Májusban született

Olvasási idő
43perc
Eddig olvastam

Májusban született

május 15, 2011 - 16:38
Májusban született híres női társadalomformáló és történelmi személyiségek az élet minden területéről.

Májusban született híres női társadalomformáló és történelmi személyiségek az élet minden területéről.

Május 1. Calamity Jane az amerikai vadnyugat színes egyénisége (1852–1903)  

altEredeti neve Marthy Jane Cannary, a Calamity (csapás, vész) név valószínűleg szertelen életmódja miatt ragadt rá. Férfiruhában járt, kiválóan lovagolt, remekül lőtt. Kalandos élete során veszélyes feladatokat vállalt a vasútépitésénél, harcolt az indiánokkal, az 1878-as himlőjárvány idején betegeket ápolt, Custer tábornok csapatánál volt nyomkereső és vezető, kocsis volt a “pony express”-nél, fogadót és kocsmát nyitott aranyásóknak, fellépett Buffalo Bill vadnyugati cirkuszában. Ivott, káromkodott, remekül érezte magát és már életében megteremtette saját legendáját. 


altMájus 1. író, újságíró, nőmozgalmi vezető (1885–1973)

Tizenöt éves volt, amikor belépett be a Szociáldemokrata pártba és megjelent első cikke a Népszavában. Ettől kezdve ez volt az élete – az írás és a mozgalom. Alapítója a Nők Asztaltársaságának, a Magyarországi Munkásnők Egyesületének, az Olvasótábornak, Magyar Nők Demokratikus Szövetségének. Szerkesztője a Nőmunkásnak, az amerikai Előrének, a Vörös Újságnak, az Asszonyoknak. 

Néhány munkája: Kilenc hónap; A jó Lujza (Louise Michel); Trier legszebb lánya (Westphalen Jenny); A nő a történelem sodrában; Kukoricán térdepelve; Százarcú élet.


Május 1. amerikai zenész, jogász, feminista (1865–1906)

altAz első nő az Egyesült Államokban, aki zenei doktorátust szerzett. Zenei tehetsége gyerekkorában jelentkezett, 13 éves korában egy Liszt darab eljátszásával nyert versenyt. A Grand Conservatory of New York hallgatójaként diplomázott. Házasságot kötött Theodore Sutro ügyvéddel, akinek a biztatására beiratkozott az egyetem jogi karára, 1891-ben diplomázott, de az ügyvédi kamarába nem vették fel. Férjével együtt támogatták a női választójogi mozgalmat, 1895-ben Women in Music and Law címmel írt  könyvet. Alapító tagja és első elnöke a Woman’s Department of the Music Teacher’s National Association-nak, alapítója és elnöke a National Federation of Music Clubs-nak. 


Május 1. Ladányi Józsa orvos 1898 - 1985 

Debrecenben született, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvoskarán végzett 1922-ben, sebész szakorvosi vizsgáját 1926-ban tette le. A debreceni Sebészeti klinikán kezdett dolgozni, 1935-ben osztályvezető adjunktusnak nevezték ki. 1940-ben zsidó származása miatt elbocsátották, később a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták. 1945-től visszakapta állását a klinikán, 1950-ben tanszékvezető egyetemi tanárrá, 1951-ben a Sebészeti Klinika igazgatójává nevezték ki. A golyvával kapcsolatos kutatásai nemzetközi elismerést arattak. Komoly eredményeket ért el a nyúlszáj, farkastorok, archasadékok korrekciós operációjában valamint a kéz ujjainak helyreállító műtéteiben. A Magyar Sebész Társaság örökös tagja volt, több rangos nemzetközi sebésztársaságban is tevékenykedett. 


Május 2. Aileen Riggin Soule amerikai úszó, műugró (1906–2002)

altAz első nő, aki aranyérmet nyert műugrásban. 1920-ban, az antwerpeni olimpián érte el ezt az eredményt, 14 éves korában. 1924-ben a párizsi olimpián ezüstérmes műugrásban és bronzérmes 100 méteres hátúszásban, előtte nem volt olyan sportoló, aki ugyanazon az olimpián mindkét számban érmes lett volna. Amatőr pályafutásának befejezése után körbeutazta a világot, bemutatókat tartott, filmekben szerepelt és cikkei jelentek meg a The New York Evening Post-ban és országos magazinokban. Hosszú élete során soha nem hagyta abba az úszást.


Május 2. Higucsi Icsijó japán író, költő (1872–1896) 

altAz első hivatásos japán írónő Tokióban született, a Haginoya irodalmi akadémián tanult. Miután apja halála miatt ő lett a családfenntartó, boltot nyitott, ahol háztartási eszközöket, kézimunkákat, olcsó édességeket árult. Első elbeszélése 1892-ben jelent meg és tette ismertté az irodalmi életben. Gyakran írt a nők életéről az iparosodó tradicionális társadalomban. Egyik regényében a prostituáltak negyedében nevelődő gyerekek életével foglalkozott. 24 éves korában tüdővészben halt meg. Hazájában ma is népszerű, több művét megfilmesítették.

Néhány munkája: Otsugomori; Takekurabe; Jusanya; Nigorie.


Május 2. Vivian Ramón Pita kubai sakkozó (sz. 1963) 

altAz első kubai női sakkozó, aki nemzetközi nagymesteri címet szerzett 1998-ban. Gyerekkorában figyeltek fel tehetségére, sorra nyerte korosztálya versenyeit, 1982 és 2000 között hétszer nyerte meg hazája bajnokságát. 1982-ban lett nemzetközi női mester,  kilencszer képviselte Kubát a sakkolimpiákon. 2005-től sakkedzőként dolgozik. 

 


Május 2. Willemien Hendrika Posthumus van der Goot holland közgazdász, feminista 1897 – 1989 

A dél-afrikai Pretoriában született, Svájcban tanult, ő az első holland nő, aki közgazdász doktorátust szerzett. A feminista eszmékkel Aletta Jacobs ismertette meg. Az Atria Institute for Gender Equality and Women’s History  (nemzetközi nőmozgalmi archivum) egyik alapító tagja volt. Létrehozója és vezetője volt az AVRO rádió nőknek szóló műsorának. A náci megszállás alatt amszterdami lakásán zsidó gyerekeket bújtatott. 1949-ben International Association of Women in Radio elnevezéssel kezdte szervezni a rádiós munkát végző nők nemzetközi egyesületét. 1967-ben kezdeményezésére jött létre az International Scientific Institute for Feminine Interpretation (ISIFI). Publikációiban a nők gazdasági függetlenségét, a nők nemzetközi összefogásának fontosságát hangsúlyozta. 
Néhány munkája: Van moeder op dochter, Het aandeel van de vrouw in een veranderende wereld; Vrouwen vochten voor de vrede;  Aletta Jacobs pionierswerk naar alle kanten.
 


Május 3. Spiró Éva Ybl-díjas építészmérnök (1926–1980)

altA budapesti Műegyetemen diplomázott 1949-ben. Németh Pál és Dávid Károly műtermében dolgozott (KÖZTI), majd a LAKÓTERV építész tervezője volt, ahol főleg lakóházakat, szállásjellegű épületeket tervezett. Tervezőcsoportjával több pályázaton eredményesen szerepelt, I. díjat nyertek a Szegedi Ideg-, Elme- és Traumatológiai Klinika tervpályázatán.

 

 


Május 3. Vera Cáslavská cseh tornász (sz. 1942)

alt35 éremmel, köztük 22 arany, a tornasport egyik legsikeresebb alakja, több egyéni olimpiai címmel rendelkezik, mint bármely másik női vagy férfi versenyző. Hat olimpiai aranyérme van, két egymást követő olimpián volt összetett egyéni bajnok. Az egyetlen, aki olimpián valamennyi egyéni számban – lóugrás, gerenda, felemás korlát, talaj, összetett – bajnok lett. Világbajnokságon 1965-ben és 1967-ben minden számot megnyert. 1958 és 1968 között világ- és Európa-bajnokságokon a legsikeresebb versenyző volt. Két olimpia között (1964 és 1968) összetettben megnyert minden Európa-bajnokságot, világbajnokságot, olimpiát. 


Május 3. Nona Gaprindasvili grúz sakkozó (sz. 1941)

alt16 éven át, 1962 és 1978 között viselte a női világbajnoki címet. Ötéves korában kezdett sakkozni, 15 évesen indulhatott a szovjet bajnokságon, ahol nyolcadik lett. Az elkövetkező években sorra nyerte a versenyeket, 1961-ben lett nagymester, 1962-ben nyerte meg első világbajnokságát. 1977-ben ő volt az első nő, aki férfi nemzetközi nagymesteri címet szerzett. A dubai sakkolimpián mind a tíz partiját megnyerte. Népszerűségére jellemző, hogy 1975-ben parfümöt neveztek el róla. 

