„Minden reggel szárnyaim nőnek / S alkonyatra letöri az élet” – Miklós Jutka költő, fotográfus

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

„Minden reggel szárnyaim nőnek / S alkonyatra letöri az élet” – Miklós Jutka költő, fotográfus

július 24, 2010 - 16:36
A Holnap Antológiában szereplő egyetlen nő. Két megjelent kötete közt közel hetven év telt el.
1887. (más forrás szerint 1884) szept. 7-én született Berettyóújfaluban, Militzer Júlia néven, tízgyermekes zsidó családban, apja jómódú gazdálkodó. Gyerekkorától írt, első verse tizenhat éves korában a Budapesti Naplóban jelentek meg.
 
Hamarosan Nagyváradra került, ahol csatlakozott a Holnap költőihez, ő az  szereplő egyetlen nő. 1904-ben megjelent Versek c. kötete (lelkesen üdvöztölte Ady és is), de az írásból megélni nem tudott, ezért virágkötészetet tanult, majd New Yorkba ment egyik nővéréhez és kitanulta a fényképészetet. Visszatérve Nagyváradra műtermet nyitott, és barátságban állt a helyi fiókjának egyik vezetőjével, Ágoston Péternével.
 
A háború után Berlinbe utazott, filmrendező akart lenni, segédrendezőként dolgozott. Majd a fotózáshoz visszatérve Párizsba került, ahol rendszeresen találkozott Károlyiékkal. Férjhez ment és egy lánya született, ekkoriban már kevesebbet írt. Férje betegsége miatt Marokkóba költöztek, ahol Miklós újra írni kezdett, illetve fordított is franciára verseket, amelyek a rabati rádióban el is hangzottak. Itt vészelték át a második világháborút - több családtagja a holokauszt áldozata lett. Férje, majd veje is meghalt, ezután lányával és két unokájával visszatért Párizsba. Lánya itt egyetemi oktató lett. 
 
Itthon már halálhírét keltették, de egy rokona rátalált, akitől azt kérte, hogy adja ki a verseit, amit még Marokkóban adott át egy diplomata feleségének. 1971-ben a Magvető Kiadó gondozásában meg is jelent a Visszaölel a föld című kötet, amit még néhány további vers követett, többek közt a Nők Lapjában. Romló egészsége miatt már nem látogatott haza Magyarországra. 1976-ban halt meg. 
 
 
Miklós Jutka: Uram, miért?
 
"Hála néked, Uram, hogy nőnek
nem teremtettél." (Ó-héber ima)
 
Uram! Miért teremtettél nőnek?
Ezer kétellyel küzdőnek.
Erős lélekkel, gyenge testtel,
Vállamra rótt súlyos kereszttel.
Erőtlen, gyáván dideregve
Bábeli zűrzavarba vetve,
Ahol könyök könyököt ér,
S a vad jelszó: kenyér! kenyér!
 
Uram! Mért teremtettél nőnek?
Minden reggel szárnyaim nőnek
S alkonyatra letöri az élet.
Uram, perbe szállok tevéled!
Mért adtál elpiruló arcot?
Lehet így megküzdeni harcot?
Miért adtál mimóza-lelket,
Mely egy lehelettől megreszket?
Miért küldtél hófehér mezbe,
Vad, lőporfüstös ütközetbe?
Lehet itt fehéren maradni?
És győzni? Diadalt aratni?
Vae victis. Jaj a legyőzötteknek!
- Uram! Mért teremtettél nőnek?
 
 
Felhasznált irodalom:

 

 

A "százrózsás": Kis Jankó Bori hímző, mintarajzoló (1876–1954)

augusztus 24, 2019 - 18:07

Valódi neve Gáspár Antalné Molnár Borbála, a Kis Jankó nagyapja, Nagy János mezőkövesdi szűcsmester ragadványneve volt. A mester egyik lánya, Bori szintén érdeklődött a népművészet iránt, és híres íróasszony (előrajzoló) lett. Nagyon örült, amikor lánya, akit szintén Borinak hívtak, titokban kihímezte a köténye sarkát. Észrevette a tehetségét, és onnantól tanította a mesterségre. A kislány négy év után még az iskolából is kimaradt, anyjának segített a megrendelések elkészítésében. Tizenöt évesen férjhez ment Gáspár Mártonhoz.

