Juliette Dodu francia hős (1848–1909)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Juliette Dodu francia hős (1848–1909)

június 15, 2018 - 13:11

Az első nő, aki Franciaország legnagyobb kitüntetését, a Légion d'honneur-t  megkapta. A francia-porosz háború idején Pithiviers-ben volt távirász és családjával a távirda épületében lakott. 1870 szeptemberében a poroszok elfoglalták a távirdát és a Dodu családot az egyik emeleti szobába zárták. Juliette egy csatlakozással lehallgatta  a szobán átmenő vezetéket, és 17 napon át tudott információkat adni a franciáknak a poroszok terveiről. Lebukott, hadbíróság elé állították és halálra ítélték. Szerencséjére még a kivégzése előtt megkötötték a fegyverszünetet és kegyelmet kapott. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



"Nő, ébredj fel, fedezd fel jogaidat" - Olympe de Gouges, a kivégzett feminista

május 23, 2012 - 11:30

Marie Gouze szülőhelye a dél-franciaországi kisváros, Montauban. Szülei a hivatalos papírok szerint egy hentesmester és felesége, de nyílt titok volt, hogy a kislány apja az arisztokrata Jean Jacques Lefranc de Pompignan, aki azonban, bár állítólag találkozott a gyerekkel, soha nem ismerte el.

André Léo francia író, újságíró, feminista (1824–1900)

augusztus 18, 2017 - 15:34

Victoire Léodile Béra Lusignan-ban született, értelmiségi családba. 1851-ben férjével, akinek a 1848-as forradalomban való részvételéért menekülnie kellett, Svájcba költözött. Két fia nevén – André, Léo – kezdett publikálni, újságcikkei, elbeszélései, regényei jelentek meg.

Constance Gore-Booth Markiewicz ír politikus, feminista (1867-1927)

december 21, 2015 - 18:24
Constance Gore-Booth Markiewicz

A XX. század elejének egyik legjelentősebb politikusa, a húsvéti felkelés egyik vezetője, az első nő, akit beválasztottak a brit parlamentbe (1918). 1893-ban Londonban tanult, akkor csatlakozott a National Union of Women's Suffrage Societies-hez (NUWSS), 1896-ban egyik alapítója volt a Sligo Women's Suffrage Association-nek, tagja volt a forradalmi Daughters of Ireland szervezetnek, 1908-tól a Sinn Fein párt tagja. Az 1916-os Easter Rising leverése után bebörtönözték, halálra ítélték, ő volt az egyetlen vezető, akit (nő volta miatt) nem végeztek ki.