 


Május 3. Marina Szvetlova  francia/amerikai balettáncos  1922 –2009 

Az orosz emigráns család lánya Párizsban született, gyerekkorától tanult táncolni. Ida Rubinstein, Vera Trefilova, Ljubov Jegorova voltak a mesterei. Első fellépése 1931-ben volt. 1939-től az Original Ballet Russe tagja lett, a háború miatt a társulat az Egyesült Államokba utazott. 1943 és 1950 között a Metropolitan, 1950-től a New York City Opera primabalerinája volt, sokat turnézott. A tánc mellett több darab koreográfiáját is ő készítette. 1965-ben Svetlova Dance Center néven iskolát nyitott, számos tanítványa lett világszerte elismert táncos. 1969-1992 között az Indiana University táncművészeti tanszékének vezetője volt.  
 


Május 4. perui politikus és tanár (1904–1994)

altAz első nő, akit a perui szenátusba beválasztottak. Tevékeny nőjogi aktivista, komoly része volt abban, hogy 1955-ben Peruban a nők végre kiharcolták választójogukat. 1956-ban megkapta a Woman of the Americas címet. Tevékenységét hazájában az Order of the Sun kitüntetéssel ismerték el.  

 

 


Május 4. Ruth First dél-afrikai író, újságíró, aktivista (1925–1982)

altÉletcélja az apartheid rendszer elleni harc volt. Kamaszkorában csatlakozott az ifjúkommunista párthoz, hamarosan ismert szónok és szervező lett. Írói tehetségét is az ügy szolgálatába állította, rendszeresen publikált ellenzéki lapokban, mint a The Guardian és a New Age, a Fighting Talk szerkesztője volt. Férjével együtt a hírhedt Treason Trial egyik vádlottja volt, feketelistára került és eltiltották a közszerepléstől 1963-ban vádemelés nélkül 117 napot töltött börtönben. 1964-ben számüzetésbe ment, angliai egyetemeken volt előadó. 1978-tól Mozambikban a maputoi  egyetem tanára volt. 1982-ben levélbombával elkövetett merénylet áldozata lett.

Néhány munkája: South West Africa; 117 Days; The Barrel of a Gun: Political Power in Africa and the Coup d’etat in Africa; The South African Connection: Western Investment in Apartheid.


Május 4. Ulrike Meyfarth német atléta (sz. 1956)

altA legfiatalabb és egyben a legidősebb női magasugró, aki olimpiai aranyérmet nyert. 16 éves volt Münichben, 28 Los Angelesben, amikor a dobogó legmagasabb fokán állt. 1971-ben, 15 évesen második lett az NSZK bajnokságon, ezzel jutott be az olimpiai csapatba. 16 alkalommal nyerte meg hazája bajnokságát, hatszor volt Európa-bajnok (kétszer fedettpályán), 1981-ben megnyerte a Világkupát, három világcsúcsot állított fel. 2004-ben Wesselingben stadiont neveztek el tiszteletére. 

 


Május 4. Anna Chandy indiai jogász, feminista 1905 – 1996  

Az elsőgenerációs feministák egyike, az első női bíró Indiában és az első nő, akit a legfelsőbb bíróság tagjai közé választottak. 1926-ban diplomázott, Kerala államban ő volt az első jogot végzett nő. Ügyvédként dolgozott, főleg nőket képviselt. Alapítója és szerkesztője volt a Shrimati című nőjogi lapnak. 1932-ben kapta meg bírói kinevezését, 1948-tól kerületi bíró volt, 1959-ben a keralai legfelsőbb bíróság tagja lett. Nyugdíjbavonulása után a Law Commission of India tagjaként munkálkodott. 1973-ban  Atmakatha  címmel adta ki visszaemlékezéseit.    


Május 5. orvos, pszichoanalitikus (1896–1981)

altEgyetemista korában tagja a Galilei-körnek. Orvosi diplomáját Budapesten kapta 1920-ban, gyermekorvosként, majd pszichiáterként dolgozott. Az 1930-as évektől Hermann Imre tanítványa, és egyik alapítója a budapesti pszichoanalitikus iskolának. Főként a pszichoszexuális fejlődéssel foglalkozott, valamint a női szexualitással és az anya-gyermek kapcsolattal. Néhány munkája: A női genitalitás pszichológiájáról (in: Lélekelemzési tanulmányok Bp., 1., 1933); A gyermek lelki fejlődése.


Május 5. amerikai újságíró (1867–1922)

altAz első női újságíró sztár, a nők és a kiszolgáltatottak elszánt bajnoka. 

1885-ben egy Elizabeth Cochran nevű 21 éves ifjú hölgy szemrehányó levelet írt a Pittsburgh Dispatch szerkesztőjének, George Maddennek, hogy a lap nem támogatja a női választójogi mozgalmat és a nők jogát az önálló munkavállalásra. A kiadóra akkora benyomást tett a levél, hogy rögtön szerződtette lapjához íróját, aki a Nellie Bly írói nevet választotta. Munkája során a csipkés-habos „női” témák helyett szociális problémákkal, korrupcióval foglalkozott. Rövidesen NewYorkba ment, ahol meggyőzte Joseph Pulitzert, hogy szerződtesse lapjához, a New York World-höz. Nellie szenzációs munkát végzett. Betegséget színlelve heteket töltött egy elmegyógyintézetben, és keserves tapasztalatai régóta szükséges reformokat indítottak el. Más alkalommal lopott, majd leleplező riportot írt arról a megalázó módról, ahogyan a női őrizetesekkel bánnak. A legnagyobb szenzációt világkörüli útja szolgáltatta, amelyben megpróbálta Verne regényhősének, Phileas Fogg-nak 80 napos rekordját megdönteni. A korabeli sajtó állandó figyelme közepette Nellie 72 nap, 6 óra és 11 perc alatt tette meg az utat. Nellie Bly az első világháborúban sem tagadta meg önmagát – haditudósító lett, elsőként a nők között. 


Május 5.  tőrvívó (1910–1986)

altÖtvenszeres válogatott, hatszor volt magyar bajnok, öt egyéni világbajnoki aranyérme van, csapattal háromszor nyert Európa-bajnokságot. Testvérével, Ilonával a Fodor Testnevelő és Vívó Intézetben tanultak vívni. 1929-től a Detektív Atlétikai Club sportolói lettek, ez volt az egyetlen, amelyik zsidókat befogadott. A háború után az MNDSZ, a Lokomotiv majd a Honvéd versenyzője volt. Pályafutásáról, életéről nővérével közösen  Így vívtunk mi címmel írt könyvet.


Május 6. Bródy Lili költő, író, újságíró (1906–1962)

Banktisztviselőnek indult, majd a Pesti Hírlap, 1945 után a Magyar Nemzet munkatársa volt. Regényeiben szórakoztató, könnyed hangon a kortárs, általában polgári nők élet mutatta be.

Néhány műve: A Manci, Felesége tartja el, Évek a mérsékelt égöv alatt (versek), Első ütem, Fehér zászló, A játék

 

 


Május 6. Brooke Bennett amerikai úszó (sz. 1980)

altA háromszoros olimpiai bajnok 12 éves korában a juniorok között nyert első aranyérmét. 1998-ban világbajnok 800 méter gyorson, 1999-ben aranyérmes a pán-amerikai játékokon 400 és 800 m gyorson. Az 1996-os atlantai olimpián 800 méter gyorsúszásban lett első. 2000-ben Sydneyben két számban, 400 és 800 gyorson lett olimpiai bajnok. Visszavonulása után sportkommentátor lett. 

 


Május 6. V. Pázmándy Margit építész (1930–1995)

altAz egyetlen női építész, akit kétszer is Ybl díjjal tüntettek ki, 1965-ben a balatonfüredi Hotel Annabella tervezéséért, 1986-ban pedig életművéért. A budapesti Műegyetemen diplomázott 1952-ben. A Középülettervező vállalatnál kezdett dolgozni, majd 1961-től nyugdíjbameneteléig az Állami Építéstudományi Intézet munkatársa volt. 

Néhány munkája: MTV és MR csónakháza, Szentendre, Papsziget; Kertészeti Kutatóintézet központi épülete; HM szanatórium, Hévíz; balatonfüredi szívkórház új pavilonjai; Kútvölgyi úti kórház rekonstrukciója.


Május 7. Eva Perón argentin színész, politikus (1919–1952)

altTörvénytelen gyereknek született egy, a látszatra sokat adó társadalomban. Éles ésszel, vonzó megjelenését is kihasználva kezdte szinésznői karrierjét építeni, majd megismerkedett Juan Perónnal, a gyors karriert befutó, gátlástalan, de rendkívül népszerű katona-politikussal, akihez 1945-ben feleségül ment. Perónt 1946-ban elnökké választották. Evita minden energiájával támogatta férjét, a munka- és egészségügyi minisztériumot gyakorlatilag ő felügyelte, teljes befolyását latbavetette a nők választójogáért, szociális reformokat vezetett be. Hihetetlenül népszerűvé vált a tömegek szemében, és amikor 33 éves korában rákban meghalt, több, mint negyvenezer kérelmet nyújtottak be az argentín emberek Evita szenttéavatása ügyében a Vatikánnál. 


