Nobel-díjas dél-alfrikai író: Nadine Gordimer

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Nobel-díjas dél-alfrikai író: Nadine Gordimer

november 14, 2018 - 15:12

Springsben, a Johannesburghoz közeli kis bányavárosban született. Gyerekkorában kezdett írni, 15 éves volt, amikor első elbeszélése megjelent. Műveiben gyakran foglalkozott az apartheid problémájával. Szépirodalmi munkái mellett esszéket, politikai tárgyú tanulmányokat is írt. A Congress of South African Writers alapító tagja volt, 1998-ban az jószolgálati nagykövetévé választották. Részt vett a hazájában betiltott African National Congress munkájában. Életművéért 1991-ben Nobel-díjat kapott.

Néhány munkája magyarul:

  • Az őrző;
  • Egymagam;
  • July népe;
  • Kései polgárvilág;
  • Livingstone bajtársai;
  • Mesélő;
  • Önvédelmi fegyver.

Lásd még: 

 

 

Ujfalvy Krisztina (Máté Jánosné) költő (1761–1818)

december 27, 2016 - 14:15

Hétéves volt, amikor édesapja, Újfalvi Sámuel küküllői főbíró meghalt, édesanyja egyedül nevelte fel. A híresen szép fiatal lány szerelmes lett Haller László grófba, de az mást vett feleségül. Csalódásában Krisztina feleségül ment a művelt, gazdag Máté János földbirtokoshoz. A viharosra sikeredett házasságból egy kislány született.

Krisztina ragaszkodott függetlenségéhez, férjét elhagyva Kolozsvárra költözött, ahol élénk társadalmi életet élt, sokakat megbotránkoztatott életvitele. Lovagolt, férfias ruhákban járt, nem alkalmazkodott az etiketthez.

Marga Minco holland újságíró, író (sz. 1920)

március 31, 2017 - 22:25

A kortárs holland irodalom jelentős képviselője vallásos zsidó családban nőtt fel. Szüleit, testvéreit koncentrációs táborba hurcolták, egyikük sem élte túl. Neki sikerült megszöknie a letartóztatás elől, a háború végéig bujkált. Első könyve Het bittere kruid (Keserű fű) címmel 1957-ben jelent meg. A kisregény szikár stílusban, megrázóan meséli el egy fiatal lány történetét, aki megmenekült a haláltól, de mindekit elveszített, aki kedves volt neki.

Pandita Ramabai indiai tanár, író, feminista (1858–1922) 

április 09, 2017 - 15:16

Az előkelő brahmin kasztból származott, apjátol széleskörű ismereteket kapott, a szanszkrit nyelvet is megtanulta. Szülei korai halála után 1880-ban férjhez ment, nem egészen két év múlva özvegyen maradt egy kislánnyal. Cikkeket írt, tanított és megalapította az Arya Mahila Samaj társaságot a nők, különösen az özvegyek helyzetének javítására, valamint a gyermekházasságok eltörlésére. 1883-ban angliai ösztöndíjat nyert, a Cheltenham Ladies' College-ban tanított szanszkritot. 3 évvel később Amerikába ment, ahol az oktatási rendszert tanulmányozta.

„A költészet Mozartja”: Wislawa Szymborska Nobel-díjas lengyel költő (1923–2012)  

április 29, 2017 - 21:34

1923. júl. 2-án született a nyugat-lengyelországi Kornikban. Családja 1931-ben Krakkóba költözött, és Szymborska élete végéig ott élt. Miután a háború alatt illegális iskolákban képezte magát, 1945-1948 között a Jagelló Egyetemen lengyel filológiát és szociológiát tanult, de diplomát sosem szerzett. Nem nevezhető költőnek, élete során összesen 250 verset publikált.

Fredrika Runeberg finn író (1807–1879)

augusztus 31, 2017 - 22:38

Jakobstadban született, apja halála után nagybátyja, Jacob Tengström érsek lett a gyámja, akitől igen gondos nevelést kapott, nyelveket tanult. 1831-ben feleségül ment az akkor már híres J. L. Runeberg íróhoz, nyolc gyermekük született. Fredrika segített férjének a Helsingfors Morgonblad című újság kiadásában, fordításokat készített, cikkeket írt. Verseket, elbeszéléseket is publikált irodalmi folyóiratokban. Fredrika írta az első finn történelmi regényt Fru Catharina Boije och hennes döttrar (Catharina Boije asszony és lányai) címmel.

