„A nemzet csalogánya”: Blaha Lujza

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

„A nemzet csalogánya”: Blaha Lujza

január 11, 2019 - 20:24

Reindl Ludovika néven született Rimaszombaton 1850-ben. Szülei vándorszínészek voltak, a kislány már négyévesen színpadra állt. Tizenhat évesen házasságot kötött énektanárával, Blaha János színházi karmesterrel, aki tovább képezte, és akinek nevét – noha a férfi négy évvel később tüdőbajban meghalt – egész életében viselte. Debrecenben játszott, majd Bécsben vendégszerepelt. Itt szerződtetni akarták, de ő visszautasította: magyar színésznő akart lenni. A Nemzeti Színházban, majd Budán játszott. 1875-ben a Népszínházhoz szerződött, 1896-ig az itteni társulat tagja volt, fontos szerepe volt abban, hogy a Népszínház a pesti német színház riválisává nőtte ki magát. Népszínművekben, operettekben, operákban egyforma sikert aratott. A film nem vonzotta. Utolsó nagy sikere Csiky Gergely Nagymama c. művének címszerepe. 1918-ban lépett utoljára színpadra. 

 

 

 

 

1875-ben hozzáment egy földbirtokoshoz (ez a frigy válással végződött), majd 1885-ben Splényi rendőrtanácsossal kötött házasságot. A kettő között törvénytelen gyermeke született Máday Andor képviselőtől - Blaha Sándor végül szintén képviselő lett. 1887-ben petefészekciszta miatt műtétre szorult, amelyet azonban csak saját lakásában volt hajlandó elvégeztetni. A sikeres beavatkozás növelte a nőgyógyászat - és Tauffer professzor - tekintélyét. Harmadik házasságából született lánya, Blaha Sári anyja nyomdokaiba lépett, színésznő lett. 

Még életében: 1918-ban teret neveztek el róla - itt élt, ablakából rálátott a róla elnevezett színházra. 1926-ban, tüdőgyulladásban halt meg. A Nemzeti Színház előcsarnokában ravatalozták fel, kétszáz cigányzenész játszotta a dalait, és politikusok és híres pályatársak mellett, már-már életveszélyes tolongás közepette mintegy százezer fős tömeg kísérte a Kerepesi úti temetőbe. 

 

 

Néhány szerepe: 

  • 1863–65 – Féltve őrzött kislány – gyermekcímszereplő – Győri Színház
  • 1867 – Kékszakállú – operett-átirat – főszerep, Debreceni Színház
  • 1867 – Varázshegedű – operett-főszerep, – Debreceni Színház
  • 1871. május 7. – Marcsa – Tündérlak Magyarhonban – Nemzeti Színház – Blaha Lujza budapesti premierje
  • 1874 – Csikós c. népszínmű, címszerep – Nemzeti Színház
  • 1875. január 1. – Finum Rózsi – Tóth Ede: A falu rossza c. népszínművében – Nemzeti Színház
  • 1875. október 22. – Tóth Kálmán: Az ördög párnája – bohózat, főszerep – A Népszínház első darabja
  • 1877 ősze – A Kisasszony a feleségem – operett-főszerep – Népszínház
  • 1878 – Török bíróné – Csepreghy Ferenc: A piros bugyelláris – Népszínház, címszerep – a Csingilingi csárdás c. betétdal slágerré válik
  • 1879 – A Favartné c. operett főszerepe – Népszínház
  • 1879 – Boccaccio c. operettben mint az ifjú Boccaccio – Népszínház
  • 1882 – Vörös Sapka – főszerep – Népszínház
  • 1882 – Konti József: Eleven ördög – operett-címszerep, Népszínház
  • 1883 – A Koldusdiák – Simon diák szerepében – Népszínház
  • 1885 – Felhő Klári – népszínmű címszerepe – Népszínház
  • 1886 - Gerő Károly: Tunikás lányok - népszínmű - Népszínház
  • 1888 – Konti József: Suhanc – operett-főszerep, Népszínház
  • 1894 – Szókimondó asszonyság – főszerep – Népszínház
  • 1908 – Csiky: Nagymama – főszerep – Nemzeti Színház
  • 1909. március 17. – Móricz Zsigmond: Sári bíró – Bíróné főszerep, Nemzeti Színház
  • 1909 ősze, Móricz Zsigmond: A lányom – főszerep, Nemzeti Színház
  • Móricz Zsigmond: Aranyos öregek – főszerep – Nemzeti Színház
  • 1911 nyara – Török bíróné – Csepreghy Ferenc: A piros bugyelláris c. népszínmű – Balatonfüred
  • 1914. január – Garamszeghy Sándor: Matyólakodalom – főszerep – Nemzeti Színház, utolsó szerepe, visszavonulása miatt leveszik a műsorból

 

Hivatkozott irodalom:

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Hunyady Margit színész (1854–1906)

január 10, 2020 - 21:38

1854. február 21-én született a Szabolcs vármegyei Kisvarsányban, birtokos nemesi családban. Tudatosan választotta a színészi pályát, eltávolodva családjától, és törekedett az önművelésre. 1871-ben lépett színpadra Szathmáry Károly társulatánál, majd nagyobb vidéki színházakban játszott. 1889-től a kolozsvári színház, 1896-tól a bp.-i Vígszínház tagja volt, főképp szalondarabok hősnőit alakította. Írt színdarabot (Régi világ, Vígszínház, 1902), verseket, cikkeket, lefordította Daudet Sappho c. színművét (Kolozsvár, 1893).

Déryné Széppataki Róza színész, az első magyar operaénekesnő (1793–1872)

február 25, 2019 - 00:14
Déryné Széppataki Róza (Pap Károly litográfiája, 1834, részlet)

Schekenbach József és Ridl Anna leányaként született 1798. december 23-án Jászberényben. 1813-ban szerződött a második magyar színtársulathoz. Az igazgató, Benke József ( apja) javaslatára Széppatakira magyarosította a nevét. Katona József kérte feleségül, de ő pályatársa, Déry István felesége lett, akitől azonban hamarosan különköltözött.

Laborfalvi Róza színész (1817–1886)

február 23, 2019 - 01:42

Laborfalvi Benke Judit, színpadi nevén Laborfalvi Róza színész családba született. Apja Benke József, aki Bécsben próbálta ki magát, de nem kapott elég megbecsülést; anyja Rácz Zsuzsanna, akit férje nem engedett játszani. A kislány születésekor már az apa is visszavonult a színpadról és lányiskolát tartott fenn Miskolcon. Amikor észrevette cseperedő lánya tehetségét, mindenét eladta és családjával Pestre költözött.