Száz éve iktatták törvénybe a német nők szavazati jogát

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Száz éve iktatták törvénybe a német nők szavazati jogát

november 14, 2018 - 01:54
Csak az a társadalom lehet igazságos, amelyben érvényesül a nemek egyenjogúsága - hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben a nők választójogának németországi bevezetése századik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. (MTI)

 A kormányfő a német történeti múzeumban (DHM) tartott ünnepségen kiemelte, hogy a harc a nők választójogáért  "nem egy csoport jogaiért, hanem egy emberi jogért" folytatott küzdelem volt. 

A cél "mindig is az emberek egyenjogúsága volt, és most is az", a nőkre is kiterjedő választójog bevezetése 1918-ban pedig fontos lépés volt, de csak a kezdete egy folyamatnak, amely száz év alatt nem ért véget. Ma már nem nevetnek ki egy kislányt, ha azt mondja, hogy felnőttkorában, de az eredmények a jogegyenlőség és az egyenlő bánásmód kialakításában "gyakran sokáig, túl sokáig váratnak magukra". Így a nőkcsak 1977 óta vállalhatnak munkát férjük beleegyezése nélkül, a házasságon belüli nemi erőszak pedig csak 1997 óta büntetendő Németországban - mondta a kancellár. (Magyarországon is 1997-ben kriminalizálták a házasságon belüli nemi erőszakot, de tudomásunk szerint azóta sem ítéltek el senkit.) 

A teljes egyenlőséget kell elérni, "a cél a paritás mindenütt, a , a , az államigazgatásban, a , a , a társadalom minden területén" - húzta alá Angela Merkel. Mint mondta, olyan társadalmat kellene kialakítani, amelyben természetes, hogy a nők és férfiak egyenlően elosztják a jövedelemtermelés, a és a feladatait. "És azt kívánom, hogy ez ne tartson újabb száz évig, hiszen a nők és férfiak egyenjogúsága fontos mutatója annak, hogy mennyire igazságos egy társadalom, és az igazságosságtól függ, hogy egy társadalom meg tud-e birkózni a jövő kihívásaival" - mondta a német kancellár.

Hangsúlyozta, hogy sok feladat vár még Németországra. A szövetségi parlamentben például csupán 30,9 százalék a nők aránya, amivel Németország Szudán szintjén áll. (Magyarországon 10 százalék ez az arány.) Míg az Egyesült Államokban 90 százalék, Nagy-Britanniában és Franciaországban pedig 50 százalék körüli a tőzsdén jegyzett nagyvállalatok körében mindazon cégek aránya, amelyek igazgatótanácsában legalább két nő van, Németországban csupán 16,7 százalék ez az arány.

Németországban 1918. november 12-én vezették be a 20 éven felülieket megillető általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójogot. A reform révén a nők az 1919 januárjában tartott parlamenti választáson vehettek részt először, választóként és jelöltként egyaránt. A választásra jogosult nők több mint 80 százaléka vett részt a szavazáson. A jelöltek között 300-nál is több nő volt. A 423 tagú törvényhozásba (Nationalversammlung) végül 37 nő került be, ami 8,7 százalékos arányt jelent.

Honlapunkon már számos mutattunk be - közülük többek közt , , és  járultak hozzá a német nők szavazati jogának kivívásához. 

Magyarországon szintén 1918 óta van a nőknek választójoguk - kíváncsian várjuk az állami megemlékezést, mely lesz aktuális. 

 

 

Páratlan női könyvgyűjtemény az Országos Széchényi Könyvtárban

december 27, 2016 - 19:51

/Első megjelenés: Bolemant Lilla szerk. Nőképek kisebbségben. Tanulmányok a kisebbségben (is) élő nőkről. II. Pozsony: Phoenix Polgári Társulás, 2014, 61–64. Alább a linkekkel kiegészített változat olvasható, a szövegben [jelzett] oldalszámokkal. A tanulmány csak az eredeti megjelenési adatok megadásával idézhető. A teljes kötet egyben letölthető innen./ 

 

Egy elmeséletlen történet a Feministák Egyesületéről (előadás)

július 03, 2014 - 16:06

(Előadás, elhangzott a Feministák Egyesületének megalakulása 100. évfordulóján. Első megjelenés: Csapó Ida és Török Mónika szerk. Feminista Almanach, MiNők, 2005)

 

De mi maradt meg Mellernéből? És az egész Feminista mozgalomból? Miért nem tartunk „Elmeséletlen történetek” estet a feministák rokonaival: Szirmainé unokájával, Kunvári Lilla, az utolsó titkár, Kunvári Bella unokájával? A diszkontinuitásnál nincsen károsabb dolog a nőmozgalomban.