Május 7. bolíviai szakszervezeti vezető, feminista (1937–2012)

altBoliviai őslakosok leszármazottja, bányászkolónián, nyomorúságban  született és nőtt fel. 1961-ben a többi bányászfeleséggel együtt létrehozta a Housewives' Committee-t (Háziasszonyok bizottsága), céljuk a nélkülözés és a szociális diszkrimináció megszüntetése volt. Az elnyomás fokozódásával tevékenysége egyre nehezebbé vált, rendőri brutalitást, kínzást szenvedett el, számüzetésbe kényszerült.  Si me permite hablar … (Hadd mondjam el …) című könyvét a bányászcsaládok életéről, a diktatúra elleni küzdelemről több nyelvre lefordították. 1995-ben Pekingben a Nők Világkonferenciáján megkapta  a Women's World Summit Foundation díjat. Halálakor háromnapos nemzeti gyásszal tisztelegtek előtte.


Május 7. belga orvos, feminista (1842–1916)

altAz első orvosnő és az első diplomás nő Belgiumban. A kor szokásaitól eltérően apja lányainak és fiának azonos oktatást biztosított. Mivel Belgiumban lányok nem járhattak gimnáziumba, Isala Svájcban járta a középiskolát. 1873-ban tért haza és jelentkezett a Leuveni katolikus egyetem orvoskarára, ahol visszautasították és azt tanácsolták neki, legyen bába. Ezután visszatért Bernbe, ahol az egyetem hallgatója lett és 1879-ben lediplomázott. Két évet Londonban töltött, ahol a New Hospital for Women orvosa volt és megismerkedett az  angol feministákkal. 1884-ben Brüsszelben engedélyt kapott saját praxisa megnyitására. Orvosi munkája mellett részt vett a nőmozgalomban, egyik alapító tagja volt a Ligue belge du droit des femmes-nek (belga nőjogi egyesület). 


Május 8. Greksa Borbála hímző. és pingálóasszony (1927–1985)

altGyerekkorában kezdett érdeklődni a hímzés, pingálás iránt. Hímezni édesanyjától, a hímzéstervezést Király Ilus mellett tanulta. 1982 augusztusában Kalocsán önálló kiállításon mutatta be hímzéseit a nagyközönségnek. Mint pingálóasszony külföldön is nagy sikereket ért el.


Május 8. francia forradalmár, feminista (1874–1920)

altPárizsban született, Moszkvában nevelkedett. 1903-ban belépett az illegális szociáldemokrata munkáspártba, később a bolsevikokhoz csatlakozott. 1914-ben a Rabotnyica (Munkásnő) című folyóirat szerkesztője volt, cikkeiben gyakran foglalkozott a nők emancipációjával. A forradalom győzelme után fontos munkát kapott, a párt nőtagozatának, a Zsenotgyel-nek a főnöke lett. Jelentős szerepe volt a válás és az abortusz legalizálásában. Népkonyhákat, mosodákat, üzemi bölcsődéket, anya-gyerek központokat, óvodákat, orvosi rendelőket létesített, hogy a nők így lehetőséget kapjanak művelődésre, tanulásra, közéleti szereplésre. 


Május 8. angol orvos, feminista (1869–1923)

altCummertrees-ben született, a majd a University of Durham hallgatója volt. Diplomájának megszerzése után néhány évig Skóciában dolgozott, 1905-től Londonban a Belgrave Hospital for Children gyerekorvosa és a Chelsea Hospital for Women anaeszteziológusa volt. A  tagjaként részt vett a tüntetéseken, beszédeket tartott, és ellátta a sérülteket, a kényszertáplálás áldozatait. 1912-ben társával, nal létrehozták a Women's Hospital for Children-t, ahol orvosnők gyógyították a szegény gyerekeket. A világháború alatt Franciaországban a Women's Hospital Corps tagja volt. 

Bővebbe írtunk róla. 


Május 9. Glenda Jackson angol színész, politikus (sz. 1936)

altSzenvedélyes, érzékeny hősnőket játszott színpadon és filmen. A Women in Love és A Touch of Class című filmjeiért 1970-ben és 1973-ban Oscar-díjat kapott. Újságíróként is dolgozott, majd a politika felé fordult, és 1992-ben munkáspárti képviselőként bejutott a parlamentbe. A Munkáspárt hatalomra kerülésekor London közlekedési miniszterének nevezték ki. A 2010-es választáson, csekély különbséggel ugyan, de ismét képviselővé választották.

 


Május 9. Sophie Scholl német egyetemista (1921–1943)

altTestvérével, Hanssal együtt tagja volt a müncheni Weiße Rose (Fehér Rózsa) ellenállási mozgalomnak, amelyet Kurt Huber egyetemi tanár szervezett. Röplapokat írtak és terjesztettek Németország nagyvárosaiban, amelyekben Hitler és a nemzetiszocializmus ellen emelték fel szavukat. Sophie Schollt 1943-ban letartóztatták és kivégezték.


Május 9. Belle Boyd amerikai kém (1844–1900)

altAz amerikai polgárháborúban a La Belle Rebelle, The Siren of the Shenandoah, Secesh Cleopatra neveken is ismert konföderációs kém jómódú déli családból származott. Alig múlt 17, amikor az apja szállodájában lakó északi tisztektől megszerzett információkat továbbadta a konföderációs csapatok vezetőinek. A tavaszi hadjárat sikere részben neki is köszönhető, Stonewall Jackson tábornok az értékes információkért tisztelebeli szárnysegédjévé nevezte ki. Belle-t többször letartóztatták, az utolsó alkalommal betegsége miatt elengedték. Angliába ment, ahol színésznő lett és Belle Boyd in Camp and Prison címen publikálta életrajzát. 1866-ban tért vissza az Egyesült Államokba, ahol előadókörutakat tartott. 


Május 9. Barbara Ann Scott kanadai műkorcsolyázó (1928–2012)

altRendkívül népszerű sportoló volt, Canada's Sweetheart-nak becézték. 10 éves korában lett kanadai bajnok először, ezzel máig a legfiatalabb aranyérmes. Női egyéniben négyszer nyert Kanada bajnokságot, kétszeres világbajnok (1947, 1948) és 1948-ban St Moritz-ban olimpiai bajnok lett. Háromszor választották az év sportolójának, megkapta a Lou Marsh Trophy-t és az Order of Canada tiszti fokozatát. Műkorcsolyázó pályafutásának befejezése után lovaglásban is komoly eredményeket ért el. 


Május 10. Vásáry Ildikó antropológus (1947–1997)

altKétéves korában szüleivel Brazíliába költözött, Sao Paolóban nőtt fel, ott járt iskolába, klasszikus és modern táncot tanult. 1964-ben, Svájcban kötött házasságot Vásáry Tamás zongoraművésszel, később Londonba költöztek. Az University College antropológiai fakultásán doktori fokozatot nyert és az intézet tudományos munkatársa lett. Doktori disszertációjának készítése időszakában (1979–1981 között) számos alkalommal látogatott Pécselyre, anyai nagyszüleinek falujába, ahol a község lakóinak életét tanulmányozta. Angol nyelvű folyóiratok közölték tanulmányait, amelyekben egy magyar falu életének változásait, az emberek gondjait, alkalmazkodóképességeit mutatják be. Az 1990-es évek elején az Új Horizont c. folyóiratban több írása jelent meg.

 


Május 10. Tamara Press szovjet sportoló 1937 és Irina Press szovjet sportoló (1939–2004)

altA két nővér öt olimpiai aranyérem, több világ- és európabajnoki érem és 26 világrekord birtokosa. Tamara Rómában  az 1960-as olimpián aranyérmes volt súlylökésben, ezüstérmes diszkoszvetésben. 1964-ben Tokióban mindkét számban olimpiai bajnok lett. Ugyanezen az olimpián Irina olimpiai rekorddal aranyérmes lett ötpróbában  és a 80 méteres gátfutásban. Az első testvérpár, akik ugyanazon az olimpián bajnokok lettek.


Május 10. Lucy Osburn angol ápolónő (1835–1891)

altLeedsben született jómódú családba, magántanárok nevelték, több nyelvet megtanult. Düsseldorfban járt nővérképzőbe, hazatérése után Florence Nightingale intézetében folytattta tanulmányait.  1868-ban New South Wales kormányzójának kérésére  egy nővércsapattal Ausztráliába utazott, ahol a Sydney Infirmary and Dispensary ápolási vezetőjének nevezték ki.  Megismertette az ottaniakkal a modern módszereket, megreformálta a nővérképzést. 16 év múlva tért vissza Angliába, ahol a Southwark, Newington and Walworth District Nursing Association szakfelügyelője lett. 


Május 11. Rejtő Ildikó vívó (sz. 1937)

alt

Első bajnoki aranyérmét 1955-ben nyerte az ifi országos bajnokságon. A rendkívül technikás és nyugalmáról híres vívónő öt olimpián vett részt: 1960 Róma: ezüstérmes a csapattal; 1964 Tokió: egyéni és csapatarany; 1968 Mexikóváros: csapatezüst és egyéni bronzérem; 1972 München: ezüstérmes a csapattal; 1976 Montreal: csapatbronz. Világbajnokságokon öt arany-, hét ezüst- és három bronzérmet nyert. Több mint két évtizedig volt válogatott kerettag, tizenhétszeres magyar bajnok. 1964-ben az év sportolónőjévé választották, s többször (1968-71) volt sportága legjobbja. A Testnevelési Főiskolán 1975-ben szerzett edzői diplomát. Az asszózáshoz tizenkét év szünet után visszatérve,1995-ben Luxemburgban megnyerte a veterán Európa-bajnokságot. 2007-tól a Nemzet Sportolója.


