Barbara Bodichon angol nőjogi aktivista, író (1827–1891)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Barbara Bodichon angol nőjogi aktivista, író (1827–1891)

április 30, 2011 - 11:30
Író, festő, a XIX. század angol nőmozgalmának jelentős személyisége a "Langham Place hölgyei"-nek egyike.

Szülei, Anne Longden masamód és Benjamin Leigh Smith radikális unitárius, Norwich parlamenti képviselője öt gyereket neveltek együtt az asszony haláláig, de házasságot nem kötöttek. A családban fiúk és lányok egyforma, alapos, komoly taníttatásban részesültek, látókörük szélesítésére sokat utaztak, apjuk önművelődésre, független gondolkodásra szoktatta őket. Barbara egyik barátnője emlékirataiban visszaemlékezik a szokatlan jelenetre, amint az apa - viktoriánus apától igencsak szokatlan módon - letérdel, hogy megkösse lánya cipőfűzőjét. Nem zavarta lánya szabad viselkedése sem: Barbara sokat kirándult, és nem viselt fűzőt.

Nagy mennyiségű pénze, lelkesedése, gömbölyű idomai és arany haja birtokában, Barbara semmi kivetnivalót nem talált abban, hogy térdnadrágban másszon fel a hegyre, vagy anélkül gázoljon át a folyón

- írta Dante Gabriel Rossetti húgának, Christinának. 

Barbara tehát a viktoriánus neveltetésű nőktől eltérően nagyfokú önállóságban élt, melyet megalapozott a 21. születésnapján kapott évi 300 fontos járadék, amit Benjamin Leigh Smith valamennyi gyermeke számára biztosított.

Barbara London egyik szegény-negyedében létrehozta a Portman Hall iskolát. Ahogyan jómaga, úgy iskolája sem volt konvencionális, nem ismert társadalmi, felekezeti és nemi megkülönböztetést, és több mint tíz éven át rendkívül sikeresen működött.

1854-ben jelent meg Barbara röpirata A Brief Summary in Plain Language of the Most Important Laws concerning Women (A nőket érintő legfontosabb törvények érthető, rövid összefoglalása). A röpirat célja, hogy a nők részére igazságos, egyenlő elbánást biztosító változásokat érjenek el. A szöveget a Law Amendment Society elé terjesztették, az elfogadását támogató kérvényt több, mint 26 ezren írták alá, többek között Elizabeth Barrett Browning, Harriet Martineau, Jane Carlyle és George Eliot. A törvényt végül nem fogadták el, de a házassági törvény megreformálása napirendre került.

Barbara mindenhol ott van, ahol tenni kell a nőkért. Egyik barátnőjével, Bessie Parkes-al feminista újságot indít The Englishwoman’s Journal (Az angol nő lapja) címmel, Anna Mary Howitt festővel létrehozzák a Portfolio Club-ot, életreszóló barátságot köt George Eliot-al aki Romola című regényének főhősét róla mintázza, aktív tagja a feminista vitakörnek, a Kensington Society-nek.

közreműködésével Cambridge-ben megalapítják az első női kollégiumot Girton College néven, amely a mai napig működik. Barbara komoly részt vállal az ügyek intézésében, személyesen támogatja a hallgatókat, végrendeletében 10 ezer fontot hagyományoz a kollégiumra.

Magánéletében több kapcsolata volt. Eugene Bodichon antropológus, orvos Algírban élt, ahová Barbara 1857-ben festeni utazott. Áprilisban megtartották az eljegyzést, júliusban összeházasodtak és amerikai nászútra mentek, ahol felkeresték a még rabszolgatartó államokat és megismerkedtek az amerikai feministák képviselőivel. A féléves úton szerzett tapasztalatairól szól az An American Diary (Amerikai napló). 

1885-ben Eugene meghalt, nemsokkal után Barbara Cornwallba ment festeni, ahol agyvérzést kapott, melyből nem tudott teljesen felgyógyulni. 1891-ben halt meg. 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Susan B. Anthony amerikai feminista, író (1820–1906)

november 03, 2011 - 17:45

1820. február 15-én született Susan Brownell Anthony, szigorú erkölcsű nyolcgyermekes kvéker családba. A kvékerek vallják, hogy az istennel való kapcsolathoz elég a minden emberben megtalálható “belső fény”. Elítélték a háborúskodást, a rabszolgatartást, a részegességet, és a közösségen belül a nők és férfiak egyforma bánásmódban részesültek.

Anne Jemima Clough női választójogi harcos, az angol nőnevelés úttörője (1820 - 1892)

május 24, 2015 - 10:57
Anne Jemima Clough
1820. január 20-án született egy kereskedő lányaként. Írói ambíciói voltak, de a család anyagi gondjai miatt pénzt kellett keresnie.
 
Először Liverpoolban, majd Amblesideban nyitott iskolát. Különösen fontosnak tartotta a lányok oktatását, erről Hints on the Organization of Girls' Schools címmel írt cikket a Macmillan's Magazine-ben.