"Égdörgés harsogása, villám vakító fénye szeretnék lenni" - A feminista földműves asszony: Bordás Istvánné Rokon Tóth Sára

december 27, 2016 - 23:37

 A nek 1904-es budapesti alapítása után nem sokkal szerte az országban alakultak hasonló szervezetek, többek közt Balmazújvároson, mintegy 80, különböző korú nővel - ez volt a Balmazújvárosi Szabad Nőszervezet, amely jól példázta, hogy a Feministák Egyesülete, a korabeli rosszindulatú híresztelésekkel ellentétben, nem csak az "úriasszonyok" érdekeiért küzdött.

A hazai feminizmus fénykora - A mozgalom előzményei és kibontakozása a századelőn

szeptember 28, 2015 - 13:03

Előadás[1] - elhangzott: 2004. nov. 27.-én a Feministák Egyesületének megalakulásának 100. évfordulójára rendezett konferencián.

A szöveg első megjelenése: Csapó Ida és Török Mónika szerk. Feminista Almanach (Budapest: MINŐK- Nőtárs Alapítvány, 2005) 

Tartalom: 

1. A Feministák Egyesületének tevékenysége és fogadtatása

2. A megalakulás

3. Politikai eklektika, integracionalizmus

Nők békevíziói

június 30, 2017 - 13:11
Horváth Krisztina installációja

"Kapcsolódhatunk-e múltbéli történetekhez? Adható-e tér a részvétnek? Egybenyithatók-e az emlékezés általános és személyes szintjei? Az I. világháború alatt sok nő maradt egyedül, helytállásuk viszont elvétve jelenik meg a centenáriumi ünnepségsorozatban. Emlékműveket emelnek vagy hoznak rendbe, amelyeken férfinevek sorakoznak, illetve a háború urairól beszélnek. Közös projektünkkel a személyes, egyéni szintek bevonásával többek között a történelmi emlékezet gender aspektusaira, azok kritikai újragondolására is szeretnénk rámutatni." - írják az Absence c.

Interjú Bédy-Schwimmer Rózsával, 1946 (részlet)

március 23, 2013 - 23:19
Schwimmer Rózsa idős korában

1946. április 22. és április 29. között hét folytatásban jelent meg az Amerikai Magyar Népszava hasábjain Gáspár Géza részletes, sok problémát érintő interjúsorozata Bédy-Schwimmer Rózsával, a 20. század eleji magyar feminista mozgalom jelentős, nemzetközileg is elismert alakjával. Az alábbi, kiragadott részletek Bédy-Schwimmer Rózsa szerintem ma is korszerű gondolkodásmódját mutatják be, aki a második világháború és az emigráció éveinek tapasztalatával a háta mögött fogalmazta meg gondolatait.

Új Magyar Női Szemle - a szellemi pályákon működő nők lapja (letöltés)

augusztus 11, 2014 - 15:59
A Magyar Női Szemle az Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesületének (az IFUW - International Federation of University Women hazai tagszervezetének) lapjaként működött 1935 és '39 között. Az első főszerkesztő, egyben az egyesület elnöke Dr. Magyari Zoltánné Dr. Techert Margit volt.

A magyarországi feminista megmozdulások története

november 29, 2015 - 10:22

/A tanulmány első megjelenési helye: Bolemant Lilla szerk. Nőképek kisebbségben: tanulmányok a kisebbségben (is) élő nőkről. Pozsony: Phoenix PT, 2014, 18-29. A kötet egyben letölthető itt. Alább a linkekkel kiegészített változat olvasható, a szövegben [jelzett] oldalszámokkal. A tanulmány csak az eredeti megjelenési adatok megadásával idézhető./

 

Tartalom:

Bevezetés