Május 11. Bidu Sayao brazil operaénekes (1906–1999)

altElső mestere Elena Teodorini volt, akit követett Európába is. Később Jean de Reszke lengyel származású tenor irányításával tökéletesítette énektudását, s alakította ki sajátos énekstílusát. 1926-ban tért haza Brazíliába. A sevillai borbély Rosinájának szerepében lépett fel, majd Róma, a Párizsi Opera és a milánói Scala voltak pályája következő állomásai. Kristálytiszta hangja elbûvölte Arturo Toscaninit, aki segített neki az amerikai debütálás előkészítésében is. Az általa "aprócska brazil"-nak becézett énekesnő 1934-ben lépett fel a Carnegie Hallban, 1936-ban pedig sikerrel mutatkozott be a Metropolitanben, ahol a következő években 12 szerepben 236-szor énekelt. Tiszta, ezüstösen csengő hangjával 1954-ig kápráztatta el közönségét. 


Május 11. Aurora Gruescu román erdészmérnök (1914–2005)

altA világon az első női erdészmérnök Oituzban született pedagógus családba. 1933-ban iratkozott be a bukaresti Műegyetem erdész szakára, 130 hallgató között az egyetlen nő volt. Társai legtöbbje gúnyolta, zaklatta, ki szerették volna szekírozni, de nem hagyta magát, sikeresen lediplomázott. Dolgozott az első nemzeti erdőtelepítési programban, számtalan újítást vezetett be, tudományos cikkeket publikált. 1997-ben az American Biographical Institute a Personality of the year elismerést adományozta neki.  

 


Május 12. Dorothy Crowfoot Hodgkin angol vegyész (1910–1994)

alt1964-ben kémiai Nobel-díjat kapott a B-12 vitamin atomszerkezetének meghatározásáért. Az inzulin és a penicillin szerkezetmeghatározása is az ő nevéhez fűzódik, és hatékony módszert dolgozott ki kristályok molekulaszerkezet-meghatározására röntgensugárral. 

 

 

 


Május 12. Selina Anderson ausztrál szakszervezeti vezető, politikus (1878–1964)

altAz eslő nő, aki az ausztrál képviselőházi választásokon indult. New South Walesben született, tanulmányai befejezése után retusőrként dolgozott és aktív szakszervezeti tag volt. Képviselőjelölt volt az 1903-as parlamenti választáson, az volt az első, amelyen nők is indulhattak. Bár nem jutott be, 17,74  százalékos eredményével felhívta magára a figyelmet. A következő évben már szakszervezeti vezetőségi tag volt,  1906-ban pedig az Australian Labor Party végrehajtó bizottságának tagjává választották. Aktiv szerepet vállalt a Labor Women's League-ban is. 1922-ben az első nő volt, akit a Farmers and Settlers' Association tagjává választott. 


Május 12. Anne Ottenbrite kanadai úszó (sz. 1966)

altAz első kanadai úszónő, aki olimpiai bajnok lett. 3 éves korában tanult meg úszni, 12 évesen már versenyzett, 1981-ben lett a kanadai úszóválogatott tagja. Az 1982-es világbajnokságon ezüstérmes volt 100 és bronzérmes 200 mellen. Ugyanabban az évben a Nemzetközösségi Játékokon aranyérmes volt 200 mellen és a 4x100-as vegyesváltóban, ezüstérmes 100 mellen. Los Angelesben  az 1984-es olimpián aranyérmet nyert 200 mellen, ezüstérmet 100 mellen és bronzérmet a 4x100-as vegyesváltóban. Megkapta az Order of Canada kitüntetést, többször volt az év sportolója. 1985-ben a Canadian Olympic Hall of Fame, 1992-ben a Canadian Aquatic Hall of Fame és 1999-ben a International Swim Hall of Fame tagjai közé választották. 


Május.13. Daphne Du Maurier angol író (1907–1969)

alt1931-ben jelent meg és rögtön nagy sikert aratott első regénye, The Loving Spirit. Számtalan elbeszélést és több regényt publikált, a leghíresebbek: Jamaica Inn, Frenchman's Creek és a Rebecca (magyarul: )

 

 


Május 13. amerikai reformer (1847–1895)

altChicagoban élt családjával, a St. Mary zárdában tanult. A korabeli börtönviszonyokat megismerve javítani akart az elítéltek körülményein. Hitt a művelődés, az ismeretszerzés fontosságában, könyveket ajándékozott, könyvtárakat alapított a börtönökben. Az elítéltek családját segítette, a szabaduló raboknak pedig próbált munkát szerezni. A szükséges pénzt a Linda Gilbert's Tax and Trade Record vállalkozásának bevételeiből és saját találmányainak értékesítéséből szedte össze. Több szabadalma volt, például a zajtalan vasúti sín és a drótcsipesz.  Az 1876-ban létrehozott Gilbert library and prisoners' aid society igazgatótanácsának elnöke volt. Sketch of the life and work of Linda Gilbert címmel publikált könyvet munkásságáról. 


Május 13. Marta Skulme lett szobrász (1890–1962)

altAz első lett képzőművészeti iskolát végzett lett szobrász. Két évet tanult Kazanyban a Művészeti Főiskolán majd Szentpétervárra költözött, ahol L. Šervuda szobrász stúdiójának növendéke volt. 1918-ban hazatért, ahol csatlakozott a Rigai Művészek Csoportjához. 1922-ben Berlinben és Drezdában megismerkedett a konstruktivista irányzattal. Készített figurális szobrokat, portrékat, kubista műveket is. Kritikusai szerint rendkívüli kompozíciós érzéke volt, és humort is belecsempészett  műveibe. 

 


Május.14. Aszódi Weil Erzsébet festő, grafikus (1901–1976)

altA budapestii Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Olgyai Viktor voltak a mesterei, később Fényes Adolf tanítványa. Az 1920-as évektől rendszeresen kiállító alkotóművész. Megkapta a Szinyei Társaság díját, a Zichy Mihály grafikai díjat, a Nemzeti Szalon Tavaszi díját. Kétszeres Munkácsy-díjas, Érdemes Művész. A hazai tárlatokon kívül több volt kiállítása volt Európában és az Egyesült Államokban is.

 

 


Május 14. ausztrál feminista (1827–1918)

altSaját maga varrta ruháit, zöldséget termelt, értett az ácsmesterséghez és kiválóan sakkozott. És radikális feminista volt. 1869-ben levelet írt az Argus című lapnak, melyben a nők egyenjogúságáért érvelt. 1884-ben egyik alapítója és elnöke volt a Victorian Woman's Suffrage Society-nek, az első nőjogi szervezetnek Ausztráliában. Szellemes, szókimondó, hatásos szónok, provokatív, élestollú író volt. Arra bíztatta nőtársait, érdekeik érvényesítéséhez vegyenek részt aktívan a politikai életben. A Few Hours in a Far Off Age című munkájában fejti ki véleményét a múlt és kora társadalmáról az elképzelt jövőben. 


Május.15. Grace Ogot kenyai író, ápolónő, politikus, diplomata (1930–2010)

altUgandában és Angliában tanult ápolónőnek, dolgozott szülésznőként, tudósító volt a BBC-nél, majd hazáját képviselte az ENSZ-ben és az UNESCO-nál, tagja a kenyai írószövetségnek. 1962-től publikált elbeszéléseket, első regénye, The Promised Land, 1966-ban jelent meg. Néhány műve: The Graduate, The Island of Tears, Land Without Thunder.

 


Május 15. Dorothy Hansine Andersen amerikai patológus, gyerekgyógyász (1901–1963)

altAz első volt, aki felismerte a cisztás fibrózist és módszert dolgozott ki a diagnosztizálásra. A Johns Hopkins Medical School hallgatója volt, 1926-ban végzett. Sebész szeretett volna lenni, de nőt egyetlen kórház sem fogadott el sebészeti rezidensnek. A Columbia egyetemen patológiából doktorált, majd egy New York-i gyerekkórház patológusa lett. Éveket töltött a cisztás fibrózis tanulmányozásával. Ugyancsak komoly eredményeket ért el a veleszületett szívrendellenességek tanulmányozásában. Tiszteletbeli tagja volt a American Academy of Pediatrics-nak és tiszteletbeli elnöke a National Cystic Fibrosis Research Foundation-nak.


Május.15. Fertsek Elza író, tanító, iparművész (1889–1974)

altBalassagyarmaton született, a Budapesti Tanítónőképzőbe járt ahol 1908-ban végzett. Csipkekészítést is tanult, munkáival több hazai és külföldi kiállításon vett részt. 1934-ben Fertsek Ferenc néven kezdett publikálni. Kezdetben napi- és hetilapokban jelentek meg elbeszélései, hamarosan a Nyugat  állandó szerzői közé tartozott, több regényét is kiadták.

