Szicíliai hősnő 1966-ból: az első, aki nem ment hozzá megerőszakolójához

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Szicíliai hősnő 1966-ból: az első, aki nem ment hozzá megerőszakolójához

március 23, 2018 - 21:44
Franca Viola volt az első szicíliai nő, aki nyíltan visszautasította a matrimonio riparatore intézményét.

Messzi országokból, például Indiából napjainkban is érkeznek olyan hírek, melyek szerint egyes bírók, illetve szülők a nemierőszak-áldozatot feleségül kényszerítik az elkövetőhöz, és ezzel a problémát megoldottnak tekintik. Szörnyülködhetünk rajta mint barbár szokáson, ám kevésbé ismert tény, hogy ez a közelmúltig Európától sem volt idegen. A hagyomány a hatvanas évekig Olaszországban is dívott. Ezért okozott megrökönyödést Franca Viola, amikor 1966-ban a bíróságon kijelentette megerőszakolójának: "Nem szeretlek. Nem megyek hozzád." 

A lány Alcamóban - az ország többi részéhez képest elmaradott Szicíliában - született gazdálkodók gyermekeként. 1963-ban, 15 évesen eljegyezte magát egy nála nyolc évvel idősebb fiúval, Filippo Melodiával, akit azonban nem sokkal később lopásért letartóztattak. A lány apja felszólítására felbontotta az eljegyzést, a fiú pedig eltűnt az országból. 

1965-ben, amikor Violának már új szerelme volt, egy Giuseppe nevű férfi, Melodia visszatért, megpróbálta visszakönyörögni magát egykori jegyeséhez, és amikor az nemet mondott, agresszívvá vált, zaklatta és fenyegette. A lány határozottan kitartott amellett, hogy nem tér vissza volt jegyeséhez. A feldühüdött férfi kivárta a pillanatot, hogy az apa kitegye a lábát a házból, majd amikor ez megtörtént, mintegy tucatnyi társával berontott, megverték az anyát, és a lányt, a kétségbeesetten a lábába kapaszkodó nyolcéves öccsével együtt elhurcolták. A kisfiút később elengedték, Violát viszont Melodia nővérének házában nyolc napig fogva tartották. Melodia ez idő alatt többször megerőszakolta a lányt, és bizonygatta neki, hogy ezek után kénytelen lesz feleségül menni hozzá, ha nem akar szégyent hozni a családjára. Nemcsak a hagyomány, de a törvény is az ő oldalán állt: az olasz büntető törvénykönyv 544. cikke tartalmazott egy "matrimonio riparatore" nevű intézményt, melynek értelmében az erőszaktevő feleségül vehette az áldozatát, így elkerülve a börtönbüntetést, és helyreállítva a lány és a családja "becsületét". Viola apja együttműködést színlelt az emberrablókkal és tárgyalt velük, közben valójában feljelentést tett. A lányt a rendőrök hamarosan kiszabadították, elrablóit pedig lecsukták. Az apa ezután megkérdezte a lányát, hogy mik a valódi szándékai, és amikor az elmondta, hogy mi történt vele, és azt, hogy esze ágában sincs hozzámenni Melodiához, támogatásáról biztosította. Ekkoriban ez drasztikus szembefordulást jelentett a közösségi normákkal, melyek szerint egy nőnek hozzá kellett mennie ahhoz, aki elvette a , akárhogy is került sor erre. 

Ahogy számítani lehetett rá, Melodia házassági ajánlatot tett. Viola Franca lett az első szicíliai nő, aki nyíltan visszautasította a matrimonio riparatorét, ehelyett azt kérte, hogy megerőszakolóját állítsák bíróság elé. Bátor tette nem maradt következmények nélkül: donna svergognatának, azaz bukott nőnek tekintették - a büntető törvénykönyv is összhangban volt ezzel, mert a nemi erőszakot nem személyes jogsértésként, hanem "a közerkölcs megsértéseként" írta le. A Viola család halálos fenyegetéseket kapott, házukat, szőlőskertjüket felgyújtották, az eset így bejárta a sajtót. (Amely a nő gondolatainak kevés figyelmet szentelt, és szexista, paternális módon ábrázolta őt.)  

