabályozásával foglalkozott) nem örült a lánygyereknek. Zsófia 1903-ban érettségizett, majd bölcsészeti tanulmányokat folytatott, amiket házassága miatt félbeszakított. 1912-től a Pesti Napló, majd a Világ párizsi tudósítója volt. (Unokatestvérénél, nál vendégeskedett a városban.)

Maria Gaetana Agnesi olasz matematikus, filozófus, nyelvész (1718–1799) 

május 15, 2019 - 00:28

A matematikai történetének kiemelkedő jelentőségű alakja Milánóban született, gazdag kereskedőcsaládba. Széleskörű nevelést kapott, hétéves korában három, tizenegy évesen már hét nyelven írt, olvasott és beszélt. Húsz évesen Propositiones Philosophicae címen kiadott könyve matematikai és filozófiai esszék gyűjteménye, komoly elismerést kapott tudományos körökben. 1748-ban jelent meg legfontosabbnak tartott munkája Instituzioni analitiche ad uso della gioventù italiana címmel. 1750-ben XVI.