Néhány munkája: Egészségesen távozott; Pubi és a körülmények; Bábu a polcon; Boldogok éneke; Fickó meg a többiek.


Május 16. Anne Elizabeth O'Hare McCormick amerikai újságíró (1882–1954)

Aaltz első nő, aki a New York Times külföldi tudósítója és szerkesztőbizottsági tagja lett, olyan időben, amikor az újságírók csaknem kizárólag a férfiak közül kerültek ki. 1937-ben Pulitzer díjjal tüntették ki, ő volt az első nő, aki ezt a komoly szakmai elismerést megkapta.

 


Május 16. Novák Ilonka úszó (sz. 1928)

altElső bajnoki aranyérmét 1940-ben nyerte a 100 méteres hátúszásban. 1948-ban a londoni olimpián negyedik volt a rövidebb hátúszószámban és ötödik a 4x100 m-es gyorsváltóban. A helsinki nyári játékokon 1952-ben a világcsúcsot úszó 4x100 méteres gyorsváltó tagjaként nyert olimpiai bajnokságot. A 200 méteres hátúszásban ő volt az első három percen belüli úszónő. Egyéniben 24, váltóban 6 országos bajnokságot nyert, az FTC örökös bajnoka. A Testnevelési Főiskolán 1963-ban edzői oklevelet szerzett. Az ELTE testnevelőtanáraként dolgozott, de sportvezetőként is sokat tett a sportágért: 1971-től a MÚSZ alelnöke, 1971-72 között az úszóválogatott szövetségi kapitánya és 1974-től húsz éven át az Európai Úszó Liga elnökségi tagja volt.


Május 16. brazil tanító, újságíró, író, anarchista feminista (1887–1945)

altA Monte Alverne nevű farmon született, szabadgondolkodó, ateista szülei alapos, széleskörű nevelést biztosítottak neki. 16 éves korában kezdett tanítani, alapítója volt az analfabetizmus felszámolásáért küzdő egyesületnek. Pár évvel később Sao Paulo-ba költözött, anarchista és munkás lapokban publikált. Munkásegyletekben, kulturházakban, anarchista gyüléseken tartott előadásokat a tanulásról, a női egyenjogúságról, a szabad szerelemről, 1918-ban publikálta első könyvét. Alapító tagja volt a Liga para a Emancipação Intelectual da Mulher feminista egyesületnek. 1924-ben jelent meg leghíresebb könyve, A mulher é uma degenerada? (Degeneráltak a nők?) címmel.  


Május 17. Lena Levine amerikai nőgyógyász, pszichiáter (1903–1965)

altÚttörő munkát végzett a házassági tanácsadás és a születésszabályozás területén. Előadásaiban és cikkeiben nyíltan beszélt arról, hogy a nőknek joguk van szexuális örömhöz. Fontosnak tartotta a szexuális felvilágosítást, nem ellenezte a házasság előtti nemi életet, ezért a korabeli konzervativ társadalomban sok ellenséget szerzett. 

Néhány munkája: The Doctor Talks with the Bride (1938); The Modern Book of Marriage: A Practical Guide to Marital Happiness (1957).


Május 17. Birgit Nilsson svéd operaénekes (1918–2005)

alt1946-ban debütált Stockholmban a Bűvös vadász Agátáját alakította, az áttörő sikert a következő évben Lady Macbeth szerepe hozta meg. Az elkövetkező években a komoly nemzetközi sikerei voltak Wagner operáiban. Ő maga legnagyobb sikerének azt tartotta, amikor a Scala 370. évadjának megnyitóján a Turandot címszerepét énekelhette. Humora is volt. Londonban Hans Hotter szinte eldobta a dárdáját, amikor Siegfried a lángtengeren áthatolva a negyedszázada alvó Brünnhilde fölé hajolt, akinek a nyakában egy hotelből szerzett tábla lógott: Kérem, ne zavarjanak!


Május 17. vívó (1907–1988)

altAz első magyar női olimpiai bajnok testvérével, Margittal,  a Fodor Testnevelő és Vívó Intézetben tanult vívni. 1929-től a Detektív Atlétikai Club sportolói lettek, mert ez volt az egyetlen, amelyik zsidókat befogadott. Hatszor volt országos bajnok egyéniben, háromszor csapatban. Ötször volt Európa-, hatszor világbajnok. 1936-ban Berlinben az olimpián aranyérmes lett, 12 év múlva a londoni olimpián megvédte címét. 1952-ben Helsinkiben egy vitatott találattal lett ezüstérmes. Pályafutásáról, életéről nővérével közösen  Így vívtunk mi címmel írt könyvet.


Május 18. Dame Margot Fonteyn angol balettáncos (1919–1991)

altA Brit Királyi Balett legendás primabalerinája. Tökéletes technikája és hihetetlenül érzékeny karakterformálása egyes szakértők szerint a mai napig utolérhetetlen. 

 

 

 


Május 18. francia orvos, radikális feminista (1874–1939)

altAz első francia nő, aki pszichiátriai szakvizsgát tett és állami elmegyógyintézetben alkalmazták. Szegény családból származott, korán kimaradt az iskolából, később önerőből készült fel az egyetemre. Már kamaszkorában anarchista és feminista csoportok tagja volt, 1906-ban a Solidarité des femmes titkárává választották. 1908-ban La Suffragiste címen újságot alapított. Termékeny író volt,  szakcikkeket, regényt és feminizmussal, nőjogokkal foglalkozó írásokat publikált. Fontosnak tartotta a fogamzásgátlás, abortusz lehetőségeit megismertetni. 1939-ben illegális abortusz levezetéséért letartóztatták, elmegyógyintézetbe zárták, ahol rövidesen meghalt. 


Május 18. Ester Boserup dán közgazdász (1910–1999)

1alt935-ben végzett a koppenhágai egyetemen. Kezdetben a dán kormánynak dolgozott, majd 1947-ben Genfbe költözött családjával és az ENSZ munkatársa lett. A népesedés és az élelmiszertermelés közötti összefüggések kutatásával és feltárásával lett szakmájának nemzetközileg elismert tudósa. 

Néhány munkája: Woman's role in economic development; Population and technological change: a study of long-term trends; Population and technology; The conditions of agricultural growth: the economics of agrarian change under population pressure. 


Május 19. Dame Nellie Melba ausztrál operaénekes (1861–1931)

altIgazi prima donna, a londoni Covent Garden vezető énekese. Ritka szépségű hangja remek üzleti érzékkel párosult. „Hiába van tökéletes hangod, ha nincs eszed, személyiséged, kisugárzásod, hatalmas önfegyelmed, egészséged, erőd és elszántságod” – nyilatkozta. Ő rendelkezett mindezzel. A Covent Gardenben 400 fontot kért fellépéséért – egy fonttal többet, mint Caruso karrierje csúcsán. Melba a média manipulásához is értett. Új-Zélandon, amikor egy kritikus „lélektelennek” nevezte alakítását, berohant a szerkesztőségbe és követelte az újságíró megkorbácsolását. Tisztában volt azzal, hogy nem éri el a célját, de azzal is, hogy hihetetlen nagy publicitást kap. ... és igen, a Melba-szelet és a Peche-Melba róla van elnevezve. 


Május 19. Tina Strobos holland orvos, ellenálló (1920–2012)

altA Világ igaza elismerés birtokosa 20 éves volt, amikor a németek megszállták Hollandiát. Az amszterdami orvostanhallgató lány csatlakozott az ellenállási mozgalomhoz, életének következő öt éve állandó veszélyben telt. Fegyvert, robbanószert szállított, rádióüzeneteket továbbított. Házukban anyja segítségével az emeleten titkos szobát alakítottak ki, ahol négy-öt embert tudtak egyszerre bújtatni, amíg hamis papírokkal ki tudták őket csempészni az országból. Száznál több ember életét mentették meg. A háború után befejezte tanulmányait, gyermekpsziciáter lett, 1951-ben az Egyesült Államokba emigrált. 


Május 19. Kati Horna magyar/mexikói fotoművész (1912–2000)

altDeutsch Katalin Szilasbalháson született, Budapesten Pécsi József fotóiskolájában tanult, jóbarátok voltak Robert Capaval. 1933-ban Párizsba emigrált, ahol hamarosan ismert lett. A polgárháború kitörésekor Spanyolországba ment, ott készített képei az egész világ előttt híressé tették. 1938-ban házasságot kötött José Horna festő és szobrásszal, a következő évben Mexikóban telepedtek le. Fotói rendszeresen szerepeltek a lapokban, világszerte voltak kiállításai. 2014-ben Párizsban a Jeu de Paume múzeumban életmű kiállítása volt látható. 


Május 20. Sigrid Undset norvég író (1882–1949)

altNevét a középkori Skandináviáról írott történelmi művei, a Kristin Lavransdatter és az Olav Audunssønn tették ismertté. 1928-ban irodalmi Nobel-díjat kapott. Néhány regényét magyarra is lefordították: Tavasz, Égő csipkebokor, Sienai Katalin. 