Szabóné Nogáll Janka író (1861–1924)

október 13, 2017 - 14:22

Gyulán született, 1876-ban Nagyváradon szerzett tanítói oklevelet. 1878-ban jelent meg nyomtatásban első elbeszélése, írásait rendszeresen közölte a Fővárosi Lapok, a és a Magyar Népvilág. A Divat Szalon és a Háztartás című lapok szerkesztője volt. 1891-ben beválasztották a Petőfi Társaság tagjai közé.  

Néhány munkája:

Sophie von La Roche német író (1731–1807)

december 25, 2017 - 22:08

A fiatal lányt apja tanította, többek között csillagászatra, matematikára, filozófiára és történelemre is. A Geschichte des Fräuleins von Sternheim című könyve 1771-ben jelent meg, és hazáján kívül komoly nemzetközi sikert is aratott. A Sturm und Drang hívei lelkesedtek érte, "azt a valamit érezték meg benne, amit igazában majd csak a „Werther" (1774) fogalmazott meg." (lásd Némedi Lajosné, Könyv és Könyvtár 1976). Néhány évvel később Pomona für Teutschlands Töchter címmel sikeres folyóiratot indított el.

Dénes Zsófia József Attila-díjas író, újságíró, irodalmár (1885-1987)

december 11, 2018 - 23:16

Budapesten született, anyai ágon francia származású. Építészmérnök apja (aki a Duna szabályozásával foglalkozott) nem örült a lánygyereknek. Zsófia 1903-ban érettségizett, majd bölcsészeti tanulmányokat folytatott, amiket házassága miatt félbeszakított. 1912-től a Pesti Napló, majd a Világ párizsi tudósítója volt. (Unokatestvérénél, nál vendégeskedett a városban.)

Gergely Márta író (1913–1973)

március 27, 2019 - 20:21

Barcson született, egy pécsi középiskola tanulója volt, de érettségit nem szerzett, mert Ady Endre népszerűsítése miatt kicsapták. 1931-től Budapesten szövőnőként dolgozott. Első írásai a Népszava, Magyar Hírlap, Új Idők lapjain jelentek meg, néha Borbás György vagy Kevély Mihály írói néven. Első regénye, A salakmosó 1934-ben jelent meg és elnyerte a Pantheon Kiadó Mikszáth-díját. Sikerei lehetővé tették, hogy otthagyja a gyári munkát és írásaiból éljen. Termékeny és népszerű író volt, a Világvárosi regények sorozatában megjelent könyvei különböző női sorsokat mutattak be.

Kádár Karr Erzsébet (Elisabeth Karr) újságíró, író, költő (1898–1960)

május 14, 2019 - 13:29

Budapesten született, fiatal lányként a festészet iránt érdeklődött, az iparirajz iskolát is elvégezte. Később az irodalom felé fordult, első versei az 1910-es évek végén a Ma című lapban jelentek meg. Fiatalon lépett be a kommunista pártba, a Tanácsköztárság alatt a közoktatásügyi népbiztosság munkatársa volt. Férjével, Székely Jánossal 1922-ben Németországba emigrált, ahol filmforgatókönyveket írt, valamint a Rote Fahne és a Welt am Abend című lapokban publikált Elisabeth Karr néven. 1930-tól a Illustrierte Neue Welt című magazin szerkesztője volt.

Ferenczi Sári író, irodalomtörténész (1887–1952)

június 24, 2019 - 18:51

Kolozsváron született, a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott. 1932-től 1936-ig Berlinben élt, ott jelentek meg első publikációi. Hazatérése után az Erzsébet Nőiskolában tanított franciát és magyart. 1944-ben antifasiszta magatartása miatt állásából elbocsátották, utána az OSZK könyvtárosa volt. Cikkeket, esszéket, elbeszéléseket, regényeket publikált,  A vörös daru című regényéért az MTA Péczely-díjával tüntették ki.