Edith Archibald kanadai szüfrazsett, író (1854–1936)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Edith Archibald kanadai szüfrazsett, író (1854–1936)

március 31, 2017 - 23:02

Edith Archibald - Jo Napier festménye

Az elsőhullámos kanadai feministák egyik jelentős képviselője. Diplomata családban nőtt fel, sokat utazott, Londonban és New Yorkban tanult. Házasságkötése után férjével Halifaxban élt, ahol a társaság egyik vezéralakja volt. Kiváltságos helyzete ellenére tisztában volt a társadalom, és abban a nők problémáival. A legfontosabbnak a nők választójogának elérését tartotta. Elnöke volt a Local Council of Women of Halifax-nak és a Women's Christian Temperance Union-nak,  elnökségi tagja a National Council of Women of Canada-nak. 1997-ben beválasztották a Person of National Historic Significance  (Történelmi jelentőségű személyek) tagjai közé. 

Néhány munkája: Life and Letters of Sir Edward Mortimer Archibald; The Token.

Kapcsolódó tartalom

 

 

Vida Goldstein ausztrál feminista (1869–1949) 

április 08, 2017 - 22:57

Az első nő a Brit Birodalomban, aki parlamenti képviselőválasztáson indult. Portlandban született, felvilágosult szellemű családba. Apja lányainak is alapos oktatást biztosított, anyagi és szellemi függetlenségre biztatta őket. Anyja a női egyenjogúság harcosa volt, Vida segített neki a Woman Suffrage Petition-t támogató aláírásokat gyűjteni. Belépett a United Council for Women’s Suffrage-be, 1899-ben elnökké választották. 1900-ban The Australian Women’s Sphere címmel alapított lapot. 1901-ben részt vett az American Women’s Suffrage Association nemzetközi konferenciáján.

Rona Robinson angol vegyész, szüfrazsett (1881(84?) - 1962)   

június 24, 2019 - 21:29
1909. október 4-én Manchesterben letartóztatják Rona Robinsont

1902-ben lett a Victoria University of Manchester hallgatója, 1905-ben kapta meg az alapdiplomát, két évre rá mesterfokozatot szerzett. Végzés után az Altrincham Pupil-Teacher Centre tanára lett, emellett saját laboratóriumában végzett festékekkel kapcsolatos kísérleteket. Már hallgató korában a tagjaként bekapcsolódott a nőjogi mozgalomba.

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)

Költekező mágnásfeleségből és zsarnok anyából interszekcionális feminista: Alva E. Belmont (1853–1933)

november 08, 2016 - 22:44

Az alabamai Mobile-ban született egy módos kereskedő gyermekeként. A feminizmussal csak középkorú nőként került kapcsolatba (akkor viszont korát megelőző haladó szellemben értelmezte!), előtte leginkább extravagáns költekezési és építkezési szokásairól volt híres. Első férje a dúsgazdag mágnáscsaládból származó William Kissam Vanderbilt volt, akivel élénk társasági életet éltek. Az elit nagy megbotránkozására (és ügyvédje minden lebeszélési kísérlete ellenére) azonban a háromgyermekes Alva, felrúgva az íratlan szabályokat, hűtlenség miatt elvált férjétől.

Marie Gérin-Lajoie kanadai reformer, nőjogi aktivista (1867–1945)

október 15, 2017 - 00:26

A feminizmus egyik úttörője jómódú értelmiségi családba született. Alapos műveltségét jogász apja könyvtárában, szociális érzékenységét anyja jótékonysági útjain szerezte. Nő lévén egyetemre nem járhatott, de magánúton alapos jogi tudásra tett szert, ebben később ügyvéd férje is támogatta. Előadásokat tartott, cikkeket és könyveket írt a nők jogi és szociális kiszolgáltatottságának megszüntetéséért.  1907-ben létrehozta a nőjogokért küzdő Fédération nationale Saint-Jean-Baptiste egyesületet.

Elsie Maud Inglis (1864–1917) skót orvos, feminista

december 04, 2010 - 12:26
Elsie Inglis

Elsie Inglis 1864-ben, Indiában született, tíz éves, amikor szüleivel és testvéreivel visszatértek a skóciai Edinburgh-ba. Az élénk, jóeszű kislány orvos akart lenni. Skóciában a XIX. század nyolcvanas éveiben már járhattak nők egyetemre, ha nem is könnyen. Nem lehettek egy csoportban férfiakkal, gyakorlatot nem végezhettek ugyanazon az osztályon, jóval magasabb tandíjat kellett fizetniük, mint a férfiaknak. A szülők, Harriet és John Inglis művelt, széleslátókörű emberek, alapos nevelést biztosítottak valamennyi gyereküknek.

Aletta Jacobs, holland orvos, feminista (1854–1929)

július 05, 2011 - 11:07

Abraham Jacobs orvos és felesége, Anna de Jongh 6 lányt és 6 fiút nevelt fel abban a meggyőződésben, hogy az iskolázottság, a tudás egyformán megilleti őket. A XIX. század végén Hollandiában a lányok modern nyelveket, művészetet, zenét, kézimunkát és jómodort tanultak, az egyetemi tanulmányokra készülő fiúk pedig matematikát, történelmet, latint és görögöt. Jacobs doktor meggyőzte a helyi középiskola vezetőjét, engedje be Alettát az órákra, hogy fel tudjon készülni az egyetemi tanulmányokra.

Irma von Troll-Borostyani osztrák író, újságíró, feminista (1847–1912)

március 18, 2017 - 23:28

Salzburgban született, a város krónikája szerint ő volt az első szüfrazsett. Bécsben zenét tanult, és ott jelentek meg első írásai Leo Bergen néven. Budapesten vállalt zenetanári állást, ott ismerkedett meg későbbi férjével, Borostyáni Nándor újságíróval. Családi tragédia miatt Irma visszament Salzburgba, Nándor Párizsban élt, a házasság csak levelezésükben létezett. A következő években írásaiban az emancipációval, a nőkérdés problémáival foglalkozott. 1878-ban jelent meg Die Mission unseres Jahrhunderts. Eine Studie über die Frauenfrage (Századunk missziója.

Mary Ann Colclough új-zélandi feminista, tanár, újságíró (1836–1885)

április 08, 2017 - 19:53

Új Zéland talán első, és valószínűleg legtehetségesebb feministája. Polly Plum írói név alatt különböző újságokban olyan radikális nézeteit fejtette ki, hogy a nőknek joguk van szakmát tanulni, diplomát szerezni, hogy önállóak lehessenek. Keresetük és a házassagba vitt vagyonuk felett kizárólag ők rendelkezhessenek, dönthessek gyerekeik neveléséről. A nőket megilleti a választójog. A dolgozó nők azonos munkáért a férfiakéval azonos bért kapjanak. Kiállt a munkásnők és háztartási alkalmazottak biztonságos munkakörülményeiért. Az írás mellett előadásokat, beszédeket tartott.

Hubertine Auclert (1848–1914), a francia szüfrazsett mozgalom megalapítója

december 10, 2010 - 14:43

Hubertine módos, sokgyerekes vidéki családba született 1848-ban. 13 éves volt, amikor apja meghalt, anyja egy katolikus zárdában neveltette tovább. l6 éves korában be akart lépni a les Sours de la Charité de Saint-Vincent de Paul apácarendbe, de független természetére való hivatkozással kérését elutasították.