 

 


Május 20. osztrák író, fordító, feminista (1858–1935)

altAz osztrák nőmunkásmozgalom úttörője Debrecenben született, a család néhány év múlva Bécsbe költözött. Anyanyelvén kívül tudott franciául, angolul, olaszul és oroszul, remek sportoló volt. Fiatalon bekapcsolódott a mozgalomba, rendkívül fontosnak tartotta a munkások művelődését, oktatását, és tevékenyen részt is vállalt benne.  20 éves korában házasodott össze Viktor Adlerrel, az osztrák szociáldemokrata párt alapítójával. Rendszeresen publikált cikkeket a Gleichheit-ben és az  Arbeiter Zeitung-ban, sokat foglalkozott a munkásnők kiszolgáltatottságával. Alapító tagja a Arbeiterinnenzeitung-nak (Munkásnők lapja).  A Die berühmten Frauen der Französischen Revolution 1789 – 1795 (Híres nők a francia forradalomban)  és a  Biografie von Jane Welsh Carlyle (Jane Welsh Carlyle életrajza) cimű könyvei úttörő művek a nőtörténelemben. Élete utolsó éveit svájci számüzetésben töltötte. 


Május 20. kanadai tanár, feminista (1856–1933)

alt1889-ben diplomázott a Dalhousie egyetemen, két évre rá a Cornell egyetemen védte meg doktori értekezését. Valószínűleg ő az első kanadai nő, aki doktorátust szerzett. Ezután Európába utazott, Lipcsében és Oxfordban posztdoktori tanulmányokat folytatott. 1901-ben tért vissza hazájába, a Dalhousie egyetem filozófiatanára lett. Meggyőződéses feminista volt, nővéreivel együtt vezetőségi tagja volt a Council of Women-nek, a halifaxi feministák egyik legbefolyásosabbja volt. Rendkívül jól tudott bánni az emberekkel, előadásai és cikkei világosak és meggyőzőek voltak. 1919-ben beválasztották az egyetem igazgatótanácsába, ezzel az első kanadai nő volt, aki ilyen pozíciót betöltött. 


Május 21. Róna Magda táncos, koreográfus, színházi rendező (1902–1989)

altMadzsar Alice mozgásművészeti iskolájában végzett koreográfusi tanulmányokat, ugyanitt hamarosan tanítani kezdett, majd Madzsar Alice halála után 1939-ig vezette az intézetet. 1926-tól részt vett a baloldali avantgárdista színházi mozgalmakban, drámai táncaival a szürrealista stílus kezdeményezője volt. 1945-ben a Madách Színházban volt rendező, 1946-ban a Dolgozók Színházát vezette férjével együtt. 

 

 


Május 21.   kanadai újságíró, feminista (1884–1951)

altElkötelezett szüfrazsett, nővérével, Lillian Beynon Thomas-szal együtt bíztatta a nőket szavazójoguk kikövetelésére. Winipegben élt, Kanada legbefolyásosabb hetilapja, a The Grain Growers Guide szerkesztője volt. Rovata, a The Country Homemaker minden elképzelhető témával  foglalkozott, ami a nőket érinti. Nemcsak a nőket, de a politikusokat is bíztatta a nőjogok érvényesítésére. Aktív tagja volt a Canadian Women's Press Club-nak, részt vett a Political Equality League of Manitoba tevékenységében, amely a tartomány legfontosabb szüfrazsett szervezete volt. A háború kitörése után pacifista meggyőződése miatt meg kellett válnia a laptól, nemsokkal ezután az Egyesült Államokba költözött.


Május 21. Fehér Klára író, újságíró (1922–1996)

altMunka mellett végezte el a Közgazdasági Egyetemet 1948-ban. A Szabad Nép majd 1957-től a Magyar Nemzet munkatársa volt, elbeszélései, tárcái, riportjai gyakran más lapokban is megjelentek. Termékeny író, írásait sok nyelvre lefordították, regényei külföldön is népszerűek voltak. 

Néhány munkája: Idézés bűnügyben; A tenger;  Idegen víztükör; Nem vagyunk angyalok; Szerencsés történetek; Ma éjjel ne aludj!; Búcsú a tengertől; Hová álljanak a belgák?;  A földrengések szigete; Bezzeg az én időmben. 


Május 22. Ónodi Henrietta tornász (sz. 1974)

altÖtévesen a Békéscsabai Előre Spartacus szakosztályában kezdett tornázni. Első bajnoki aranyérmét az 1985-ös serdülő országos bajnokságon nyerte. 1988-ban és 1989-ben a mesterfokú bajnokság győztese. 15 évesen, Brüsszelben a felemás korláton nyert aranyérmével ő lett a magyar tornasport első női Európa-bajnoka, talajon bronzérmes. Az athéni EB (1990) kétszeres bronzérmese (összetett egyéni és talaj). Egy évvel később az indianapolisi világbajnokságon második lóugrásban. A sokszoros magyar bajnoknő sorozatban volt az Év tornásznője (1989-92). 1992-ben Barcelonában az olimpián talajon ezüst-, lóugrásban aranyérmes.


Május 22. Marie Poland Fish amerikai oceanográfus, tengerbiológus (1902–1989)

altNevéhez fűződik többek között az angolnák ívási helyének megtalálása. Komoly eredményeket ért el a víz alatti hangészlelés kutatásában, eredményeit a haditengerészet is felhasználta. Többszáz tengeri élőlény hangját rögzítette és analizálta, bioakusztikai találmányával megkülönböztethetők egymástól  a halrajok, nagytestű víziállatok, tengeralattjárók. Munkásságáért 1966-ban megkapta a Navy's Distinguished Public Service Award-ot, amely a civileknek adható legmagasabb tengerészeti kitüntetés. 


Május 22. Dominique Rolin belga író (1913–2012)

altBrüsszelben született, anyja francia, apja belga volt. Az egyetemen művészettörténetet hallgatott, majd érdeklődése az irodalom felé fordult, első novellája 1942-ben jelent meg. 1946-ban Párizsba költözött. ahol megismerkedett Jean Cocteau-val, aki nagyra értékelte tehetségét. 1952-ben a Le Souffle című könyvéért megkapta a Prix Femina díjat. Termékeny író volt, sokévtizedes pályája alatt több, mint 40 kötetet publikált. 

Néhány munkája: Les Marais; Moi qui ne suis qu'amour; La Maison, la forêt; Lettre au vieil homme; Les Quatre Coins; Le Gâteau des morts; Journal amoureux; Le Futur Immediat.


Május 23. Alicia De Larrocha spanyol zongoraművész (1923–2009)

altCsodagyerek volt, ötéves korában mutatkozott be koncerten, az első lemezfelvételét kilencéves korában készítette. Hetvenéves korán túl is versengtek érte a világ vezető zenekarai.


Május 23. Palotai Boris költő, író (1904–1983)

altNagyváradon született, Kassán járt középiskolába, 17 éves korában férjhez ment. Első verseskötete, a Tavaszi áradás 1933-ban jelent meg. 1934-ben megnyerte az Athenaeum Kiadó regénypályázatának díját. Férje korai halála után fiával Budapestre költözött.  Regények, elbeszélések mellett több sikeres filmet is írt, az Asszonyok, majd a Népszava szerkesztőségének tagja volt. Kétszer, 1950-ben és 19678-ben József Attila díjat kapott.

Néhány munkája: film, tv – Kiskrajcár, Én és a nagyapám, Ünnepi vacsora,  Nő a barakkban. Könyv - Csillag és kenyér, Kegyetlen ifjúság, Puskásné, Keserű mandula, Válogatott tévedéseim, Viharos mennyország, Zöld dió, Hetedik év.


Május 23. lengyel költő, író, újságíró, feminista (1842–1910)

altA lengyel irodalom jelentős alakja Suwalkiban született, értelmiségi családba. Magántanároktól kapott igen alapos nevelést, több nyelven beszélt. 1870-ben jelent meg első verse, hamarosan népszerűvé vált. Jóval idősebb férje rosszallotta irodalmi tevékenységét, ezért elhagyta és gyerekeivel Varsóba költözött. Elbeszéléseket, regényeket, fordításokat is publikált, beutazta Európát. Részt vett az alakuló nőjogi mozgalomban, cikkeket írt, előadásokat tartott. 1994-ben a Vénusz egyik kráterét róla nevezték el. 

Magyarul megjelent munkái: Krysta; A község irgalma; Árva Mariska és a manók; A bátor Pisti; A kakukk kívánsága.


Május 24. Irena Kirszenstein-Szewinska lengyel atléta (sz. 1946)

altNégy egymást követő olimpián hét érmet nyert, addig ez még soha, senki másnak nem sikerült. 1964, Tokio: 400 méteres váltófutás, az aranyérmes lengyel csapat tagja, 200 síkon és távolugrásban ezüstérmes. 1968, Mexikóváros: új világrekorddal aranyérmes 200 méter síkfutásban, bronzérmes százon. 1972, München: 200 méteren bronzérmes. 1972, Montreal: új világrekorddal 400 méteren aranyérmes. Többször nyert világ- és Európa-bajnokságot, 1973-1975 között sorozatban 38-szor nyert 200 méteres síkfutásban, 1974-78 között sorozatban 36-szor nyert 400 méteren. 


