Hamupipőke az Operabálon

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Hamupipőke az Operabálon

január 23, 2010 - 14:27

Idén február 13-án rendezik meg a hagyományos Operabált Budapesten. Ez a rendezvény, amellett, hogy a képmutatásról, rongyrázásról és az "elit" kényszeres szórakozásáról szól (a legolcsóbb jegy 75.000 Ft), genderszempontból is tanulságos. A szervezők ugyanis abban hisznek, hogy "minden lány szeretne legalább egyszer bálkirálynő lenni". A bálkirálynőség természetesen a klasszikus női szerepnek való megfelelést jelenti: a szép ruhát, tökéletes sminket és frizurát, a szemérmes viselkedést, és a bájos mosolyt. Annak idején az arisztokrata lányok a báloktól nemcsak azt várták, hogy megismerkednek leendő férjükkel, hanem hogy végre egy kis izgalomban is részük lehet anélkül, hogy elveszítenék nőiességüket. A bál tehát egy kicsit menekülést is jelenthetett az otthoni passzív időtöltésből.
 

 
Úgy tűnik, nincs ez máshogy ma sem. Ha esetleg egyes nők mégis inkább autonóm életre törekednének, meg kell próbálni elhitetni velük, hogy csak a nőies kikapcsolódás jelenthet igazi értéket.

 
 
Ennek megfelelően az Operabál szervezői is azt szeretnék sugallani a nőknek, hogy ez az a rendezvény, ami minden igényüket kielégítheti.  Hagyományosan megválasztják a bál négy Hamupipőkéjét, "aki kísérőjével együtt részt vehet majd álmai bálján." Hamupipőke meséje, mint tudjuk, elsősorban arról szól, hogy ha elég nőiesek vagyunk külsőleg (pl. kicsi a lábunk) és belsőleg is (nem lázadozunk, hanem engedelmeskedünk), akkor eljön értünk a királyfi fehér lovon. A női élet célja ugyanis az igazi megtalálása, a házasság. Ezt a szép hagyományt próbálja fenntartani az Operabál. A leendő Hamupipőkék pedig, úgy tűnik, tényleg erről álmodoztak egész eddigi életükben. Lássunk néhány részletet az oldalon  található bemutatkozó szövegeikből:
 
"Kiskoromban sokat néztem a Hamupipőke című mesét, ami a mai napig az egyik kedvencem. Mindig szerettem volna én lenni Hamupipőke, akit a Jótündér átváltoztat és segít neki eljutni álmai báljába. Ezért szeretnék én lenni az Operabál egyik Hamupipőkéje."
 
"Évek óta érdekelnek az Operabálról szóló cikkek, tv-riportok és böngészni szoktam az operabáli fotók galériáit is. Néha egészen beleéltem magam.
Fonyódról, a gyönyörű Balaton partjáról jelentkezem. E városnak a színeiben még senki nem lett Hamupipőke a "Bálok bálján".
23 éves hajadon vagyok, kórházi szakápoló. Miközben mi egyre nehezebb körülmények között gyógyítjuk betegeinket, úgy hiszem, valódi felüdülés lenne a lelkemnek a 15. Budapesti Operabál éjszakája!
Van egy objektív adottságom is ahhoz, hogy Hamupipőke legyek: a 35-ös lábam! A Grimm-mese szerint az országos cipőpróbán kiesett minden átlagos vagy nagyobb lábú leány. A herceg is az után kutatott, akinek kecses, apró lábára a topánka ráillett. Hát valahogy így ér össze az operabáli "hamupipőkeség" az ideális mérettel. Nagy öröm érne, ha elfogadnák a jelentkezésemet, izgalommal várom válaszukat!"
 
"Szöllősi Boglárka vagyok 26 éves, Jászberényben lakom. Testnevelő tanár a végzettségem, de jelenleg munkanélküli vagyok. A munka és a magánélet területén rám jár a rúd mostanában. Szeptember óta nem találok munkát magamnak, a barátommal 4 év után
szétmentünk. Az önbizalmam a padlón van. Ez a lehetőség nagyon jól jönne minden téren úgy gondolom."
 
Ezek a lányok tényleg szeretnének bálkirálynők lenni. Talán azt gondolják, hogy ezzel lehet kitörni a munkanélküliségből, a magányból, a szürkeségből. Nem is biztos, hogy hosszú távú következtetéseket kellene ebből levonnom. Viszont a tendencia elgondolkodtató: vajon mikor jön már el az az idő, amikor egy nőnemű ember értékét nem a külső tulajdonságai, és az alávetettségre való hajlandósága határozza meg?
 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



A kritikus tömeg: 146 nő az algériai parlamentben

június 28, 2012 - 14:27

(megjegyzés: az írást a szerző facebook kommentjeiből, az ő engedélyével szerkesztettem össze - A. R.)

 

Algériában múlt hónapban 146 nőt szavaztak be a parlamentbe, amelynek eredménye, hogy a nők képviselete a törvényhozásban 31.6%! Ez pontosan 1.6%-kal meghaladja azt a statisztikai és lélektani határt amely átlépésével a nőknek már nem kell "férfinak álcázniuk magukat", hogy elfogadják őket és beépüljenek a rendszerbe, azaz nem kell előnytelen kompromisszumokat kötniük.

Olvasói levél: hogyan fonja körül a hímsovinizmus a női szerepeinket?

május 08, 2011 - 08:45
Fotó: PublicDomainPictures / Pixabay

c. cikkünk kommentjei között sokat beszélgettünk arról, hogyan viszonyul környezetünk, társadalmunk az . Olvasónk küldte ezt az írást, személyes hangvételű cikke arról, hogyan rombolja le a hímsovinizmus a nőiségünket mind a nél, mind a párkapcsolatunk viszonylatában. Köszönjük!

Mi legyen a gyerek neve? Egy abszurd jogi helyzet

július 14, 2011 - 13:51

A. A volt férjemnek lenne egy partnere, aki nem házas vele (naná, hogy még nem), és lenne közös gyerekük, akkor ő írna egy papírt, hogy "én vagyok a gyerek apja", és kész. Az a név kerülne az anyakönyvi kivonat megfelelő rovatába. Nem kell hozzá orvos, ügyvéd, bíró, családjogász, csak egy toll, egy A4-es papír, meg két tanú. ...És a papíron (még) házas nő, akinek a válópere zajlik, s akinek hamarosan születik egy gyereke? Nos, neki még az utolsó menstruációja is dokumentált, és minimum háromszor-négyszer tiszteletét kell tennie a bíróságon a közeljövőben. B. helyzete – ahogy ő írja: „egyszerűbb nem is lehetne”, hiszen gondjai „csak” bürokratikus jellegűek. Éppen a házassági bontópere zajlik.