Nobel-díjas dél-alfrikai író: Nadine Gordimer

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Nobel-díjas dél-alfrikai író: Nadine Gordimer

november 14, 2018 - 15:12

Springsben, a Johannesburghoz közeli kis bányavárosban született. Gyerekkorában kezdett írni, 15 éves volt, amikor első elbeszélése megjelent. Műveiben gyakran foglalkozott az apartheid problémájával. Szépirodalmi munkái mellett esszéket, politikai tárgyú tanulmányokat is írt. A Congress of South African Writers alapító tagja volt, 1998-ban az jószolgálati nagykövetévé választották. Részt vett a hazájában betiltott African National Congress munkájában. Életművéért 1991-ben Nobel-díjat kapott.

Néhány munkája magyarul:

  • Az őrző;
  • Egymagam;
  • July népe;
  • Kései polgárvilág;
  • Livingstone bajtársai;
  • Mesélő;
  • Önvédelmi fegyver.

Lásd még: 

 

 

Sarah Barnwell Elliott író, feminista (1848–1928)

május 06, 2017 - 21:36

Hat regényen kívül esszéket, újságcikkeket, könyvkritikákat publikált. Sokat foglalkozott a nők helyzetével, választójoguk kivívásával. A Southern States Woman Suffrage Conference alelnöke, a Tennessee Equal Suffrage Association elnöke volt, ebben a minőségében 1912-ben petíciót nyújtott be az állam törvényhozóihoz. Déli származása különösen érzékennyé tette a faji problémák iránt, An Incident and Other Happenings című elbeszéléskötete ezzel foglalkozik. Európai útján tett tapasztalatairól 16 levélben számol be.

Néhány műve:  

Nagy Franciska író, újságíró (sz. 1943)

augusztus 18, 2017 - 22:34

Budapesten született, a pécsi Művészeti Gimnázium mellett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Szakiskola zongora tanszakára járt. Középiskolás korában kezdett publikálni, a Tábortűz című ifjúsági lap közölte írásait. Érettségi után az Esti Pécsi Napló gyakornoka volt és elvégezte MUOSZ újságírói iskoláját. A Nők Lapja, a Kisdobos, a Népszava, a Népszabadság, a Szabad Föld és a Dörmögő Dömötör közölte írásait. 1998-2012 között a Magyar Művészeti Akadémia kiadványainak szerkesztője volt.

Sophie von Knorring svéd író (1797–1848)

szeptember 29, 2017 - 14:40

Jómódú, művelt arisztokrata családból származott. Első könyvét 1929-ben, megözvegyült nővére vigasztalására kezdte írni, Cousinerna (Unokatestvérek) címmel, 1834-ben jelent meg név nélkül. Ezt követően több regénye, esszéje jelent meg, a svéd realista regény egyik úttörőjeként tartják számon. Regényei az általa jól ismert arisztokrata körökben játszódnak, kritikusai kiemelik hiteles nőábrázolását. Egyetlen könyve jelent meg saját neve alatt, a Sagan om pinsessan Rosalinda eller foglarnes konungarike (Rosalinda hercegnő meséje).

Néhány munkája:

A szalonokból a nyomorba: Majthényi Flóra életútja (1837–1915)

december 04, 2018 - 23:36

1837. július 28-án születik Nyitranovákon (ma Szlovákia), nemesi családba. Hétéves, amikor apja a család anyagi helyzetének leromlása miatt öngyilkos lesz. Anyja nem hajlandó leadni a megszokott életszínvonalból, nem akarja az elszegényedést kifelé mutatni. A kislány körültekintő neveltetésével reméli biztosítani az előnyös kiházasítást és az anyagi helyzet helyreállítását. A kislány nyelveket tanul (anyja angol nevelőnőt fogad mellé) és a zenében is tehetséget mutat, komponál is. Sokat utaznak, bejárják Európát.