Május 24. Suzanne Lenglen francia teniszező (1899–1938)

altA női tenisz első fenegyereke, aki forradalmasította a játékot. Konyakot ivott, dohányzott, táncolt, szeretői voltak, térdig érő ruhában, csupasz karokkal játszott és – ó, borzalom!!! – fej fölül szervált, mint a férfiak. 1914 és 1926 között egyeduralkodó volt, 31 bajnoki címet szerzett. A francia bajnokságon hatszor volt egyéni, ötször páros bajnok. A keménypályás világbajnokságot háromszor nyerte meg. Wimbledonban hatszor nyert egyéniben, hatszor párosban és háromszor vegyespárosban. 1920-ban Antwerpenben a nyári olimpián aranyérmes volt. 39 évesen leukémiában halt meg.


Május 24. svájci/olasz orvos, humanitárius aktivista (sz. 1959)

altSvájcban született, az ausztriai Innsbruckban járta ki az orvosegyetemet és az olaszországi Bolognában tette le az államvizsgát. Nőgyógyászati szakvizsgáját Németországban szerezte meg, Kölnben kezdett praktizálni. 1992-ben Boszniába utazott, ahol segélyközpontot nyitott a háborúban erőszak áldozatává lett nőknek, később segített Koszovóban, Afganisztánban, Libériában. Nemzetközi nőszervezetek és szponzorok segítségével Kölnben létrehozta a Medica Mondiale-t, ami a háborús-  és válságövezetekben lévő nőket támogatja. Felhívja a figyelmet a nők elleni erőszakra és az áldozathibáztatásra. Tevékenységéért 1993-ben a Woman of the Year, 2008-ban a Right Livelihood Award elismerést kapta meg.  


Május 25. Csepreghyné Meznerics Ilona paleontológus (1906–1977)

altSzabadkán született, a budapesti tudományegyetemen diplomázott kémia-fizika szakon 1929-ben. Egy évvel később megszerezte a doktorátust és a a bécsi Collegium Hungaricumba került állami ösztöndíjjal, majd még két évet dolgozott a Naturhistorisches Museumban magánösztöndíjjal. A Nemzeti Múzeum Föld- és Őslénytárát vezetett nyugdíjazásáig. Hazai és külföldi folyóiratokban több, mint ötven publikációja jelent meg.

 

 


Május 25. skót költő, író, újságíró, utazó, feminista (1855–1905)

altElőkelő családból származott, miután eleget tett elvárt kötelességeinek – férjhez ment és gyerekeket szült – saját kedvére alakította életét. Patagóniába utazott, élményeiről  írt Riding across Patagonia című könyve bestseller lett. 1879-ben a The Morning Post haditudósítója volt a délafrikai angol-zulu háborúról. Az utazás mellett a sport volt a másik szenvedélye, elnöke volt a British Ladies’ Football Club-nak. Elkötelezett nőjogi harcos volt, szenvedélyesen kiállt a nemek egyenlőségéért, a National Union of Women’s Suffrage Societies tagjaként agitált a nők választójogáért. 1890-ben jelent meg legismertebb műve, az utópista-feminista Gloriana.  

Néhány munkája: Land of Misfortune, Redeemed in Blood, The Evolution of a Mind.


Május 25. Maleczkyné Ellinger Jozefa operaénekes (1852–1920)

Paltesten született, megtanult  zongorázni, majd tenorista apja kezdte énekoktatását. Első fellépése 1872-ben a Nemzeti Színházban volt, ahol 1874 és 1884 között társulati tag volt. 1884-től az Operaház tagja volt, többször hívták vendégszerepelni Európaszerte. Az operairodalom szinte  valamennyi koloratúraszerepét eljátszotta. 1892-től a Zeneakadémia tanára volt, sok, később híressé vált énekest indított el a pályán. Lánya, Blanka és fia, Oszkár is jónevű énekes volt. 1896-ban az Operaház tiszteletbeli tagjává választották. 


Május 26. mineralógus (1890–1945)

altHazánkban az első nő, aki tudományos fokozatot ért el. Az egyetem elvégzése után Lőcsén és Szombathelyen tanított, 1920-ban került a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárába. 1930-tól a debreceni egyetemen a kristálytan magántanára. Munkássága elsősorban a hazai és külföldi ásványok kristálytani vizsgálatára összpontosult, de kőzettani és meteoritkutatásokkal is foglalkozott. Szakirodalmi munkássága is számottevő. Az első nő volt, akinek munkáit az MTA ülésein bemutatták, s ennek kiadásában jelentek meg. Vezetőségi tagja volt a Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesületének, és ennek kiadványában, a Magyar Női Szemlében gyakran publikált. Emlékére a Magyarhoni Földtani Társulat 1964-ben háromévenként kiosztásra kerülő Vendl Mária emlékalapítványt létesített. 


Május 26. Sally Ride fizikus, az első amerikai női űrhajós (1951–2012)

altKamaszként remekül teniszezett, több junior versenyt nyert. Sportösztöndíjat is kapott, de inkább a Stanford egyetemre ment, fizikát és angol hallgatott. Doktori disszertációját fizikából készítette 1978-ban. Ugyanabban az évben ezer jelentkező  közül választották be a NASA programba. 1983. június 18-án a Challenger űrhajón tette meg első útját az űrbe. A következő évben ismét az űrben járt, harmadik útját az 1986-os tragédia miatt törölték, tagja volt a balesetet vizsgáló bizottságnak. 1987-ben kilépett a NASA-tól, a California egyetemen a California Space Institute igazgatója lett. 2001-ben saját céget alapított, ahol oktatóprogramokat fejlesztettek, melyekkel fel tudják kelteni a lányok érdeklődését a természettudományok és a matematika iránt. 


Május 26. Amalie Dietrich német botanikus, felfedező (1821–1891)

altSiebenlehnben született, fiatalkorától szenvedélyesen érdekelte a természet. Megismerkedett Salomo Dietrich-el, aki gyógyszerész volt, de szivesebben foglalkozott növénygyűjtéssel. 1846-ban összeházasodtak és együtt folytatták a munkát, Európa különböző múzeumai részére gyűjtöttek anyagokat. 1861-ben férje hűtlensége miatt szétváltak. Amalie munkája felkeltette egy gazdag gyűjtő, J. C. Godeffroy érdeklődését, és megbízta őt, hogy Ausztráliába utazzon magánmúzeuma részére anyagot gyűjteni. Az ott töltött 13 év során elképesztő kalandokban volt része, mialatt gyűjtött növényeket, rovarokat, korallokat, kagylókat, halakat, madarakat, emlősöket, bennszülöttek tárgyait és maradványait. Ausztrália és Európa sok múzeuma gazdagodott  leleteivel. Hazatérése után a Botanikus Múzeum munkatársa lett. Több növény- és állatfajtát neveztek el róla, mint pl. a Nortonia amaliae, Drosera dietrichiana, Acacia dietrichiana.


Május 27. Rachel Carson biológus, író (1907–1964)

altA Baltimore-i Johns Hopkins egyetemen végzett, majd a U.S. Bureau of Fisheries-nél kezdett dolgozni. Első könyvei a New Yorker-ben jelentek meg folytatásokban. Leghíresebb műve, a The Silent Spring, a rovarirtószerek veszélyeire figyelmeztet. A könyv megjelenése után Kennedy elnök bizottságot állított fel Rachel állításainak kivizsgálására, ebből jött létre a későbbi Environmental Protection Agency (környezetvédő szervezet). Néhány munkája: Under the Sea Wind, Food From the Sea: Fish and Shellfish of New England, The Edge of the Sea, The Sense of Wonder. 


Május 27. skót író, filozófus, szociális munkás, szüfrazsett (1862–1937)

altÁpolónőnek tanult, az Edinburgh-i Royal Infirmary-ban dolgozott, melynek 1901-ben a vezetője lett. Több bizottságban és tanácsadó szervezetben vállalt szerepet, szociálpolitikai kérdésekkel  foglalkozott. 1920-ban békebírónak választották, nő előtte nem töltött be ilyen posztot Skóciában. Kiállt a nők emancipációjáért, aktiv szerepet vállalt a nőmozgalomban. Fontosnak tarotta a nők továbbtanulását, munkavállalását. Filozófia tanulmányokat, életrajzokat írt, fordított. 

Néhány munkája: Descartes: his Life and Times; The British Nurse in Peace and War; George Eliot and Her Times: A Victorian study; Mrs Gaskell and Her Friends; From One Century to Another (emlékirat). 


