Takaróné Gáll Beatrix közgazdász (1894–1980)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Takaróné Gáll Beatrix közgazdász (1894–1980)

május 08, 2019 - 02:00
Az első nő, akit a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1940. december 10-én egyetemi magántanárává habilitált.

Kiskunfélegyházán született 1894. december 30-án a család nyolcadik gyermekeként. Apját hatévesen elvesztette. Megözvegyült anyja minden gyerekét taníttatta. Beatrix a helyi római katolikus tanítóképzőben elemi iskolai tanítói oklevelet szerzett 1913-ban. Párhuzamosan zenei tanulmányokat is folytatott, zongorázott és orgonált. 1914-ben beiratkozott a budapesti Erzsébet Nőiskolába. Miközben végig önfenntartó volt (templomban orgonált és énekkart vezetett), megszerezte a második pedagógusi diplomáját természettudományi szakon 1917-ben. További tanulással az Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészet-tudományi karán középiskolai tanári oklevelet szerzett matematikából és fizikából.

Tanári pályafutását Budapesten a VIII. kerületi Szentkirály utcai Állami Tanítóképző Intézetben kezdte el 1919-ben. Négy évig dolgozott itt. Ezekben az években munkája mellett szorgalmasan készült első doktorátusára, amelyet a bölcsészettudományi karon filozófiából akart megszerezni. Ehhez akadály votl a görög érettségi hiánya (ami lányoknak nem volt kötelező). Férje segítségével felkészült a vizsgára, majd megírta és megvédte doktori disszertációját Dr. Eötvös József etikai világnézete címmel. (A bírálók között ott volt a nők felsőfokú tanulmányairól ellenző cikket publikáló Kornis Gyula is.) Közben a sokoldalú nő még a festészetet is kitanulta - miután a gazdasági "racionalizálás" miatt elvesztette a munkáját, e képesítése - a zongoraórák mellett - jól jött számára, noha ambícióit nem elégítette ki. Rájött, hogy természettudományos tanárokból óriási a túlkínálat, állást nem remélhet, ellenben megtudta, hogy ha könyvvitelt és kereskedelmi levelezést tudna tanítani, akkor azonnal kaphatna tanári állást a kereskedelmi szakképzésben.Ezért beiratkozott a gazdasági tanárképzőbe, és négy év után, 1925-ben szerezte meg az új tanári oklevelét könyvvitelből, kereskedelmi levelezésből és kereskedelmi ismeretekből. 

Időközben feltámadt a tudományos érdeklődése a közgazdaságtan iránt,  ezért a Műegyetemenre kérte a felvételét: a mérnökképzésben volt egy közgazdasági osztály. Sokat publikált: a harmincas években mint egy huszonöt tankönyv és szakcikk ismertetése jelent meg a korabeli Közgazdasági Szemlében és a Kereskedelmi Szakoktatásban. A tiszta ökonómia és az univerzalizmus viszonya címmel írt disszertációjával – a szükséges vizsgák sikeres letétele után – 1933. június 22-i dátummal megszerezte a közgazdaságtudományi doktori címet is.  A Magyar Közgazdasági Társaság Közgazdasági Könyvtár sorozat XX. köteteként 1938-ban jelent meg a Gazdaságetika című műve és ugyanebben az évben társszerzővel, Tamás Károllyal közösen készített munka, A közgazdasági elméletek története 495 oldalon. Ezeknek a munkáknak az eredményeként a József Nádor Műszaki Gazdaságtudományi Egyetem mint első nőt, 1940. december 10-én egyetemi magántanárrá habilitálta.

 

Felhasznált irodalom: 

Kapcsolódó tartalom

 

 

Bobula Ida történész (1900–1981)

május 03, 2019 - 21:26

Felvidéki származású, hazafias érzelmű családban született. Apja ifj. Bubula János építész.

Költőnek készült, 1920-ban verseskötete jelent meg. A Pázmány Péter Tudományegyetemre járt, kezdeményezte a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége női szakosztályának megalakítását, ennek elnöke 1920 és 1924 között. Bölcsészdoktori oklevelet szerzett 1924-ben, majd két évig a a Bryn Mawr College (USA) ösztöndíjasa.

Elisabeth Altmann-Gottheiner német közgazdász, feminista (1874–1930)

március 18, 2017 - 23:11

Az első német nő, akit egyetemi tanárrá neveztek ki, Mannheimben született. Angliában és Svájcban járt egyetemre, doktori értekezését 1904-ben Zürichben védte meg. 1908-tól Mannheimben a Handelschochschule tanára lett, professzori kinevezését 1924-ben kapta meg. Szakmájában több könyvet és cikket publikált, de érdeklődése a genderproblémákra is kiterjedt. 1912-től a Jahrbuch der Frauenbewegung című feminista évkönyv szerkesztője volt. A mannheimi egyetem minden évben az Elisabeth Altmann-Gottheiner-Preis díjat adományozza a genderkutatásban legjobb hallgatónak.

Dienes Valéria (1879–1978) író, filozófus, matematikus, mozgásművész

január 07, 2014 - 16:24

1879. május 25-én Szekszárdon született Geiger Gyula ügyvéd, újságíró és Benczelits Erzsébet tanítónő lánya, Valéria. A család anyai ágon rokonságban volt a Babits családdal, az író és Valéria gyermekkori barátsága később sem szakadt meg. Valéria Babits Mihály verseire is tervezett koreográfiát, az író pedig róla mintázta Halálfiai című könyvének egyik szereplőjét, a rendkívül művelt, tudománnyal és filozófiával foglakozó, Freud és Bergson műveiből idéző Hintáss Gittát.

Karacs Teréz pedagógus (1808–1892)

január 03, 2019 - 09:00

Apja Ferenc rézmetsző, anyja Takács Éva, az első magyar nő, aki nyilvános publikációban arról értekezett, hogy azonos képesítés mellett a nők a férfiakkal egyenértékű tudományos, művészeti és politikai teljesítményre lennének képesek. A családban mind a hat gyerek alapos nevelést kapott.  A Karacs-házat látogatták a kor neves írói, művészei, így Teréz inspiráló környezetben nőtt fel. 

Techert Margit (Magyary Zoltánné) filozófiatörténész (1900–1945)

május 04, 2019 - 20:38

Budapesten született 1900. okt. 17-én. Tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán végezte 1918 és 1923 között. 1925-ben még egy fél évig tanult a louvaini egyetemen és az 1926/27-es tanévben a párizsi Sorbonne-on.

1924 és 1927 között a budapesti Erzsébet Nőiskola polgári iskolai tanárképzőjének franciatanára.