„Minden reggel szárnyaim nőnek / S alkonyatra letöri az élet” – Miklós Jutka költő, fotográfus

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

„Minden reggel szárnyaim nőnek / S alkonyatra letöri az élet” – Miklós Jutka költő, fotográfus

július 24, 2010 - 16:36
A Holnap Antológiában szereplő egyetlen nő. Két megjelent kötete közt közel hetven év telt el.
1887. (más forrás szerint 1884) szept. 7-én született Berettyóújfaluban, Militzer Júlia néven, tízgyermekes zsidó családban, apja jómódú gazdálkodó. Gyerekkorától írt, első verse tizenhat éves korában a Budapesti Naplóban jelentek meg.
 
Hamarosan Nagyváradra került, ahol csatlakozott a Holnap költőihez, ő az  szereplő egyetlen nő. 1904-ben megjelent Versek c. kötete (lelkesen üdvöztölte Ady és is), de az írásból megélni nem tudott, ezért virágkötészetet tanult, majd New Yorkba ment egyik nővéréhez és kitanulta a fényképészetet. Visszatérve Nagyváradra műtermet nyitott, és barátságban állt a helyi fiókjának egyik vezetőjével, Ágoston Péternével.
 
A háború után Berlinbe utazott, filmrendező akart lenni, segédrendezőként dolgozott. Majd a fotózáshoz visszatérve Párizsba került, ahol rendszeresen találkozott Károlyiékkal. Férjhez ment és egy lánya született, ekkoriban már kevesebbet írt. Férje betegsége miatt Marokkóba költöztek, ahol Miklós újra írni kezdett, illetve fordított is franciára verseket, amelyek a rabati rádióban el is hangzottak. Itt vészelték át a második világháborút - több családtagja a holokauszt áldozata lett. Férje, majd veje is meghalt, ezután lányával és két unokájával visszatért Párizsba. Lánya itt egyetemi oktató lett. 
 
Itthon már halálhírét keltették, de egy rokona rátalált, akitől azt kérte, hogy adja ki a verseit, amit még Marokkóban adott át egy diplomata feleségének. 1971-ben a Magvető Kiadó gondozásában meg is jelent a Visszaölel a föld című kötet, amit még néhány további vers követett, többek közt a Nők Lapjában. Romló egészsége miatt már nem látogatott haza Magyarországra. 1976-ban halt meg. 
 
 
Miklós Jutka: Uram, miért?
 
"Hála néked, Uram, hogy nőnek
nem teremtettél." (Ó-héber ima)
 
Uram! Miért teremtettél nőnek?
Ezer kétellyel küzdőnek.
Erős lélekkel, gyenge testtel,
Vállamra rótt súlyos kereszttel.
Erőtlen, gyáván dideregve
Bábeli zűrzavarba vetve,
Ahol könyök könyököt ér,
S a vad jelszó: kenyér! kenyér!
 
Uram! Mért teremtettél nőnek?
Minden reggel szárnyaim nőnek
S alkonyatra letöri az élet.
Uram, perbe szállok tevéled!
Mért adtál elpiruló arcot?
Lehet így megküzdeni harcot?
Miért adtál mimóza-lelket,
Mely egy lehelettől megreszket?
Miért küldtél hófehér mezbe,
Vad, lőporfüstös ütközetbe?
Lehet itt fehéren maradni?
És győzni? Diadalt aratni?
Vae victis. Jaj a legyőzötteknek!
- Uram! Mért teremtettél nőnek?
 
 
Felhasznált irodalom:

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.

Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.

Henriette Roland Holst holland költő, mozgalmár (1869–1952)

december 23, 2017 - 23:27
Henriette Roland Holst

Új, néha vad hangulatú versei gyakran megbotránkoztatták olvasóit. Marx műveit tanulmányozta, csatlakozott a szocialista párthoz, majd szakított velük és 1915-ben néhány társával megalapították a Revolutionair Socialistische Vereeniging-ot (forradalmi szocialista párt). Több verseskötete jelent meg, esszéket is publikált. A második világháború alatt komoly részt vállalt a holland ellenállási mozgalomban, a De Vonk és a De Vlam szerkesztője volt. Életének későbbi szakaszában lírájában vallásos elemek is megjelentek.