Mary Edwards Walker amerikai feminista, orvos, író (1832–1919)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Mary Edwards Walker amerikai feminista, orvos, író (1832–1919)

november 20, 2016 - 21:41
1855-ben az első női orvosok között végzett a Syracuse Medical Collegeban.

1832-ben született New York állam Oswego városában, haladó szellemű szülők gyermekeként, így kiváló oktatásban részesült, és közvetlen példát látott otthon az egyenrangú házasságra, az egyenlő otthoni munkamegosztásra. Anyja már gyerekkorában meggyőzte, hogy a nők számára szinte kötelezőnek számító szoros fűző és a földet söprő, port piszkot összeszedő számtalan alsószoknya egészségtelen.

1855-ben az első női orvosok között végzett New Yorkban, a Syracuse Medical Collegeban (az évfolyam egyetlen nőhallgatójaként). A diploma után férjhez ment évfolyamtársához - az esküvőn (korabeli nadrágot) viselt, nem fogadott engedelmességet, ráadásul a lánykori nevét is megtartotta! - és közösen elindították praxisukat. Mivel azonban a páciensek nem bíztak az orvosnőkben, nem voltak sikeresek, és később a férj hűtlensége miatt el is váltak.  

A polgárháborúban az északiak önkéntese, kezdetben mint nővér, később mint sebész dolgozott. Kémkedés vádjával (holott valójában sebesült civileket akart ellátni az ellenség területén) a konföderációsok börtönébe került, ahonnan fogolycserével szabadult. Andrew Johnson elnök 1865-ben a Congressional Medal of Honor kitüntetést adományozta neki - a mai napig ő az egyetlen nő, aki ebben a magas rangú katonai elismerésben részesült.

A háború után rendszeresen előadott és publikált, többek közt a higiéniáról, az absztinenciáról (az alkoholellenes mozgalom keretén belül), a betegségek megelőzéséről, valamint a nők jogairól, azon belül a kényelmes, egészséges öltözködésről. Többször letartóztatták „férfiruha” viseléséért.

„Nem férfiruhát viselek, hanem a saját ruháimat”

– válaszolta a vádakra. Egész életében elkötelezett híve volt az öltözködési reformnak, annak ellenére, hogy számtalan atrocitást szenvedett el miatta.  

Küzdött a nők szavazati jogáért is, 1871-ben megpróbálta magát felvetetni a választói listára. Mindvégig kitartott azon nézete mellett, hogy a nők az aktuálisan érvényben levő törvények szerint is rendelkeznek szavazati joggal. 1919 februárjában halt meg - a törvénybe iktatását már nem érte meg. 

Művei: 

  • Unmasked, or the Science of Immorality, To Gentlemen by a Woman Physician and Surgeon. (1878)
  • Woman suffrage, No.1: hearings before the Committee on the Judiciary, House of Representatives, Sixty-second Congress, second session, statement of Dr. Mary E. Walker. February 14, 1912.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Adelaide Johnson amerikai szobrász, feminista (1859–1955)

január 05, 2018 - 01:07
Adelaide Johnson (balra) leghíresebb szobrának leleplezésén

A St. Louis School of Design-ban tanult, majd Chicagoba költözött, ahol egy balesetért kapott kárpótlás lehetővé tette az addig rossz anyagi helyzetben lévő Adelaide-nak, hogy Európába menjen tanulni. Művészeti tanulmányait így Drezdában, majd Rómában folytatta. 1896-os házasságkötésekor tizenegy évvel fiatalabb férje vette fel az ő nevét, és lelkésznő vezette a szertartást. 

Vegetáriánus, egyben meggyőződéses feminista volt. 

A feminizmus a legnagyszerűbb dolog az emberiség evolúciójában - vallotta.

Aki népszerűvé tette nők számára a nadrágot: Amelia Bloomer amerikai újságíró (1818–1894)

június 08, 2011 - 12:36

Az 1818. május 27-én született tanítónő, Amelia Jenks lelkes aktivistája a nőjogi mozgalomnak. 22 éves korában házasodik össze Dexter Bloomerrel, a Seneca Falls County Courier kiadójával, aki a korabeli férfiak többségétől eltérően egyenrangú társnak tekinti, az esküvői szertartásból is kihagyják azt a részt, amelyben a nő engedelmességet fogad férjének.

Angelina Grimke amerikai abolícionista, feminista (1805–1879)

február 17, 2017 - 21:39

Dél-Karolinában született, a család hatalmas ültetvényén többszáz rabszolgát tartott. Angeline és egyik nővére, Sarah életét két eszmének, a rabszolgaság eltörlésének és a női egyenjogúság kivívásának szentelte. Aktív tagjai voltak az  American Anti-Slavery Society és a Woman Suffrage Association szervezeteknek.1836-ban Angelina An Appeal to the Christian Women of the South címmel cikkel írt a The Liberator című lapba, az írás országos ismertséget szerzett neki. Kiderült, hogy remek szónoki képességekkel rendelkezik, 1838-ban Bostonban sokezres tömeg előtt tartott beszédet.