Egyenjogúság svéd módra - ahogy azt egy magyar bevándorló* látja

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Egyenjogúság svéd módra - ahogy azt egy magyar bevándorló* látja

március 16, 2014 - 22:09
Nevelős Emőke új szerzőnk, olvasóként ismertük meg, és március 8-án megkértem, írjon nekünk arról, milyen egy olyan országban a nőnap, ahol már megvalósult a nemek egyenlősége. Elöljáróban annyit mondott, hogy a helyzet nem egészen így van, és a következő cikket küldte. (A szerk.)

*Igen, bevándorló (invandrare) vagyok, ugyanis a svédek egységesen így hívják azokat, akik Svédországba költöznek. 40 éves vagyok, öt és fél éve élek Dél-Svédországban, főleg Malmöben. Itt rengeteg dolgon átmentem, amin előtte kb. 15 év alatt sem, pl. dolgoztam egy csak svéd kollégákkal ellátott munkahelyen (még nem tudtam svédül!), ingáztam Koppenhágába, hónapokig az egyik kórház lakója voltam (még szintén nem tudtam svédül megszólalni), tanultam főiskolán és egyetemen, résztvettem munkagyakorlaton és mindeközben folyamatosan figyeltem a svédeket. Nagyon érdekel a svéd kultúra - azaz minden, ami az emberekkel kapcsolatos -, imádom a nyelvet és tanulom a demokráciát...

2008 óta vezetem a Svédasztal című blogot a svéd élet különféle érdekességeiről -


Svédországban máricius 8-a, a nőnap nem a kollégák/osztálytársak által félkötelező jelleggel átnyújtott virágról szól - ó nem! (Ilyen itt nem is létezik.) Ellenben ezen a napon részletes, aktuális képet kaphatunk az egyenjogúság kérdéséről, esetleg elmehetünk egy feminista tüntetésre is, ilyen szokott több is lenni a nagyobb városokban. Természetesen ez a férfiakra is vonatkozik, mert bármilyen meglepő, rengeteg feminista férfi van. (Köztük nagyszámú feminista politikus, pl. a miniszterelnök is.) Ilyenkor a napilapok szinte mindegyike legalább 6-8 oldalon(!), sokféle megvilágításban a nők helyzetéről szól. Nem meglepő, hogy mindenféle nemzetközi mérések szerint Svédország áll a világon a legjobban az egyenjogúság kérdésében, ami a gyakorlatot illeti.

Ez – a közhiedelemmel ellentétben – nem azt jelenti, hogy minden oké, hátra lehet dőlni, hanem azt, hogy a többi országban még nagyobb gondok vannak, csak nem tűnik fel, mert az a megszokott. Persze ahogy ezt leírom, sok magyart hallok lelki füleimmel: „ezek a svédek jódolgukban azt se tudják, mit csináljanak” ill. lásd még „Intézményes férfigyűlölet” by Nők Lapja Café ().

És vajon hogy gondolják a svéd utca emberei? Több, mint 1000 főnek tették fel a kérdést: Szerinted egyenjogú ország-e Svédország?  

Íme a válaszok:

  • IGEN: 55% (férfiak); 37% (nők), 46% (összesen) 
  • NEM: 40% (férfiak); 57% (nők), 49% (összesen)
  • NEM TUDOM: 4% (férfiak); 6% (nők), 5% (összesen)

Szerintem maga az a tény, hogy a férfiak 40%-a elismerte, hogy van még min javítani, önmagában pozitív dolog. Vajon mennyi lenne ez a százalék Magyarországon? (Költői kérdés.)

Egy másik nőnapi körkérdés: Mikor leszünk egyenjogúak?

Néhány válasz – ugyan nem reprezentatív, de tanulságos:

-          2039-2064 között, addigra szűnik meg az emberek címkézése.
(20 éves egyetemista fiú)

-          Elég reménytelen a helyzet, én 2050-re saccolok.
(23 éves gyesen lévő anyuka)

-          Ez egy utópia, a kérdés mindig halogatódik, így működik a társadalmunk.
(29 éves önkéntes srác)

-          100 év múlva. Remélem, hogy a nők több hatalmat fognak kapni.
(45 éves nővér)

-          Országfüggő, Svédországban talán 2034-ben.
(25 éves egyetemista lány)

Konkrét, tudományosabb becslések a kapcsolódó újságcikkben:

-          2079: a nők ugyanolyan bért kapnak, mint a férfiak, jelenleg átlagosan kb. 17%-kal keresnek kevesebbet a nők (és ez már 20 éve változatlan).
 

-          2040: a férfiak ugyanolyan arányban maradnak otthon a gyerekekkel, mint a nők - ma 25%-ban maradnak otthon, ami magyar szemmel nézve hihetetlenül magas.
 

-          2164: egyenlő munkamegosztás otthon, ez láthatóan még problémásabb.

Ami az egész egyenjogúsági témát illeti, nem csak évente egyszer kerül elő, folyamatosan szem előtt van, vita folyik róla (a parlamentben is), cikkek születnek róla, stb.

De a gyakorlatban is gyakran szembesülünk a svéd rendszer sajátosságaival, pl. az utcákon rengeteg babakocsit toló fiatal apát lehet látni. De tényleg nagyon sokat, gyakran párban, hármasával (értsd: más apákkal) sétáltatják az utódot. Nagyon imponáló szakértelemmel látják el a gyereküket, ha arra kerül sor, engem abszolút meggyőzött, hogy ez egy nagyon jó dolog. Mivel az apáknak kötelező gyesre menniük (min. 2 hónapra), így nem „ciki” illetve a főnökök sem nézik gyanakodva a női munkavállalókat – legalábbis kevésbé – , hiszen a férfiak is elmennek gyesre.

Már a gyerek születése előtt kisakkozzák a párok, hogy hogyan osztják fel a gyes-napokat egymás között. Fejenként 240 napra jogosultak - ez értelemszerűen 240 munkanap -, amiből minimum 60 napot fel kell használni fejenként (azaz az is lehetséges, hogy csak az anya van 2 hónapig otthon, az apa pedig a többi hónapban). Ikreknél jár plusz 180 nap "extra" gyerekenként. Ha valaki egyedül gondoskodik a gyerekéről, annak jár mind a 480 nap.
Az egyenjogúságra törekvés itt is meglátszik: sokan fele-fele (vagy majdnem fele-fele) arányban veszik ki a napokat. Egyébként ez a hivatalos cél is, már többször megfogalmazódott, hogy törvénybe kellene iktatni az 50-50%-ot, de ez eddig nem történt meg, az önrendelkezési jog erősebbnek bizonyult. Az apáknak a minimálisan kötelező 2 hónapon túl nemcsak a kisgyerekkel való kapcsolat miatt, de anyagilag is megéri otthon maradni: bónuszt, azaz plusz pénzt ad érte az állam. Időnként postáznak emlékeztető leveleket azoknak, akiknek "bent maradtak" napjaik (ez nagyrészt az apákat érinti, de van ahol az anya kap ilyet). Tapasztalatok szerint ez a kis buzdítás - még jóval a lejárati határidő előtt - hatásos szokott lenni, utána többen maradnak otthon.

 

 

Gondolattérkép 100 szóban a nőről - Nőnapra

március 08, 2011 - 11:12

Anya, feleség, ribanc, istennő, kurva, naíva, plázacica, emancipunci, fapina, végzet asszonya, szerető, ágyas, háztartásbeli, vaslady, szűz, szűzkurva, boszorkány, tündér, szingli.

Éva, Mária, Médea, Szapphó, Bronte, Madonna, Nofertiti, Hatsepsut, Theophanu, Lady Gaga, Audrey Hepburne, Viktória, Erzsébet, Cleopátra, Jeanne d’Arc, Pompadour, Gábor Zsazsa, Marilyn Monroe, Marie Curie.

Olvasói levél: hogyan fonja körül a hímsovinizmus a női szerepeinket?

május 08, 2011 - 08:45
Fotó: PublicDomainPictures / Pixabay

c. cikkünk kommentjei között sokat beszélgettünk arról, hogyan viszonyul környezetünk, társadalmunk az . Olvasónk küldte ezt az írást, személyes hangvételű cikke arról, hogyan rombolja le a hímsovinizmus a nőiségünket mind a nél, mind a párkapcsolatunk viszonylatában. Köszönjük!

Keményebb ítélet Geréb Ágnes ügyében

február 10, 2012 - 12:35
Geréb Ágnes

A Fővárosi Ítélőtábla pénteken súlyosbította a Fővárosi Bíróság ítéletét Geréb Ágnes ügyében. Öt év helyett tíz évre tiltották el a szülész-nőgyógyászi, valamint szülésznői tevékenység gyakorlásától, és a két év letöltendő fogházbüntetést is helyben hagyták, de egy év után nem szabadulhat feltételesen. Ráadásul még több mint másfél millió forintos bűnügyi költséget is ki kell fizetnie.

"Bánj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled bánjanak..."- interjú Nyirati Andrással az emberi jogok világnapja alkalmából

december 14, 2012 - 21:22
Nyirati András

Amikor a főszerkesztőnknek meséltem arról, hogy az emberi jogokról szeretnék írni, azt a választ kaptam: oké, de ez nem érdekel senkit. A következő beszélgetésből Nyirati Andrással – emberi jogi képző, Az Emberség Erejével Alapítvány elnöke - talán kiderül, van akit igen és lehet, hogy egész sokan vagyunk.

-Mit gondolsz igaza volt a főszerkesztőmnek, Magyarországon tényleg nem érdekel senkit az emberi jogok?

A nők két hónapig lényegében ingyen dolgoznak

október 26, 2018 - 22:49

 A tájékoztatás szerint Magyarországon valamivel kedvezőbb a helyzet, a nemek közötti bérkülönbség 14 százalék, vagyis alacsonyabb az uniós átlagnál.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, továbbá Marianne Thyssen és Vera Jourová uniós biztosok a november 3-án esedékes Egyenlő Díjazás Napja alkalmából kiadott közös nyilatkozatukban hangsúlyozták, az EU egyik alapértéke, hogy a nők és a férfiak egyenlők egymással. Elfogadhatatlannak nevezték, hogy ennek ellenére az éves béreket tekintve a nők két hónapig lényegében ingyen dolgoznak férfi kollégáikhoz képest.

Gyermekvállalás ösztönzése: büntetni vagy lehetőséget teremteni?

május 11, 2011 - 08:33
Úgy látom, vezető politikusaink fantáziája kimeríthetetlen a legújabb bűnbakok, a "gyermektelenek" megregulázását illetően. A gyermektelenségi adó a kívánt módon nem jött össze, sebaj, akkor találjuk ki azt, hogy a gyermektelenek, vagy a "csak" egy gyermeket felnevelők később mehessenek nyugdíjba. Figyeljük a fogalmazásmódot, nagyon fontos: nem pl. "adókedvezmény" vagy "kedvezményes nyugdíjkorhatár" a gyermekeseknek, hanem büntetés a gyermekteleneknek! (Szégyelljétek magatokat, ti, páriák, társadalom szemetei, élősködők, stb. stb.

Egy anyától csak úgy el lehet venni a gyerekét? Hát hogyne!

október 23, 2011 - 20:28
(A kép illusztráció.)
Talán még emlékeznek kedves olvasóink arra a spanyol esetre, amikor is egy nevű nőtől elvették a 15 hónapos gyerekét a hatóságok, mindenféle idétlen okokra hivatkozva.
Nos, aki esetleg abban a hitben élt volna, hogy Spanyolország messzire van, illetve ilyen csak afrikai bevándorlókkal eshet meg, annak bizonyára hidegzuhany a valóság: igen, ilyet Magyarországon is megtehetnek.

Ha a férj főz, a feleség boszorkány

március 28, 2015 - 00:00

A beszélgetés nagy érdeklődést váltott ki, több mint száz fő zsúfolódott össze a meglehetősen szűkösnek bizonyuló helyszínen. A téma aktualitását az adta, hogy 2015 a fejlesztés európai éve, melynek célja a figyelemfelhívás az EU nemzetközi fejlesztésben vállalt szerepére. Mindhárom meghívott dolgozott már globális segélyszervezeteknél, amelyekhez részben kritikusan viszonyulnak – számos történet hangzott el arról, hogy kellő körültekintés nélkül a jó szándékkal ártani is lehet.