Takaróné Gáll Beatrix közgazdász (1894–1980)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Takaróné Gáll Beatrix közgazdász (1894–1980)

május 08, 2019 - 02:00
Az első nő, akit a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1940. december 10-én egyetemi magántanárává habilitált.

Kiskunfélegyházán született 1894. december 30-án a család nyolcadik gyermekeként. Apját hatévesen elvesztette. Megözvegyült anyja minden gyerekét taníttatta. Beatrix a helyi római katolikus tanítóképzőben elemi iskolai tanítói oklevelet szerzett 1913-ban. Párhuzamosan zenei tanulmányokat is folytatott, zongorázott és orgonált. 1914-ben beiratkozott a budapesti Erzsébet Nőiskolába. Miközben végig önfenntartó volt (templomban orgonált és énekkart vezetett), megszerezte a második pedagógusi diplomáját természettudományi szakon 1917-ben. További tanulással az Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészet-tudományi karán középiskolai tanári oklevelet szerzett matematikából és fizikából.

Tanári pályafutását Budapesten a VIII. kerületi Szentkirály utcai Állami Tanítóképző Intézetben kezdte el 1919-ben. Négy évig dolgozott itt. Ezekben az években munkája mellett szorgalmasan készült első doktorátusára, amelyet a bölcsészettudományi karon filozófiából akart megszerezni. Ehhez akadály votl a görög érettségi hiánya (ami lányoknak nem volt kötelező). Férje segítségével felkészült a vizsgára, majd megírta és megvédte doktori disszertációját Dr. Eötvös József etikai világnézete címmel. (A bírálók között ott volt a nők felsőfokú tanulmányairól ellenző cikket publikáló Kornis Gyula is.) Közben a sokoldalú nő még a festészetet is kitanulta - miután a gazdasági "racionalizálás" miatt elvesztette a munkáját, e képesítése - a zongoraórák mellett - jól jött számára, noha ambícióit nem elégítette ki. Rájött, hogy természettudományos tanárokból óriási a túlkínálat, állást nem remélhet, ellenben megtudta, hogy ha könyvvitelt és kereskedelmi levelezést tudna tanítani, akkor azonnal kaphatna tanári állást a kereskedelmi szakképzésben.Ezért beiratkozott a gazdasági tanárképzőbe, és négy év után, 1925-ben szerezte meg az új tanári oklevelét könyvvitelből, kereskedelmi levelezésből és kereskedelmi ismeretekből. 

Időközben feltámadt a tudományos érdeklődése a közgazdaságtan iránt,  ezért a Műegyetemenre kérte a felvételét: a mérnökképzésben volt egy közgazdasági osztály. Sokat publikált: a harmincas években mint egy huszonöt tankönyv és szakcikk ismertetése jelent meg a korabeli Közgazdasági Szemlében és a Kereskedelmi Szakoktatásban. A tiszta ökonómia és az univerzalizmus viszonya címmel írt disszertációjával – a szükséges vizsgák sikeres letétele után – 1933. június 22-i dátummal megszerezte a közgazdaságtudományi doktori címet is.  A Magyar Közgazdasági Társaság Közgazdasági Könyvtár sorozat XX. köteteként 1938-ban jelent meg a Gazdaságetika című műve és ugyanebben az évben társszerzővel, Tamás Károllyal közösen készített munka, A közgazdasági elméletek története 495 oldalon. Ezeknek a munkáknak az eredményeként a József Nádor Műszaki Gazdaságtudományi Egyetem mint első nőt, 1940. december 10-én egyetemi magántanárrá habilitálta.

 

Felhasznált irodalom: 

Kapcsolódó tartalom

 

 

Lederer Emma történész, egyetemi tanár (1897–1977)

június 28, 2019 - 23:09

Történelem-latin szakos hallgató volt a budapesti tudományegyetemen, 1923-ban védte meg doktori disszertációját. 1935-ben publikálta az Egyetemes művelődéstörténet című, mai napig népszerű könyvét. A második világháborút követően 1946-ban az ELTE BTK Történelem Segédtudományok Tanszéke magántanárává nevezték ki, 1950-től nyilvános rendes tanár, 1952-től 17 éven át tanszékvezető egyetemi tanár volt, emellett a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának is tagja. Nevéhez fűződik a levéltárosképzés és a historiográfia oktatásának bevezetése az egyetemen.   

Ferenczi Sári író, irodalomtörténész (1887–1952)

június 24, 2019 - 18:51

Kolozsváron született, a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott. 1932-től 1936-ig Berlinben élt, ott jelentek meg első publikációi. Hazatérése után az Erzsébet Nőiskolában tanított franciát és magyart. 1944-ben antifasiszta magatartása miatt állásából elbocsátották, utána az OSZK könyvtárosa volt. Cikkeket, esszéket, elbeszéléseket, regényeket publikált,  A vörös daru című regényéért az MTA Péczely-díjával tüntették ki. 

Elisabeth Altmann-Gottheiner német közgazdász, feminista (1874–1930)

március 18, 2017 - 23:11

Az első német nő, akit egyetemi tanárrá neveztek ki, Mannheimben született. Angliában és Svájcban járt egyetemre, doktori értekezését 1904-ben Zürichben védte meg. 1908-tól Mannheimben a Handelschochschule tanára lett, professzori kinevezését 1924-ben kapta meg. Szakmájában több könyvet és cikket publikált, de érdeklődése a genderproblémákra is kiterjedt. 1912-től a Jahrbuch der Frauenbewegung című feminista évkönyv szerkesztője volt. A mannheimi egyetem minden évben az Elisabeth Altmann-Gottheiner-Preis díjat adományozza a genderkutatásban legjobb hallgatónak.

Bobula Ida történész (1900–1981)

május 03, 2019 - 21:26

Felvidéki származású, hazafias érzelmű családban született. Apja ifj. Bubula János építész.

Költőnek készült, 1920-ban verseskötete jelent meg. A Pázmány Péter Tudományegyetemre járt, kezdeményezte a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége női szakosztályának megalakítását, ennek elnöke 1920 és 1924 között. Bölcsészdoktori oklevelet szerzett 1924-ben, majd két évig a a Bryn Mawr College (USA) ösztöndíjasa.

Polányi Laura (Striker Sándorné) történész, feminista (1882–1959) 

április 04, 2017 - 01:45

Híres család tagja: apja Polacsek Mihály vasútépítő mérnök, anyja az irodalmi szalonjáról ismert Wohl Cecília, testvérei Polányi Károly gazdaságtörténész (a Galilei Kör első elnöke, felesége ) és Polányi Mihály kémikus. Egyik unokatestvérük Szabó Ervin.