Május 27. Maria Clara Eimmart német csillagász, vésnök (1676–1707)

altApja festő, vésnök, amatőr csillagász volt, az első nürnbergi csillagvizsgáló létrehozója, tőle örökölte művészi tehetségét és az univerzum iránti érdeklődését. Otthon tanult latint, franciát, matematikát, fizikát, rajzolni és metszeteket, botanikai és csillagászati illusztrációkat készíteni. Apja segédjeként jártas volt az asztronómiában is, képes volt független megfigyeléseket tenni. Többszáz rajzot és metszetet készített a hold fázisairól, a Jupiter és a Vénusz holdjairól, a Szaturnusz gyűrűiről. 

 


Május 28. Pataky Etelka Gidófalvy Istvánné festő (1898–1984)

altDicsőszentmártonban született, első mestere 1912-ben Romek Árpád volt. Tanulmányait Münchenben, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta. Tagja volt a Thorma János irányításával működő nagybányai szabadiskolának. Termékeny művész volt, a húszas évektől kezdve számtalan tárlaton jelentek meg képei, sok önálló kiállítással is jelentkezett. 


Május 28. Ruby Payne-Scott ausztrál fizikus (1912–1981)

altAusztrália legjelentősebb fizikusa, a rádiófizika és rádiócsillagászat úttörője, az első női rádiócsillagász. Úttörő jelentőségű kutatási eredményei voltak, melyek később alapját képezték a rádiócsillagászat, az atommaghasadás és az orvosi képalkotási technikának. A II. világháború alatt szigorúan titkos radarkísérletekkel foglalkozott, szakértője volt a repülőgépek érzékelésére kifejlesztett eszköznek. 1944-ben férjhez ment, de mivel a kormánynak dolgozott a Commonwealth Scientific Industrial Research Organisation-nél, ezt évekig titokban tartotta (férjes asszonyok nem tölthettek be közszolgálati hivatalt). 1951-ben terhes lett, titka kiderült, ott kellett hagynia állását. 1961-ben újra munkába állt, de a kutatómunkáról már lekésett, matematikát tanított a Danebank anglikán lányiskolában.   


Május 28. Zofja Bukowiecka lengyel író (1844–1920)

altElszegényedett nemesi családból származott, tanítóképzőt végzett. Orvos férjével Opatowieben éltek, mindketten részt vettek az 1863-as januári felkelésben. A felkelés leverése után Krakkóban telepedtek le, férje 1869-ben meghalt. Tanított, 1876-ban jelent meg első elbeszélése a Przyjaciel Dzieci (Gyerekek barátja) című folyóiratban. 1885-ben Varsóba költözött, ahol a Wieczorów Rodzinnych című lap szerkesztője lett. 

Néhány munkája: Historia o Janku Górniku; Dzieci Warszawy;  Jak się dusza budziła w Józiu.


Május 29. francia tanár, anarchista (1830–1905)

altA párizsi kommünben való részvétele miatt bebörtönzik és Új-Kaledóniába száműzik, hat és fél év múlva amnesztiával szabadul. A francia munkásmozgalom népszerű alakja, előadókörutakat tart, másodszor lázadást szító beszédei miatt börtönzik be. Emlékirataiból kiolvasható az elnyomottak, megalázottak iránti együttérzés, segítőkészség. 1905. január 9-én halt meg. Temetésén többezres, vörös zászlókkal felvonuló tömeg vett részt, megemlékezéseket tartottak szerte Franciaországban és Londonban. 

Bővebben írtunk róla. 


Május 29. Esther Marjorie Hill kanadai építész (1895–1985)

altAz első kanadai nő, aki építész lehetett, 1920. június 5-én vette kézhez diplomáját a torontói egyetemen. Egyetemi évei alatt sok ellenállással kellett megküzdenie a férfi hallgatók és tanárok részéről. Az egyetem építészkarának a vezetője például távolmaradásával tüntetett a diplomaosztó ünnepségen. Esther nehezen talált állást, végül az Eaton’s áruház lakberendezője lett. Felvételét a regisztrált építészek jegyzékébe első alkalommal elutasították, csak Alberta állam törvényhozó testületének törvénymódosítása után lehetett tag. Karrierje később beindult, egyedi látásmódja, friss ötletei sikereket hoztak. 

 


Május 29. Szőllősy Nina színész, író, költő (1843–1861)

altSzínészcsaládba született, apja, Szőllősy Mihály vándorszínész társulatával járta az országot és gyerekkorától fellépett. Egy ideig Latabár Endre társulatának tagja volt, különösen népszínművekben ért el komoly sikereket. 16 évesen kezdett publikálni, elbeszéléseit, verseit többek között a Játékszíni Emlények, a Győri Közlöny, a Családi Kör közölte. Halála után a Hölgyfutárban jelentek  meg válogatott versei. Nagyon fiatalon tüdőbetegségben halt meg, síremléke a balatonarácsi temetőben található. 


Május 30. Agnes Varda francia fényképész, filmrendező (sz. 1928)

altA francia új hullám markáns képviselője. Első filmje, a Párbeszéd 1954-ben készült. Az 1961-ben bemutatott Cléo 5-től 7-ig című filmjével lett világhírű. A hatvanas években dokumentumfilmeket készitett, egyre inkább foglalkoztatták a női témák, női szerepek, a nők helyzete a társadalomban. Sem fedél, sem törvény című filmjével a velencei filmfesztiválon elnyerte az Arany Oroszlánt

 

 


Május 30. Arányi Jelly (Jelly d’Arányi) magyar/angol hegedűművész (1893–1966)

altSzenvedélyes, lendületes játékáról volt híres. Családjában több híres művész volt, először zongoraművésznek készült, majd a hegedűt választotta, Hubay Jenő tanítványa volt a budapesti Zeneakadémián. Londonban telepedett le, szerte Európában és Amerikában tartott koncerteket, hamar népszerű lett. Klasszikus és kortárs műveket egyaránt játszott. Több kortárs zeneszerző írt neki darabot, köztük Bartók, Ravel, Vaughan Williams, Bartók Bélával több közös koncertje is volt.  


Május 30. ebtenyésztő, filantróp (1886–1946)

altPhiladelphiában született, jómódú családba. Második férjével Svájcba költöztek, ahol németjuhász kutyákat  tenyésztettek, főleg a rendőrség számára. Néhány kutyát kiképeztek a háborúban megvakult emberek segítségére, erről a kísérletről Dorothy cikket írt a The Saturday Evening Post-ba. A vakvezető kutyák beváltak, népszerűek lettek. 1928-ban Nashvilleben létrehozták az első vakvezető kutyákat képző iskolát The Seeing Eye néven. Példájuk és útmutatásuk nyomán az Egyesült Államokban és szerte a világon hasonló kutyaiskolák nyíltak a vakok és más fogyatékkal élők számára. 


Május 31. Chien-shiung Wu kínai/amerikai fizikus (1912–1997)

Aalt XX. század egyik legnagyobb fizikusa Kínában született, a Nanking-i egyetemen végzett, majd az Egyesült Államokba emigrált, ahol a kaliforniai Berkeley egyetemen szerzett doktorátust. 1957-ben T. D. Lee és C. N. Yang ötlete alapján megcáfolta a fizika egyik alapfeltételezését, az egyensúly-megmaradás törvényét, kidolgozta és elvégezte a kísérletet. A két férfi Nobel díjat kapott a munkáért. 1965-ben jelent meg Dr. Wu Beta decay (béta-bomlás) című alapvető munkája. Ő volt az első nő, akit az American Physical Society elnökévé választott, aki megkapta a Cyrus B. Comstock- és a Wolf-díjat, és tagjává választotta a National Academy of Sciences.


Május 31. Jeanne-Louise Farrenc francia zeneszerző, zongoraművész, tanár (1804–1875)

altMűvészcsaládban született, Moschelesnél és Hummelnél tanult a párizsi konzervatóriumban, férje Aristide Farrenc, a híres fuvolás volt. Jeanne-Louise később a konzervatórium tanára lett, az egyetlen nő, aki ezt l9. században el tudta érni. Hamarosan egész Európában híressé vált, szimfóniáit Brüsszelben, Párizsban, Koppenhágában és Genfben adták elő, elismerő kritikákat kapott Schumanntól és Berlioztól. A Nonetto premierje 1850-ben hatalmas siker volt, ezen felbátorodva Jeanne-Louise a konzervatórium vezetőitől a férfiakéval megegyező fizetést kért. Kérését azonnal teljesítették. Darabjai a mai napig műsoron vannak, CD-n is megvásárolhatók.


Május 31. Helga Kristine Eng norvég pszichológus, tanár (1875–1966)

altAz első norvég nő, aki pszichológiából doktorált, és a harmadik, aki doktorátust szerzett. 1895-ben elvégezte az Asker tanítóképzőt, néhány évet tanított, majd a németországi Halleban pszichológiát hallgatott. Doktori értekezését Ernst Meumann professzor irányításáva gyermekpszihológiából készítette el és védte meg 1913-ban. Az értekezés németül megjelent a Zeitschrift für angewandte Psychologie-ban. Gyermeklélektani kutatásokra specializálódott, publikációival komoly nemzetközi tekintélyre tett szert. Az oslói egyetem professzora, a norvég tudományos akadémia tagja volt.