Száz éve iktatták törvénybe a német nők szavazati jogát

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Száz éve iktatták törvénybe a német nők szavazati jogát

november 14, 2018 - 01:54
Csak az a társadalom lehet igazságos, amelyben érvényesül a nemek egyenjogúsága - hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben a nők választójogának németországi bevezetése századik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. (MTI)

 A kormányfő a német történeti múzeumban (DHM) tartott ünnepségen kiemelte, hogy a harc a nők választójogáért  "nem egy csoport jogaiért, hanem egy emberi jogért" folytatott küzdelem volt. 

A cél "mindig is az emberek egyenjogúsága volt, és most is az", a nőkre is kiterjedő választójog bevezetése 1918-ban pedig fontos lépés volt, de csak a kezdete egy folyamatnak, amely száz év alatt nem ért véget. Ma már nem nevetnek ki egy kislányt, ha azt mondja, hogy felnőttkorában, de az eredmények a jogegyenlőség és az egyenlő bánásmód kialakításában "gyakran sokáig, túl sokáig váratnak magukra". Így a nőkcsak 1977 óta vállalhatnak munkát férjük beleegyezése nélkül, a házasságon belüli nemi erőszak pedig csak 1997 óta büntetendő Németországban - mondta a kancellár. (Magyarországon is 1997-ben kriminalizálták a házasságon belüli nemi erőszakot, de tudomásunk szerint azóta sem ítéltek el senkit.) 

A teljes egyenlőséget kell elérni, "a cél a paritás mindenütt, a , a , az államigazgatásban, a , a , a társadalom minden területén" - húzta alá Angela Merkel. Mint mondta, olyan társadalmat kellene kialakítani, amelyben természetes, hogy a nők és férfiak egyenlően elosztják a jövedelemtermelés, a és a feladatait. "És azt kívánom, hogy ez ne tartson újabb száz évig, hiszen a nők és férfiak egyenjogúsága fontos mutatója annak, hogy mennyire igazságos egy társadalom, és az igazságosságtól függ, hogy egy társadalom meg tud-e birkózni a jövő kihívásaival" - mondta a német kancellár.

Hangsúlyozta, hogy sok feladat vár még Németországra. A szövetségi parlamentben például csupán 30,9 százalék a nők aránya, amivel Németország Szudán szintjén áll. (Magyarországon 10 százalék ez az arány.) Míg az Egyesült Államokban 90 százalék, Nagy-Britanniában és Franciaországban pedig 50 százalék körüli a tőzsdén jegyzett nagyvállalatok körében mindazon cégek aránya, amelyek igazgatótanácsában legalább két nő van, Németországban csupán 16,7 százalék ez az arány.

Németországban 1918. november 12-én vezették be a 20 éven felülieket megillető általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójogot. A reform révén a nők az 1919 januárjában tartott parlamenti választáson vehettek részt először, választóként és jelöltként egyaránt. A választásra jogosult nők több mint 80 százaléka vett részt a szavazáson. A jelöltek között 300-nál is több nő volt. A 423 tagú törvényhozásba (Nationalversammlung) végül 37 nő került be, ami 8,7 százalékos arányt jelent.

Honlapunkon már számos mutattunk be - közülük többek közt , , és  járultak hozzá a német nők szavazati jogának kivívásához. 

Magyarországon szintén 1918 óta van a nőknek választójoguk - kíváncsian várjuk az állami megemlékezést, mely lesz aktuális. 

 

 

Rózsaszín galléros gettók: Gloria Steinem nemről és osztályról

december 01, 2013 - 20:01
Gloria Steinem
Gloria Steinem a 60-as évek nőjogi mozgalmának (Women Liberation Movement) ikonikus alakja. Nem csak vezetője a NOW-nak (National Organization for Women), hanem az azóta is rendkivül sikeres társalapítója. Az ‘Ms’ a professzionális világban dolgozó nők radikálisan új megjelölése volt és azon megkülönböztetés ellen tiltakozott, miszerint egy nő házas, vagy nem házas családi állapota (Mrs., vagy Miss) alapján megjelölhető.

