Annie Jump Cannon csillagász (1863–1941)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Annie Jump Cannon csillagász (1863–1941)

december 27, 2017 - 00:16

Tanulmányait a Wellesley és a Radcliffe College-ban végezte, utána a Harvard College obszervatóriumában kapott állást. A kettős csillagok megfigyelésével és színképelemzéssel foglalkozott, munkája nemzetközi viszonylatban is komoly érdeklődésre tartott számot. 1911-ben az obszervatórium kurátorának nevezték ki. Részt vett a nők választójogáért folytatott harcban, a tagja volt. 

Az első nő volt, aki a Gröningeni Egyetemen doktori címet szerzett, 1925-ben Oxfordban tiszteletbeli doktorátust kapott. Sok cikke és kilenc könyve jelent meg. 1923-ban a tizenkét legnagyobb élő amerikai nő közé választották. 1931-ben ő az első nő, akit a Tudományos Akadémia az – igen ritkán osztogatott – Henry Draper aranyéremmel tüntetett ki. Együtt dolgozott nal is. 

A Hold egyik krátere is viseli a nevét. 1933-ban megalapította a róla elnevezett díjat, amelyet minden évben egy kiemelkedő teljesítményt nyújtó nő kap meg. 1934-ben Cecilia Payne Gaposchkin kapta, 1949-ben

1940-ben nyugdíjba ment, de kutatómunkáját a következő évben bekövetkezett haláláig folytatta.

Kollégájával, -tel 1913-ban

 

 

Maria Mitchell csillagász (1818–1889)

július 29, 2017 - 13:54

Massachusetts államban, Nantucket szigetén született. Az első nő, akit az American Academy of Arts and Sciences tagjai közé választott. Nemzetközi elismerést aratott 1847-ben, amikor apja teleszkópjával meghatározta egy új üstökös pályáját. 1865-ben lett a Vassar kollégium professzora, az obszervatórium vezetőjének nevezték ki. Elérte, hogy a férfi professzorokkal azonos fizetést kapjon. 1873-ban megalapította az American Association for the Advancement of Women-t (Amerikai Egyesület a Nők Helyzetének Jobbításáért). Sokszor idézik a tanítványainak leggyakrabban feltett kérdését:

Ellen Swallow Richards amerikai vegyész, egészségügyi mérnök, feminista (1842–1911)

április 29, 2017 - 22:05

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) első női hallgatója és első női tanára a Vassar College-ban végzett 1870-ben. Kémiát akart tanulni, a MIT rendkívüli hallgatójaként az első nő lett az Egyesült Államokban, akit természettudományi karra felvettek. 1873-ban diplomázott, de a doktori fokozathoz szükséges további tanulmányait nem engedélyezték. Bostonban középiskolás lányoknak létrehozott egy tanfolyamot, amely előkészítette őket természettudományi tanulmányokra. 1876-ban megalapította a MIT női laboratóriumát, ahol egészségügyi kémiát tanított.

Carrie Derick kanadai botanikus, feminista (1862–1941)

április 04, 2017 - 00:28

Az első kanadai nő, aki egyetemi tanári kinevezést kapott. Clarenceville-ben született, az ottani tanítóképzőt végezte el. Ezután a McGill University hallgatója lett, 1890-ben az alap-, 1896-ban a mesterdiplomát szerezte meg. Ugyanabban az évben ő volt az első nő, akit az egyetem demonstrátorként foglalkoztatott. 1901-ben a bonni egyetemen elkészítette doktori disszertációját, de ezzel járó címet az egyetem nőknek nem adott. Az elkövetkező években a Harvard, a Royal Academy of Science és a Marine Biological Laboratory vendéghallgatója volt.

Minnie Fisher Cunningham amerikai gyógyszerész, politikus, feminista (1882–1964)

március 18, 2017 - 22:34

A League of Women Voters első ügyvezető titkára a University of Texas  első női gyógyszerészhallgatója volt, 1901-ben diplomázott.  Huntsvilleben kapott állást, és amikor rájött, hogy diploma nélküli férfikollegái kétszer annyit keresnek, mint ő, elhatározta, változtatni kell. Meggyőződése volt, hogy a változáshoz szavazóképes  nők kellenek, és ettől kezdve életét a szüfrazsett mozgalomnak szentelte. A Galveston Equal Suffrage Association elnökeként komoly szerepe volt abban, hogy 1918-ban Texas államban, 1920-ben pedig az egész Egyesült Államokban a nők kivívták a szavazati jogot.

