Nobel-díjas dél-alfrikai író: Nadine Gordimer

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Nobel-díjas dél-alfrikai író: Nadine Gordimer

november 14, 2018 - 15:12

Springsben, a Johannesburghoz közeli kis bányavárosban született. Gyerekkorában kezdett írni, 15 éves volt, amikor első elbeszélése megjelent. Műveiben gyakran foglalkozott az apartheid problémájával. Szépirodalmi munkái mellett esszéket, politikai tárgyú tanulmányokat is írt. A Congress of South African Writers alapító tagja volt, 1998-ban az jószolgálati nagykövetévé választották. Részt vett a hazájában betiltott African National Congress munkájában. Életművéért 1991-ben Nobel-díjat kapott.

Néhány munkája magyarul:

  • Az őrző;
  • Egymagam;
  • July népe;
  • Kései polgárvilág;
  • Livingstone bajtársai;
  • Mesélő;
  • Önvédelmi fegyver.

Lásd még: 

 

 

Leontine Sagan dél-afrikai rendező, színész (1889–1974) 

február 10, 2017 - 17:41

Az első leszbikus témát feldolgozó rendező Budapesten született. 1899-ben családjával Dél-Afrikába költözött, ahol a johannesburgi német iskolában tanult. 1910-től a berlini színművészeti akadémián Max Reinhardt tanítványa volt. Először kisebb, majd egyre komolyabb szerepekben lett ismert. 1931-ben Mädchen in Uniform (Lányok az intézetben) címmel rendezett filmje, melyben kizárólag nők szerepeltek, világsikert hozott számára. Következő filmjét Angliában a Korda stúdióban forgatta Men of Tomorrow címmel.

Duygu Asena török író, újságíró, feminista (1946–2006)

április 02, 2017 - 22:16

Az isztambuli egyetemen szerzett tanári diplomát. 1972-ben a Hürriyet című lapban kezdett publikálni cikkeket, elbeszéléseket. Az 1980-as évek elejétől kezdve a feminista mozgalom vezetője lett,  a nők jogai, szexualitás, nők elleni erőszak volt írásainak témája. 1987-ben megjelent első regénye, a  Kadının Adı Yok (A nőnek nincs neve) hatalmas sikert aratott, több nyelvre lefordították. A hatalom betiltotta, arra hivatkozva, hogy obszcén, durva, káros a gyerekekre, aláássa a házasság intézményét.

Gabriela Mistral chilei költő, tanár, diplomata (1889–1957)

április 08, 2017 - 22:22

Az első latin-amerikai nő, aki irodalmi Nobel-díjat kapott (1945). Lucila Godoy y Alcayaga néven egy eldugott chilei faluban született, baszk és indián ősöktől. Tanárként komoly szerepet vállalt Chile és Mexikó oktatásügyében. Nápolyban, Madridban és Lisszabon volt chilei konzul, számtalan nemzetközi kulturális szervezet tagja, oktatott a Columbia Egyetemen és a Vassar College-ban az Egyesült Államokban. Költészetének fő témái a szerelem, halál, a vágyott, de meg nem élt anyaság és szülőföldjének szépsége. Versein kívül hazájában irodalmi díj őrzi nevét.

Nyomda női alkalmazottakkal: Emily Faithfull angol feminista, kiadó, író

április 22, 2017 - 01:04

Sokgyerekes lelkészcsalád lánya. Fiatal korától foglakoztatta a probléma, hogy a nők nem kapnak lehetőséget szakmát tanulni, rendesen fizett álláshoz jutni. 1860-ben The Victoria Press néven nyomdát nyitott Londonban, ahol csak nőket foglalkoztatott. Nyomdája feminista lapot adott ki English Woman's Journal címmel. A nyomda olyan megbízható és magas szinvonalon működött, hogy a királynőtől is kaptak megbízásokat. 1863-től havonta publikálta a The Victoria Magazine-t, 1868-ben jelent meg a Change upon Change című regénye.

„Teljesség után sóvárgó, romantikus lázadó”: George Sand francia író (1804–1876)

április 29, 2017 - 21:24

Teljesség után sóvárgó, romantikus lázadó, szocialista irányregények szerzője, munkásköltők pártfogója és barátja, Musset és Chopin múzsája és szerelmese, a negyvennyolcas forradalom politikai írója, méltán világhírű alkotó, aki legszebb műveiben a valóság és az ábránd határán lebegő világba vezeti olvasóit, politikai üldözöttek oltalmazója, a nohant-i kastély botanizáló, bölcs és tisztelt nagyasszonya.” - írja róla Dániel Anna. George Sand, a férfi néven író (és ellenlábasai karikatúráin férfi ruhában szerepeltetett) francia írónő, alias Amantine-Lucile-Aurore Dupin 1804. júl.