Egy éve ölték meg Berta Cáceres hondurasi aktivistát

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Egy éve ölték meg Berta Cáceres hondurasi aktivistát

március 03, 2017 - 20:46

Berta Cáceres a természet védelméért és a lenca őslakosok jogaiért küzdött. 2016. március 3-án két férfi otthonában rátört és fejbelőtte. A gyilkosság előtt a négygyermekes anya többször jelezte a rendőrségen, hogy nemi erőszakkal és halállal fenyegették meg, de nem kapott védelmet a hatóságoktól. A környezetvédők számára legveszélyesebb országban 2010 és 2014 között 101 aktivista halt meg kétséges körülmények között. Cáceres ellenlábasai haragját leginkább azzal vívta ki, hogy civil kampánnyal elérte, hogy a világ legnagyobb gátépítő cége elálljon az Agua Zarca gát megépítésétől. A gát hatalmas területeket árasztott volna el, és több száz lencát vágott volna el a víz-, élelmiszer- és gyógyszer-ellátástól.

 

 

Grace Lee Boggs amerikai író, filozófus, polgárjogi aktivista, feminista (1915–2015) 

június 27, 2017 - 20:09

Szegény kínai bevándorlók gyereke, gyors felfogóképességére, logikus gondolkodására korán felfigyeltek tanárai. Ösztöndíjjal végzett a Barnard College-ban, filozófiai doktori disszertációját a Bryn Mawr College-ban készítette és védte meg 1940-ben. Fiatalkorától haláláig szenvedélyesen ügyeket képviselt – a nők, a feketék, a munkanélküliek, a kizsákmányoltak ügyeit. Alapítója volt többet között a Save Our Sons And Daughters és a Detroiters Working for Environmental Justice egyesületeknek.

Néhány munkája:

Egyszerre küzdött a nők és a melegek jogaiért: Johanna Elberskirchen (1864–1943) 

április 02, 2017 - 20:38

Bonnban született,  könyvelőként dolgozott. 1891-ben Svájcba ment, először Bernben volt medikus, majd Zürichben joghallgató. Hazatérése után Bonnban és Bécsben élt, homeopátiás rendelőt nyitott. Homoszexualitását nyíltan felvállalta, a meleg- és a radikális nőmozgalom összekapcsolója volt. Cikkeket, könyveket írt a témában, felvilágosító előadásokat, vitaesteket tartott, nemzetközi konferenciák keresett előadója volt.

A világon az első állatvédő szervezet alapítója: Frances Power-Cobbe (1822–1904) ír újságíró, feminista

május 23, 2016 - 23:43

Előkelő családba született, Dublin közelében 1822. dec. 4-én. Élénken érdeklődött a tudományok iránt. Mindössze két évet járt iskolába, de azt is időveszteségként, sőt tanulmányai kényszerű félbeszakításaként (!) értékelte, hatékonyabbnak tartotta az önálló ismeretszerzést. 1838-ban végül szülei kivették az intézményből, mert gyengélkedő anyja helyett (aki kilenc évvel később meghalt) át kellett vennie a háztartást. Otthon tovább képezte magát, és - legalábbis az egyház által diktált formában - elvesztette a hitét. Amikor ez kiderült, apja elűzte a családi otthonból.

Eddig 12000 lányt és nőt mentett meg az emberkereskedőktől: Anuradha Koirala nepáli aktivista

április 02, 2017 - 21:31

1949-ben született, élete a nő- és gyermekkereskedelem elleni küzdelemről szól. A nepáli kislányok 5-6 éves koruktól ki vannak téve a veszélynek, hogy elrabolják és a közeli Indiába hurcolják őket szexrabszolgának. Az egykori angoltanárnő létrehozta a Maiti Nepal (anyaotthonok) nonprofit alapítványt, ahol a bordélyházakból menekülő nők biztonságban lehetnek, szakmát tanulhatnak.  Az 1993-ban saját házában létrehozott menedék mára nemzetközileg elismert  hálózattá nőtte ki magát, sokezer nő köszönheti neki életét (eddig kb. 12000 nőt és kislányt mentett meg).

A svéd munkásnőkért: Gerda Meyerson

április 04, 2017 - 01:07

Jómódú családba született 1866-ban. Stockholmban az Åhlinska skolanban tanult. Korán kezdett érdeklődni a szociális problémák iránt, különösen a munkásnők helyzete foglalkoztatta, fontosnak tartotta élet- és munkakörülményeik javítását. 1898-ban megalapította a Föreningen Hem för arbeterskor-t (munkásnők egyesülete), melynek titkára volt. Alapító tagja volt a Centralförbundet för socialt arbete-nek (CSA, szociális munkások központi egyesülete). 1929-ben halt meg.