Ferenczi (Ferentzi) Magda író (1890–1913)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Ferenczi (Ferentzi) Magda író (1890–1913)

február 07, 2015 - 21:46

Súlyos tüdőbetegsége miatt egy davosi szanatóriumban élt. Író apja és testvére tehetsége benne is megvolt, ezt Fehér árnyékok címmel publikált regénye is bizonyítja, melyben a szanatóriumi életet mutatja be. A könyv az írónő halála után jelent meg, Péczely-díjat kapott.

 

"Ferenczi Magda vérbeli író volt és regénye nem kísérletező dilettantizmus, hanem igazi irodalom. A szanatóriumok sajátságosan szomorú világát írta meg benne és azt a vékony határmesgyét, amelyen át a ma még hangosak átsuhannak a holnap örökös némaságába. Az alakok, amelyeket elvonultat előttünk, igazi, érdekes és egyéni életet élnek, nem irodalmi klisék, nem százszor elkoptatott típusok. Néha szinte megdöbbenünk vakítóan éles megfigyelései fölött és néha azt érezzük, ahogy ez már a sejtelmes clairvoyance, amely a halálnak előhírnöke gyanánt jelenik meg." - írja az Új Idők nekrológja. 

 

Nővére Ferenczi Sári író. 

 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Pulszky Ferencné Walter Teréz író (1819–1866)

február 07, 2015 - 21:44

Therese von Walter előkelő bécsi bankárcsalád híresen szép és rendkívül művelt lánya beleszeretett az „ellenségbe”, Pulszky Ferencbe, feleségül ment hozzá, Magyarországra költözött, és az országba is beleszeretett. Amikor férje a szabadságharcban betöltött szerepe miatt emigrációba kényszerült, oda is követte. Az Angliában és Amerikában töltött évek alatt cikkeket, elbeszéléseket publikált, melyekben a magyar ügy mellett állt ki. 

Főműve, a  Memoirs of a Hungarian lady  (1850, London) németül is megjelent, magyarul itt olvasható:

Győri Klára mesemondó, önéletrajzíró (1899–1974)

július 28, 2017 - 21:40

Az erdélyi Széken paraszt családba született, apja, nagynénje is mesemondó volt. Hat évet járt iskolába, húszéves korában férjhez adták. Ahogy később önéletrajzában írta, a mesemondás volt az egyetlen öröme. A felnőtteket a tündérmeséken kívül tréfás, néha vaskos történetekkel szórakoztattta. Meséit, mondókáit Nagy Olga, a kolozsvári Folklór Intézet munkatársa vette magnóra és rendezte sajtó alá. Hetvenen túl Kiszáradt az én örömem zöld fája címmel írta meg önéletrajzi könyvét.