Ksenija Atanasijević szerb filozófus, feminista (1894–1981)

december 31, 2016 - 22:51

Az első szerb nő, aki filozófiából doktorált. 1920-ban kitüntetéssel diplomázott a belgrádi egyetemen, és elkezdett dolgozni Giordano Brunóval kapcsolatos doktori értekezésén. Genfben és Párizsban végzett kutatásokat és 1922-ben sikeresen megvédte disszertációját. 1924-ben kinevezték a belgrádi egyetem tanárának, az első női oktatók egyike volt. Munkáját néhány irigy, rosszindulatú férfikollegája nagyban nehezítette. Elméletben és gyakorlatban is elkötelezett feminista, a szerb feminista szövetség tagja és az első szerb feminista újság, a Ženski pokret szerkesztője volt. 

Nora Stanton Blatch amerikai mérnök, építész, feminista 1883 –1971)

augusztus 29, 2017 - 21:38

Az első amerikai nő, aki építőmérnöki diplomát szerzett és az első nő, aki az American Society of Civil Engineers tagja lett. Híres nők híres leszármazottja – nagyanyja , anyja  volt. 1905-ben végzett a Cornell egyetemen, az American Bridge Company-nál kezdett dolgozni.

Cecilia Payne-Gaposchkin angol/amerikai csillagász (1900–1979)

május 10, 2016 - 01:52

Az első nő, aki a Harvardon egyetemi professzori kinevezést kapott. 1919-től a Cambridge-i Egyetemen botanikát és fizikát hallgatott. Nők azonban (egészen 1948-ig) itt nem szerezhettek PhD fokozatot, azért az Egyesült Államokba ment. 1923-tól a Harvard ösztöndíjával csillagászatot tanult, két évvel később ő lett az az első nő, aki ebből a tárgyból doktori fokozatot szerzett. Disszertációját a XX. század legjobbjának tartják a témában.

Bertha Van Hoosen amerikai orvos, feminista (1863–1952) 

március 25, 2017 - 01:46

Családja véleményével dacolva lett orvostanhallgató, magántanítványokat és betegápolást vállalt, hogy előteremtse a tanulmányaihoz szükséges pénzt. 1888-ban végezte el a University of Michigan Medical School-t. Négy év kórházi munka után 1892-ben nyitotta meg nőgyógyászati rendelőjét, emellett a Northwestern University orvoskarán tanított. 1902-ben, a férfikollégák rosszallása ellenére, az Illinois University Medical School egyetemi tanárává nevezték ki. 1918-ban ő volt az első nő, aki koedukált egyetemen tanszékvezetői kinevezést kapott.

Eliza Ritchie kanadai tanár, feminista (1856–1933)

április 12, 2017 - 13:42

1889-ben diplomázott a Dalhousie egyetemen, két évre rá a Cornell egyetemen védte meg doktori értekezését. Valószínűleg ő az első kanadai nő, aki doktorátust szerzett. Ezután Európába utazott, Lipcsében és Oxfordban posztdoktori tanulmányokat folytatott. 1901-ben tért vissza hazájába, a Dalhousie egyetem filozófiatanára lett. Meggyőződéses szüfrazsett volt, nővéreivel együtt vezetőségi tagja volt a Council of Women-nek, a halifaxi feministák egyik legbefolyásosabbja volt. Rendkívül jól tudott bánni az emberekkel, előadásai és cikkei világosak és meggyőzőek voltak.

Elisabeth Altmann-Gottheiner német közgazdász, feminista (1874–1930)

március 18, 2017 - 23:11

Az első német nő, akit egyetemi tanárrá neveztek ki, Mannheimben született. Angliában és Svájcban járt egyetemre, doktori értekezését 1904-ben Zürichben védte meg. 1908-tól Mannheimben a Handelschochschule tanára lett, professzori kinevezését 1924-ben kapta meg. Szakmájában több könyvet és cikket publikált, de érdeklődése a genderproblémákra is kiterjedt. 1912-től a Jahrbuch der Frauenbewegung című feminista évkönyv szerkesztője volt. A mannheimi egyetem minden évben az Elisabeth Altmann-Gottheiner-Preis díjat adományozza a genderkutatásban legjobb hallgatónak.

Rona Robinson angol vegyész, szüfrazsett (1881(84?) - 1962)   

június 24, 2019 - 21:29
1909. október 4-én Manchesterben letartóztatják Rona Robinsont

1902-ben lett a Victoria University of Manchester hallgatója, 1905-ben kapta meg az alapdiplomát, két évre rá mesterfokozatot szerzett. Végzés után az Altrincham Pupil-Teacher Centre tanára lett, emellett saját laboratóriumában végzett festékekkel kapcsolatos kísérleteket. Már hallgató korában a tagjaként bekapcsolódott a nőjogi mozgalomba.