Devecseriné Guthi Erzsébet író, műfordító (1892–1965)

augusztus 24, 2019 - 18:43

Budapesten született, anyja Füredi Eszter operaénekes, apja Guthi Soma ügyvéd és író volt. Alapos nevelést kapott, éneket és nyelveket tanult, angolul, németül, franciául, oroszul, olaszul beszélt. Elbeszéléseket, tárcákat írt, klasszikus és kortárs írók, többek között Dickens, Wodehouse, Maugham, Csehov. Gogol műveit fordította. Aktiv szereplője volt a korabeli irodalmi életnek, a Hadik kávéházban naponta összejött társasághoz tartoztak Karinthyék, Kosztolányiék, Nótiék, Rejtő, Déry, Aszlányi, Heltai. Önéletrajzát 1963-ban adta ki Búvópatak címmel.  
.

Németh Mária operaénekes (1897–1967)

március 12, 2018 - 22:51

A budapesti Zeneakadémián, majd Nápolyban tanult. Első fellépése a Városi Színházban volt, 1923-tól a budapesti Operaház tagja, majd 1924-ben bécsi Staatsoperhez szerződött. Hihetetlen nagyterjedelmű, tiszta szopránja felkeltette a neves operaházak és a közönség érdeklődését egyaránt, rengeteget vendégszerepelt. Fellépett Párizsban, Londonban, Milánóban. 1924-ben Rákosi Jenő díjat kapott, 1929-ben a svéd király a Pro litteris et artibus érdemrend aranykeresztjével tüntette ki.

 

Márkus Ottilia (Kémeri Sándor) író, újságíró (1873–1951)

február 25, 2019 - 01:00
Márkus Ottilia Bölöni Györggyel

Münchenben volt festőnövendék, majd házasságot kötött Kozmutza Kornéllal, akivel beutazták a Távol-keletet. Az Indiában, Kínában, Japánban tapasztaltakról az Új Idők „Séták a nagyvilágban” rovatában számolt be, Kémeri Sándor néven. Párizsban találkozott Bölöni Györggyel, aki második férje lett. Egy ideig Anatole France titkárnőjeként dolgozott. Rendszeresen publikált hazai, francia, német és osztrák lapokban. 1945-ben hazatértek férjével, visszaemlékezésein dolgozott haláláig. 

Rosia Ney (Földi Rózsi), fotóművész, festő (1897–1972)

november 29, 2017 - 18:37

Isaszegen született, művészi tanulmányait Budapesten végezte. A Tanácsköztársaság bukása után emigrált. Munkácson feleségül ment Illés Bélához. A házasság rövid ideig tartott, másodszorra Párizsban Ney László festőművésszel kötött házasságot. Elismert fotóművész lett, több kiállítása volt világszerte. Belépett a francia kommunista pártba, részt vett az ellenállási mozgalomban. Harmadik férje Sylvio Silka hangmérnök volt, a Csehszlovákiában tett utazásuk során készített fényképsorozatot a Sarló-mozgalom mutatta be Pozsonyban.

Farkas Edith, a Szociális Missziótársulat alapítója, író (1877–1942)

május 07, 2019 - 23:18

1877-ben született nemesi családban. Egyedüli gyerek volt, amit sajnált ugyan, de ez alkalmat adott neki a magányos elmélyülésre. Tanulmányai alatt szembesült a társadalmi egyenlőtlenségekkel és a nyomorral, ezért belépett a szegényeket segélyező Szent Erzsébet Egyesületbe. Társadalmi osztálya és kora általános felfogása ellenére tovább akart tanulni: a soproni Orsolyáknál szerzett tanítónői oklevelet.