L. Kiss Ibolya orvos, író (1895–1980)

február 22, 2019 - 21:39

Erdélyben, Érbogyoszlón született, a nagyváradi premontrei gimnáziumban érettségizett. Családjában hagyomány volt az orvosi pálya, ezért a budapesti orvosegyetemre iratkozott be. Diplomájának kézhezvétele után a Rókus Kórház bőrgyógyászatán dolgozott, ott ismerkedett meg a szlovák Miloš Lacko bőrgyárossal, akivel házasságot kötött. Liptószentmiklóson éltek, ahol idegorvosként dolgozott, ott jelentek meg első írásai. 72 éves korában nyugdíjazták, férje is akkortájt halt meg, így testvéréhez költözött Budapestre.

Néhány munkája:

Aranyossi Magda író, újságíró, nőmozgalmár 1896 – 1977

február 25, 2019 - 01:21

Budapesten született, a Kertészképző elvégzése után az intézmény zuglói iskolájában tanított. 1917-ben belépett a Galilei-körbe, részt vett a munkásmozgalomban, a Tanácskoztársaság idején a pedagógusok szakszervezetében tevékenykedett. 1919-től évekig emigrációban élt, tagja volt a német- és a francia kommunisták pártjának. 1924-ben a Párizsi Munkás című lap munkatársa volt, a nőrovatot vezette, egyik alapítója volt a Nők Világkongresszusának. 1941-ben férjével hazatértek és bekapcsolódtak az illegális kommunista mozgalomba.

Mary Shelley (1797–1851)

szeptember 08, 2010 - 17:42

Londonban született, a feminista író, „A nők jogainak követelése” c. esszé szerzője, , és a filozófus, és gótikus regényeket is író William Godwin lányaként. Szülei mindketten liberális-anarchista elveket vallottak. Ellenezték a házasságot, a kor normáihoz képest szabad szerelmi életéről hírhedt Wollstonecraft pl. – akinek már volt egy törvénytelen lánya, Fanny Imlay – „legalizált prostitúciónak” tartotta.

Marguerite Taos Amrouche algériai (kabil) író és énekes (1913–1976)

március 02, 2017 - 00:56

Életcéljának tekintette népe kulturális örökségének megőrzését. Berber dalokat, verseket és meséket gyűjtött és fordított franciára. Tehetséges énekes volt, európai turnéja is nagy sikert aratott. Önéletrajzi ihletésű regénye, a Jacinthe Noire (Fekete jácint) az első regény, amit algériai nő írt és publikált. További művei: La Grain magique, Rue des tambourins, L’amant imaginaire.

 

 

Julia Alvarez dominikai író (sz. 1950)

március 31, 2017 - 22:16

Tízéves múlt, amikor családjával a dominikai diktátor elleni összeesküvésben való részvétel miatt az Egyesült Államokba emigráltak. Első könyve, egy verseskötet, 1984-ben jelent meg, ezt követte több regény és novelláskötet, gyerekeknek szóló művek. Könyveiben gyakran megjelenik a két kultúra között felnövő ember problémája.

Néhány munkája:

Bohuniczky Szefi író (1894–1969)

április 12, 2017 - 01:37

Nagypécselyen született, iskoláit Veszprémben végezte. Első írásai a Nyugatban jelentek meg 1926-ban. A kritikusok és kortárs írók - Schöpflin Aladár, Osvát Ernő, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Illés Endre – elismerően nyilatkoztak róla, a Nyugat befogadta. Novellái és regényei az olvasók között is népszerűek voltak. 1938-ban és 1942-ben Baumgarten-díjjal tüntették ki.  

Néhány munkája:

Oriana Fallaci olasz író, újságíró (1929–2006)

június 27, 2017 - 20:42

Az újságíró, akinek egyetlen híresség sem mondott nemet. A XX. század hatvanas éveinek a közepétől a kilencvenes évek közepéig a legkíméletlenebb politikai újságírónak számított. Interjúalanyai között volt többek között Henry Kissinger, Indira Gandhi, Willy Brandt, Khomeini ayatollah, Golda Meir, Zulfikar Ali Bhutto, Hugh Hefner, Federico Fellini, Sean Connery, Sammy Davis, Jr., Werner Von Braun, Jasszer Arafat, Reza Pahlavi.

Néhány könyve: