Forrai Eszter költő, festő (sz. 1938)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Forrai Eszter költő, festő (sz. 1938)

április 14, 2017 - 00:35

Az ELTE bölcsészkarán végzett, 1962-től Párizsban él, publikál magyarul, franciául, fordít, fest. Munkásságáért kapott kitüntetései: Roboz Károly-díj (Izrael), Prix Mérit (Franciaország), Magyar Köztársasági Érdemkereszt. Néhány kötete magyarul: Faágak tánca, Lépcsők, Napóra mögött, Színné vált szavak; és franciául: L’escalies de vogul, L’ombre des eclairs, Dechirure de ciel. 

 

Részlet Lépcsők című verséből:

Akkor január volt,

Kegyetlen hideg

A Dunába vezettek a lépcsők

Mikor a kis cipőkből kilépve

Megálltunk -

Puskájukat ránk irányították a katonák

Azt hittük csak játékpuskák ezek,

A háború s a bombák

Felébredni sem volt időnk

Besötétedett az ég

S a parton

Tanúként álltak

Mint kiáltó vádiratok

A levetett gyerekcipők.....

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Csokonai Vitéz Gizella magyar költő (1894 - ?)

július 28, 2017 - 21:27

1894. júl. 29-én született Hajdúszoboszlón Csokonai Vitéz Gizella költő, könyvtáros. Csokonai Vitéz Mihály oldalági rokonságából származott. Négyéves korától vak volt. Az elemi iskolát Budapesten a Vakok Iskolájában végezte. A Vakokat Gyámolító Országos Egyesületben dolgozott, mint korrektor, gépíró, távírász és a Braille-könyvtár könyvtárosa. Alapító tagja volt a vakok 1928-ban megalakult Homérosz Kórusának. Verseket fiatal korában kezdett írni. A fénytelenség világából című kis verseskötete 1931-ben jelent meg, amelyhez Herczeg Ferenc írt előszót.

„Minden reggel szárnyaim nőnek / S alkonyatra letöri az élet” – Miklós Jutka költő, fotográfus

július 24, 2010 - 16:36
1887. (más forrás szerint 1884) szept. 7-én született Berettyóújfaluban, Militzer Júlia néven, tízgyermekes zsidó családban, apja jómódú gazdálkodó. Gyerekkorától írt, első verse tizenhat éves korában a Budapesti Naplóban jelentek meg.
 

Somló Sári szobrász, író, költő (1886–1970) 

március 02, 2017 - 00:31

Aradon született színészcsaládból, 1893-ban költöztek Budapestre. Az Iparművészeti iskolába járt, ahol végzés után 1912-ben tanársegéd lett. 1908-ban a párizsi Exposition des Arts Décoratifs kiállításon Filozófia című szobra nagydíjat kapott. Portrékat, kisplasztikákat és síremlékeket  készített, többek között Vajda Jánosét és Tartsay Vilmosét. Katona József mellszobra ma a Színháztörténeti Múzeumban található. A Magyar Képzőművésznők Országos Egyesületének titkára, majd 1922-1948 között elnöke volt. Több kötet elbeszélést és verset is publikált.