Frances Buss angol pedagógus, feminista (1827–1894)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Frances Buss angol pedagógus, feminista (1827–1894)

augusztus 18, 2017 - 18:55

A nőnevelés egyik úttörője, Angliában valószínűleg az első, lányokat oktató középiskola, mai nevén North London Collegiate School for Girls alapítója. Életcéljának tekintette a leányok iskoláztatásának biztosítását, a korabeli újságok gyakran gúnyolódtak azon, hogy a nőknek egyetemre való bejutását szorgalmazta. 16 éves korától az anyja által működtetett iskolában tanított, közben a Queen’s College esti kurzusát végezte. Néhány évvel később anyjával Londonban színvonalas oktatást nyújtó lányiskolát nyitottak. 1850-ben alapította Camden Townban a North London Collegiate School for Ladies iskolát, amely a mai napig működik. 1874-ben alapítója és 1894-ig  elnöke volt a Association of Headmistresses egyesületnek. Aktiv szerepet vállalt a női választójogi mozgalomban is, a Kensington Society és a London Suffrage Committee tagja volt.

 

 

Pandita Ramabai indiai tanár, író, feminista (1858–1922) 

április 09, 2017 - 15:16

Az előkelő brahmin kasztból származott, apjátol széleskörű ismereteket kapott, a szanszkrit nyelvet is megtanulta. Szülei korai halála után 1880-ban férjhez ment, nem egészen két év múlva özvegyen maradt egy kislánnyal. Cikkeket írt, tanított és megalapította az Arya Mahila Samaj társaságot a nők, különösen az özvegyek helyzetének javítására, valamint a gyermekházasságok eltörlésére. 1883-ban angliai ösztöndíjat nyert, a Cheltenham Ladies' College-ban tanított szanszkritot. 3 évvel később Amerikába ment, ahol az oktatási rendszert tanulmányozta.

Barbara Bodichon angol nőjogi aktivista, író (1827–1891)

április 30, 2011 - 11:30

Szülei, Anne Longden masamód és Benjamin Leigh Smith radikális unitárius, Norwich parlamenti képviselője öt gyereket neveltek együtt az asszony haláláig, de házasságot nem kötöttek. A családban fiúk és lányok egyforma, alapos, komoly taníttatásban részesültek, látókörük szélesítésére sokat utaztak, apjuk önművelődésre, független gondolkodásra szoktatta őket. Barbara egyik barátnője emlékirataiban visszaemlékezik a szokatlan jelenetre, amint az apa - viktoriánus apától igencsak szokatlan módon - letérdel, hogy megkösse lánya cipőfűzőjét.

Goethe fordítója: Anna Swanwick angol író, feminista (1813–1899)

június 21, 2017 - 23:51

Liverpoolban született, a helyi leánynevelőbe járt. Tanulmányait Berlinben folytatta, ahol németül, görögül és héberül tanult. 1843-ban tért haza, még abban az évben megjelent első kötete, a Selections from the Dramas of Goethe and Schiller. Fordítását a mai napig az egyik legjobbnak tekintik. A német és görög drámák  fordítása mellett saját művei is sikert arattak. Aktívan részt vett a kor társadalmi és politikai életében. 1861-ben aláírta J.S. Mill petícióját a nők szavazati jogáért. Fontosnak tartotta a dolgozó nők képzését, előadásokat tartott nekik.

Elizabeth Cary Agassiz, a Radcliffe College első elnöke (1822–1907)

április 29, 2017 - 22:13

Boston előkelő köréhez tartozó családba született, gyenge egészségi állapota miatt otthon magántanárok tanították. 1850-ben házasságot kötött Jean Louis Rodolphe Agassiz svájci természettudóssal, akit elkísért expedícióira és megtanulta a laboratóriumi munkát is. 1856-ban iskolát nyitott lányok számára, fontos szerepe volt a Natural History Museum at Cambridge és a National History School on Penikese Island létrehozásában.

Anna Sandström svéd pedagógus, oktatási reformer, feminista (1854–1931)

szeptember 01, 2017 - 14:23

1874-ben végzett a stockholmi Högre lärarinneseminariet tanárképzőben. Egyetemre nem mehetett, Stockholmban az Ahlinska skolan-ban, majd a Södermalms högre läroanstalt för flickor-ban tanított 1883-ig. Elégedetlen volt a lányiskolák tananyagával, ezért hogy eredményesebben taníthasson, továbbképezte önmagát is, franciát, latint, történelmet és irodalmat tanult. Alaposan ismerte a reformpedagógiával foglalkozó irodalmat és maga is publikált a témában.

