Keleti Éva fotóművész (sz. 1931)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Keleti Éva fotóművész (sz. 1931)

augusztus 18, 2017 - 15:44

A magyar fotózás világhírű képviselője mondta egy interjúban:  

Mindenki tudta már, hogy Timár József halálos beteg. A színfalak mögött álltam. És egyszer csak látom ám, hogy Timár, mielőtt a két nagy bőrönddel elindulna a színpadra, jelenésre, kipróbálja, fel tudja-e még emelni őket. Dráma a drámában! Arra sem volt időm, hogy végiggondoljam, mi történik, óhatatlanul exponáltam.  Ez a szinte öntudatlanul készült fénykép döbbentett rá, hogy annak a fotónak, amely az előadás kvintesszenciáját adja, nem feltétlenül az előadáson kell készülnie.

Sok kitüntetése közül néhány: Balázs Béla díj, Érdemes művész, Magyar Fotóművészek Szövetsége Életmű-díja, Kiváló művész, Kossuth-díj.

Keleti Éva:  színész, dunabogdányi nyaralójában, 1973

 

Keleti Éva: Timár József színművész Arthur Miller: Az ügynök halála című színművében a Nemzeti Színházban, 1959.

A fotóból később szobor készült a Nemzeti Színház előtt. (Párkányi Raab Péter alkotása)

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Róna Emy grafikus (1904–1988)

december 16, 2009 - 21:16
Róna Emy vőlegényével, Deckmann Gyula tisztviselővel (1929, Színházi Élet)

Az Iparrajziskolában Vesztróczy Manónál, majd Párizsban a Colarossi-iskolában tanult. Alkotói pályáját 1921-ben kezdte a Színházi Élet szerkesztőségében. Az Új Művészek Egyesületének tagja volt, melynek kiállításain rendszeresen szerepelt. 1925-ben testvérével, Róna Klárával volt közös kiállítása Párizsban, Ady, Baudelaire és Verlaine verseihez készült illusztrációit mutatta be. 1926-tól 1928-ig Párizsban élt, egy szatirikus lap munkatársa volt, egyben tovább képezte magát. 

Pulszky Ferencné Walter Teréz író (1819–1866)

február 07, 2015 - 21:44

Therese von Walter előkelő bécsi bankárcsalád híresen szép és rendkívül művelt lánya beleszeretett az „ellenségbe”, Pulszky Ferencbe, feleségül ment hozzá, Magyarországra költözött, és az országba is beleszeretett. Amikor férje a szabadságharcban betöltött szerepe miatt emigrációba kényszerült, oda is követte. Az Angliában és Amerikában töltött évek alatt cikkeket, elbeszéléseket publikált, melyekben a magyar ügy mellett állt ki. 

Főműve, a  Memoirs of a Hungarian lady  (1850, London) németül is megjelent, magyarul itt olvasható: