Dorothea Leporin (Erxleben), az első német orvosnő (1715–1762)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Dorothea Leporin (Erxleben), az első német orvosnő (1715–1762)

május 30, 2015 - 22:37

A korszellemmel szembemenő orvos apja támogatta lánya természettudományos érdeklődését, és átadta neki a gyógyítási ismereteket. A lánynak már fiatalon híre ment, mert hatékonyabb volt, mint a többnyire csak természetfilozófiai képzettséggel és vajmi kevés gyakorlati tudással rendelkező, egyetemet végzett doktorok. Hallott Anna Maria van Schurmanról, akinek példája inspirálón hatott rá. 

1740-ben megkapta az uralkodó, Nagy Frigyes különleges engedélyét, hogy a bátyjával, Christiannal együtt a hallei egyetemen tanuljon. Dorothea azonban találkozott Johann Christian Erxleben lelkésszel és összeházasodtak. A férfi előző házasságából származó gyerekei nevelése mellett Dorothea saját gyerekeket is szült, így elhalasztotta tanulmányait. Ezt különösebben nem bánta, mert gyógyító tevékenységét férje támogatásával továbbra is folytatta, páciensei bíztak benne. Grundliche Untersuchung der Ursachen, die das Weibliche Geschlecht vom Studiren abhalten című szövegét 1742-ben írta, ám sokáig kéziratban őrizgette. Van Schurman nyomdokaiba lépve a nők önképzése mellett érvel és leírja, hogy a társadalomnak előnyére válik, ha minden tagja kibontakoztathatja szellemi képességeit. Számos röpiratot írt még a nők tanuláshoz való jogáért. Első könyve, a Rational Thoughts on Education of the Fairer Sex (Észérvek a szebbik nem oktatásához) 1749-ben jelent meg.

Apja 1747-ben meghalt, ekkor ősi ellensége, Dr. Grasshoff az immár védtelen Dorotheán állt bosszút. Kivárta a megfelelő alkalmat: amikor 1753-ban Dorothea egy páciense meghalt (ami a 18. században egyik orvosnál sem volt ritka esemény), Grasshoff megvádolta sarlatánsággal. Dorothea válaszul elővette a királyi engedélyt. Bámulatos gyorsasággal, egy év aílatt megírta és beadta az egyetemre a disszertációját, amit sikerrel meg is védett, így hivatalosan is orvossá avatták. 

 

Kertész Erzsébet az Úttörő asszonyok c. könyvében ír róla. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Emma Graf svájci tanár, szüfrazsett (1865–1926)

október 11, 2017 - 16:35

Langenthalban született, jómódú üzletember lánya, a tanítóképző elvégzése után 1887-től szülővárosában tanított. Később a berni egyetem bölcsészkarán folytatta tanulmányait, 1901-ben védte meg doktori értekezését. 1907-ben ő volt az első nő, aki a Tanárképző főiskolán tanári állást kapott. 1902 és 1920 között a Schweizerischen Lehrerinnenvereins (Svájci tanárok egyesülete) elnöke volt. 1912-től aktivan részt vett a szüfrazsett mozgalomban, 1915-ben alapítója és egyik szerkesztője volt a Jahrbuch der Schweizerfrauen-nek.

Hedda Heuser-Schreiber német orvos, újságíró, politikus (1926–2007) 

október 15, 2017 - 00:00

Kölnben született, nevelőapja az FDP (Freie Demokratische Partei) egyik alapítója volt. Münchenben és Düsseldorfban járt egyetemre, 1951-ben kapta meg orvosi diplomáját, Kölnben, majd Bergisch Gladbachban praktizált. Rendszeresen publikált és televíziós előadásokat is tartott, témái az egészségügy, a szociális problémák és a nők helyzete volt.  1973-ban megválasztották a  Deutschen Ärztinnenbundes elnökének. Fiatalkorától aktivan politizált, 19 évesen lett az FDP tagja. 1958 – 1962 között Bensbergben a városi tanács tagja volt.

Rebecca West író, újságíró, kritikus, feminista (1892–1983)

december 23, 2017 - 19:11
Rebecca West

Eredeti neve Cicily Isabel Fairfield Andrews, ezt cserélte fel egy Ibsen darab (Rosmersholm) feminista hősnőjének nevére. Keményen bírálta kora társadalmát a nők alárendelt helyzete miatt. Újságírói karrierje az 1910-es évek elején kezdődött, a Dora Marsden és Mary Gawthorpe által alapított feminista hetilap, a Freewoman munkatársa volt. A lap sajátossága az volt, hogy a korban szokatlan módon a szexualitás kérdéseit is tárgyalta.