Betty Gleim német pedagógus, író (1781–1827)

augusztus 13, 2017 - 21:27
Betty Gleim 1815-ben (Georg Schröner festménye, részlet)

Brémában született, jómódú kereskedőcsaládban, ahol a műveltségre is alapos gondot fordítottak. Fiatal korától érdekelte a pedagógia, 1806-ban Lehranstalt für Mädchen néven iskolát nyitott, ahol a kor szokásaitól eltérően földrajzot, matematikát, fizikát is tanultak a lányok. Tankönyveket is írt, és cikkeket publikált a nőnevelés fontosságáról. Tevékeny szerepet vállalt a brémai nőmozgalomban is. 

Néhány munkája: 

Akiről az "Anna és a király" c. film szól: Anna Leonowens angol nevelő, utazó, író, feminista (1831–1915)

november 17, 2016 - 17:19

Indiában született, apja angol katonatiszt, anyai ágon indiai felmenői is voltak - ezt saját és gyermekei jobb lehetőségei érdekében egész életében igyekezett titkolni. Hat és tizenöt éves kora között Angliában intézetben nevelkedett. 1847-ben a család a jemeni Adenbe költözött. a helyi lelkész és orientalista George Percy Badger és felesége tanították a lányt, ők figyeltek fel kiemelkedő nyelvérzékére, és több útjukra magukkal vitték.

Dorothea Leporin (Erxleben), az első német orvosnő (1715–1762)

május 30, 2015 - 22:37

A korszellemmel szembemenő orvos apja támogatta lánya természettudományos érdeklődését, és átadta neki a gyógyítási ismereteket. A lánynak már fiatalon híre ment, mert hatékonyabb volt, mint a többnyire csak természetfilozófiai képzettséggel és vajmi kevés gyakorlati tudással rendelkező, egyetemet végzett doktorok. Hallott Anna Maria van Schurmanról, akinek példája inspirálón hatott rá. 

Karolina Widerström svéd orvos, politikus, feminista (1856–1949)

március 18, 2016 - 01:00

1856 . december 10-én született értelmiségi családban. A Gymnastik- och idrottshögskolan (egészség- és testnevelés) főiskola elvégzése után 1875-től gyógytornászként dolgozott. 1879-ben az uppsalai orvosegyetem hallgatója lett, orvosi diplomáját 1888-ban a stockholmi Karolinska Institutet-en szerezte meg. Orvosként elsőrangú fontosságúnak tartotta, hogy a nők megismerjék saját testüket, tudatosan foglalkozzanak egészségükkel, 1899-ben Kvinnohygien (női higiénia) címmel írt a témáról könyvet. Ugyanolyan fontosnak tartotta, hogy a férfiakkal azonos jogaik és lehetőségeik legyenek.

Raden Ajeng Kartini indonéz feminista (1879–1904)

május 23, 2016 - 23:20
Raden Ajeng Kartini 1890-ben

Jáván született 1879. ápr. 21-én arisztokrata családba. A jávai nők nem tanulhattak és serdülőkoruktól férjhezmenésükig nem hagyhatták el otthonukat. Kartini apja kapcsolatban volt a holland gyarmati hivatallal, és lányát Hollandiában iskoláztatta. Kartini nyelveket, történelmet, irodalmat tanult és megismerkedett az európai eszmékkel, életmóddal. Hazatérése után a hagyományoknak megfelelően nem hagyhatta el a házat, idejét levelezéssel töltötte. Levelezőtársai között volt Marie Ovink-Soer holland feminista is.

„Nekem ne mondd, hogy nők nem lehetnek hősök” - Csiu Csin kínai író, forradalmár, feminista (1875–1907)

november 17, 2016 - 18:06

Zhejiangban született, jómódú családba - 1875-ben, amikor még a lánygyerekek lábát elkötötték. Tanult irodalmat és művészeteket, harcművészetet, jól lovagolt. 1894-ben a tradíciók szerint apja férjhez adta egy befolyásos tisztviselőhöz, két gyermekük született.

A házasság rosszul sikerült, így Csin a családját elhagyva Japánba utazott tanulni, ahol megismerkedett a forradalmi eszmékkel és a feminizmussal. (A lábáról is állítólag ekkor vette le a kötést, más források szerint már hamarabb.) Feminista cikkei és több verse megjelent a Bai Hua Wen című lapban.