A humán koronavírusok felfedezője: June Almeida (1930–2007)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

A humán koronavírusok felfedezője: June Almeida (1930–2007)

április 17, 2020 - 10:23
June Almeida 1964-ben a londoni St Thomas’s Hospital laboratórium munkatársaként felfedezte a koronavírusokat.

1930-ban született Glasgow-ban, buszsofőr lányaként. Csak 16 éves koráig tanult, utána technikusként helyezkedett el egy helyi laboratóriumban. Később férjével Kanadába költözött, itt az Ontariói Rákkutató Intézetben tökéletesítette elektronmikroszkópiai technikáját. Olyan eljárást dolgozott ki, melyben antitestek hozzáadásával tudnak jobb képet alkotni a vírusokról. Eredményei miatt 1964-ben visszacsábították az Egyesült Királyságba, David Tyrell megfázást okozó vírusokat kutató csapatába.

A vizsgálatok során a csapat betegek orrváladékából származó mintákat tanulmányozott. Almeida a minták elemzésekor influenzavírusokra emlékeztető, de azoktól több szempontból is eltérő kórokozókat talált. Ezeket utóbb humán koronavírusokként nevezték el a felszínükön látható, napkoronára emlékeztető fehérjetüskékről. 

Almeida 1965-ös tanulmányát először visszautasították, mert kollégái úgy vélték, hogy képei rossz minőségűek, és influenzavírusokat ábrázolnak. A publikáció, illetve az első koronavírusokról készült felvételek csak két évvel később jelenhettek meg

- írja a nyomán a

A '80-as években a HIV vírus kutatásában is tanácsadóként működött közre. Napjainkban a kínai kutatók is az ő technikáját használták a koronavírus leképezéséhez.  

 

Fő műve: 

  • Manual for rapid laboratory viral diagnosis (1979)

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Kay McNulty amerikai matematikus (1921–2006)

február 11, 2018 - 22:33

Írországban született, gyermekkorában családjával az Egyesült Államokba költözött. A Chestnut Hill College-ban diplomázott matematikából 1942-ben. A hadseregnek nagy szüksége volt képzett matematikusokra, így Kay is „emberi számítógép” lett a Moore School of Engineering-nél. 1945-ben hat nőt választottak ki, hogy az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer) kifejlesztésén dolgozzanak: Kay McNulty, Marlyn Wescoff, Fran Bilas, Ruth Lichterman, Adele Goldstine, Betty Jennings. Az ENIAC több mint 3 m magas, kb. 25 m hosszú volt, és 30 tonnát nyomott.

Ida Noddack német vegyész (1896–1978)

február 23, 2018 - 22:09

A berlini Technische Hochschule-ben tanult kémiát, 1919-ben diplomázott, doktori értekezését 1921-ben védte meg. Néhány évvel később első, komoly tudományos sikere a rénium felfedezése, későbbi férjével, Walter Noddackkal és Otto Berg röntgentechnikussal közösen. A rénium egyike volt az utolsó, természetben előforduló elemeknek, melyeknek a helye még üres volt a periódusos rendszerben. Ida említette meg egy dolgozatában legelőször az uránhasadás lehetőségét is, de nőről lévén szó, elméletét nem vették komolyan.

Telkes Mária biofizikus (1900–1995)

november 30, 2017 - 14:47

A budapesti tudományegyetemen matematika-fizika tanári szakon végzett, doktori dolgozatát fizikai-vegytanból készítette.

1924-ben az Egyesült Államokba ment, ahol Clevelandban dr. George W. Cryle professzor biofizikai laboratóriumában dolgozott.

1939-től a Massachusettsi Technológiai Intézet tanára, ott kezdett a napenergia hasznosításával foglalkozni. Az ő tervei alapján készült el 1948-ban a világon az első, napenergiával fűtött kísérleti ház Doverben, amelyet több ilyen követett.