1966 decemberében világszerte figyelem kísérte a pert, amiről még a New York Times is tudósított. Melodia védői az erőszaktevőt hősszerelmes lovagnak, Violát pedig együttműködő partnernek próbálták feltüntetni. Azt állították, hogy nem emberrablás, hanem szöktetés történt, Viola beleegyezésével, és csak a lány apja ellenezte a kapcsolatot. Viola a bíróságon mindezt határozottan cáfolta, így Melodiát 11 év börtönbüntetésre ítélték.

A sajtó és a közvélemény elismerte ugyan a lány bátorságát, de a szalagcímek szerint "vénlányéletre volt ítélve". Több megkérdezett férfi azt nyilatkozta, hogy nem venné feleségül. Ez valószínűleg nem hatotta meg azt a négy szicíliai lányt, akik elsőként követték a példáját. A hamarosan feminista ikonná vált Viola hozzáment Giuseppéhez, aki mindvégig kitartott mellette. Az esküvő után a férj fegyverviselési engedélyt váltott ki, hogy megvédje családját, későbbi támadások azonban nem érték őket. Az ország miniszterelnöke, aki megrökönyödött a botránytól, egy kisebb összeget, a közlekedési miniszter pedig egyhónapos vasúti szabadjegyet küldött a párnak, de Franca Viola számára az igazi elismerés 1981-ig váratott: ekkor törölték el ugyanis a Btk. 544. cikkét.

Melodiát szabadulása után két évvel Modenában (más ügy miatt) lelőtték. Franca és Giuseppe jelenleg is együtt élnek Alcamóban. 

A történetből 1970-ben Ornella Muti főszereplésével film készült A legszebb aszony címmel. 2017-ben Marta Savina dolgozta fel az eseményeket egy rövidfilm formájában, amit decemberben Alcamóban is vetítettek, Viola is megnézte. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Mi a nemi erőszak kultúrája? Gyorstalpaló férfiaknak

október 25, 2018 - 00:00

Képzeld el milyen lenne, ha valaki egy szép napon tökön rúgna. Jó erősen, és ráadásul szándékosan.

Összerogysz. Érzed a fájdalmat. Épp hogy el nem ájulsz. A hányás szélén vagy.

És aztán megint tökön rúgnak. És megint.

Képzeld el, hogy először akkor történik veled mindez, amikor 12 éves vagy.

Képzeld el, hogy egy 38 éves nő teszi.

Képzeld el, hogy ez a nő az anyád barátja, akivel üzleti kapcsolatban is áll.

A matriarchátustól a girlpowerig

szeptember 09, 2014 - 18:12

Gregor Anikó "A matriarchátustól a girlpowerig, avagy a nők társadalmi és családban elfoglalt helyzetének alakulása" c. tanulmánya részletekben jelent meg 2005-ben az ELTE Kistáska - társad a társadalomban c. nyomtatott újságjában. Később az internetre is felkerült, de az oldal már nem elérhető, így a tanulmányt a szerző által scannelve, letölthető formában alább közöljük. (Kattints a színessel jelzett linkekre!)

Polgári engedetlenséggel a férfiuralom ellen – Susan B. Anthony 1873-as beszéde

július 07, 2016 - 21:12
Susan B. Anthony

A napokban jelent meg a Polgári engedetlenség és erőszakmentes ellenállás című kötet, ami a közvetlen cselekvés, az együtt-nem-működés és az erőszakmentes ellenállás eszméjéről és módszereiről közöl klasszikus és kevésbé ismert esszéket, beszédeket és tanulmányokat. A kötet egyik fejezete a feminista mozgalom történetéből közöl két írást: az angol szüfrazsett Teresa Billington egy kéziratban fennmaradt esszéjét a militáns módszerek alkalmazásának igazolásáról és hasznáról, valamint Susan B. Anthony 1873-as beszédét, ami a polgári engedetlenség igazolásának és a nők választójogért való küzdelmének egyaránt klasszikus dokumentuma.