Feszler Mónika hárfaművész, tanár, rendező (1947–1989)

július 25, 2019 - 19:16
A kép illusztráció.

Kecskeméten született, zenei tanulmányait a budapesti Zenei Szakközépiskolában kezdte. Utána a Zeneművészeti Főiskola hárfa szakán 1969 és 1974 között Lubik Hédy növendéke volt, zongorázni Prunyi Ilonánál tanult. 1974-1977 között ösztöndíjjal Brüsszelben tanult. Művészi munkája mellett a Magyar Televíziónál dolgozott, majd 1980-tól haláláig a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat zenei rendezője volt.

 

Alma Karlin szlovén író, költő, utazó, poliglott (1889–1950)

október 12, 2017 - 14:20

Celjében született, anyja tanár, apja magasrangú katonatiszt volt. Gondos nevelést kapott, különös tehetsége volt a nyelvtanuláshoz. A német és szlovén mellett jártas volt az angol, francia, latin, olasz, spanyol, orosz, dán, finn, perzsa, kínai, japán nyelvben. Az első világháború után járt Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában, több ázsiai országban, Indiában. Utazásairól írt cikkei a Neue Illustrierte Zeitung-ban jelentek meg. Rendkívül népszerűek voltak a bejárt országokról írt útikönyvei is. A nácik hatalomra kerülésekor könyveit betiltották, egy időre be is zárták.

Langer Klára fényképész, illusztrátor (1912–1973)

február 22, 2019 - 21:52

Szociofotókat készített a munkások és parasztok életéről. Utazásai alatt készültek az Üldözött emberek, az Aratók, a Munkások, munkanélküliek, Mindannyian felelősek vagyunk értük című képsorozatai Gyűjteményes kiállítását 1961-ben rendezte a Fényes Adolf Teremben. 1972-ben elnyerte a Nemzetközi Fotóművészi Szövetség (FIAP) Honoraire Excellence kitüntetését.

Ferenczy Noémi festő, gobelinművész (1890–1957)

június 15, 2019 - 00:56

Művészcsaládból származott, szülei, testvérei valamennyien ismert alkotók. Apjánál kezdett rajzolni, majd szövést a párizsi Manufacture des Gobelins-ben tanult. Hazatérése után Nagybányán élt, ott készítette első önálló falikárpitjait, melyeket a budapesti Ernst múzeumban állított ki. A tervezéstől a kivitelezésig mindent ő csinált, a fonalfestéstől a szövésig. 1945-től haláláig a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára volt. 1948-ban Kossuth díjat, 1952-ben Érdemes művész kitüntetést kapott. Alkotásai magyar és külföldi múzeumokban egyaránt megtalálhatók.  

Relle Gabriella operaénekes (1902–1975)

október 02, 2019 - 00:48

A budapesti Operaházban 1924-ben, főiskolásként debütált, a Lohengrinben Elza szerepét énekelte. Nemcsak itthon, de külföldön is komoly sikerei voltak, a berlini Staatsoper rendszeresen hívta vendégfellépésekre. Pályafutása során az operairodalom szinte valamennyi szoprán szerepét eljátszotta, kritikusok szerint különösen Puccini operáiban nyújtott rendkívüli teljesítményt.

Róna Emy grafikus (1904–1988)

december 16, 2009 - 21:16
Róna Emy vőlegényével, Deckmann Gyula tisztviselővel (1929, Színházi Élet)

Az Iparrajziskolában Vesztróczy Manónál, majd Párizsban a Colarossi-iskolában tanult. Alkotói pályáját 1921-ben kezdte a Színházi Élet szerkesztőségében. Az Új Művészek Egyesületének tagja volt, melynek kiállításain rendszeresen szerepelt. 1925-ben testvérével, Róna Klárával volt közös kiállítása Párizsban, Ady, Baudelaire és Verlaine verseihez készült illusztrációit mutatta be. 1926-tól 1928-ig Párizsban élt, egy szatirikus lap munkatársa volt, egyben tovább képezte magát.