Az ENSZ a nők helyzetének javításáért

december 22, 2013 - 10:16
Balról: Miss Angela Jurdak, Lebanon; Miss Fryderyka Kalinowski, Poland; Mrs. Bodgil Begtrup. Denmark and Chairman of the committee; Miss Minerva Bernardino, Dominican Republic; and Mrs. Hansa Mehta, India. Photo Date: May 14th, 1946 Photo credit: UN Photo
Koncz Katalin 2008-as tanulmányában azt írja, hogy "a nemek esélyegyenlőségére vonatkozó számtalan célkitűzés, határozat, intézkedés ellenére évtizedek óta ugyanazok a problémák vannak napirenden, a nemek esélyegyenlőségének megvalósításában minimális az elmozdulás." (Koncz, 115.) Ennek okai közt mindenképpen ott szerepel a jogtudatosság alacsony szintje: hiába a felszólítás hazánknak az Egyezmény propagálására

A nő(mozgalma)k válságáról beszélgettek lengyel, francia és olasz feministák

június 06, 2015 - 16:01
Fotó: Márkusz Márta

Mindhárom felszólaló (Nicole-Edith Thévenin, filozófus, pszichoanalitikus; Nina Sankari, nyelvész és Nicoletta Pirotta, újságíró) egyetértett abban, hogy a mai feminista mozgalom célja már nem az egyenlő jogok kivívása, hiszen azok, elvileg, papíron már biztosítottak, hanem ezek gyakorlati (családi, társadalmi, gazdasági) szinten történő érvényesítése, a törvények betartatása. E téren ugyanis határozott regresszió figyelhető meg szinte az összes európai országban.

Iráni nők fejkendő nélkül - Masih Alinejad iráni újságíró (sz. 1976)

június 16, 2015 - 17:49
Az 1979-es forradalom óta Iránban kötelező a hajat teljes egészében eltakaró hidzsáb viselete - ha a nők nem tartják be ezt a szabályt, börtön és/vagy megkorbácsolás lehet a büntetésük. Csak tavaly az erkölcsrendészet 3,6 millió nőt figyelmeztetett, bírságolt meg vagy tartóztatott le.
 

Gloria Steinem 85 éves - és nem áll meg!

április 01, 2019 - 01:30

"1963-ban a Show magazinban a -klubok talmi csillogásáról rántotta le a leplet. „A Playboy Klub a színpad, ahol a Nyuszik a sztárok!” – állt egy álláshirdetésben, amelyben egyúttal izgalmas életet, utazásokat, hírességekkel való találkozásokat és heti 200-300 dollárt ajánlottak a kiválasztott pincérnőknek. Gloria Steinem kitalált magának egy álnevet, letagadott négy évet a korából és elmerészkedett a megadott címre.

Nők békevíziói

június 30, 2017 - 13:11
Horváth Krisztina installációja

"Kapcsolódhatunk-e múltbéli történetekhez? Adható-e tér a részvétnek? Egybenyithatók-e az emlékezés általános és személyes szintjei? Az I. világháború alatt sok nő maradt egyedül, helytállásuk viszont elvétve jelenik meg a centenáriumi ünnepségsorozatban. Emlékműveket emelnek vagy hoznak rendbe, amelyeken férfinevek sorakoznak, illetve a háború urairól beszélnek. Közös projektünkkel a személyes, egyéni szintek bevonásával többek között a történelmi emlékezet gender aspektusaira, azok kritikai újragondolására is szeretnénk rámutatni." - írják az Absence c.

Interjú Bédy-Schwimmer Rózsával, 1946 (részlet)

március 23, 2013 - 23:19
Schwimmer Rózsa idős korában

1946. április 22. és április 29. között hét folytatásban jelent meg az Amerikai Magyar Népszava hasábjain Gáspár Géza részletes, sok problémát érintő interjúsorozata Bédy-Schwimmer Rózsával, a 20. század eleji magyar feminista mozgalom jelentős, nemzetközileg is elismert alakjával. Az alábbi, kiragadott részletek Bédy-Schwimmer Rózsa szerintem ma is korszerű gondolkodásmódját mutatják be, aki a második világháború és az emigráció éveinek tapasztalatával a háta mögött fogalmazta meg gondolatait.

Új Magyar Női Szemle - a szellemi pályákon működő nők lapja (letöltés)

augusztus 11, 2014 - 15:59
A Magyar Női Szemle az Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesületének (az IFUW - International Federation of University Women hazai tagszervezetének) lapjaként működött 1935 és '39 között. Az első főszerkesztő, egyben az egyesület elnöke Dr. Magyari Zoltánné Dr. Techert Margit volt.