Constance Gore-Booth Markiewicz ír politikus, feminista (1867-1927)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Constance Gore-Booth Markiewicz ír politikus, feminista (1867-1927)

december 21, 2015 - 18:24
A XX. század elejének egyik legjelentősebb politikusa, a húsvéti felkelés egyik vezetője, az első nő, akit beválasztottak a brit parlamentbe (1918).

Constance Gore-Booth Markiewicz ír politikus

A XX. század elejének egyik legjelentősebb politikusa, a húsvéti felkelés egyik vezetője, az első nő, akit beválasztottak a brit parlamentbe (1918). 1893-ban Londonban tanult, akkor csatlakozott a National Union of Women's Suffrage Societies-hez (NUWSS), 1896-ban egyik alapítója volt a Sligo Women's Suffrage Association-nek, tagja volt a forradalmi Daughters of Ireland szervezetnek, 1908-tól a Sinn Fein párt tagja. Az 1916-os Easter Rising leverése után bebörtönözték, halálra ítélték, ő volt az egyetlen vezető, akit (nő volta miatt) nem végeztek ki. 1918-ban brit parlamenti képviselőnek választották, de – akárcsak a többi Sinn Fein képviselő – nem foglalta el a helyét. 1919-ben az első női tagja volt az Irish Assembly-nek. 1923-ban beválasztották az Irish Free State parlamentbe. Testvére női választójogi harcos, munkásmozgalmár.

 

 

Liliuokalani Hawaii királynő (1838–1917)

augusztus 31, 2017 - 22:43

Feladatának tartotta az őslakosok számára megőrizni a szigetek függetlenségét. Bátyja, Kalakaua király végredeléte alapján 1891-ben ő örökölte a trónt, de két év múlva a köztársasági párt az észak-amerikai Unió támogatásával forradalom útján megbuktatta. Az Egyesült Államok azonnal elismerte az új köztársaságot. 1895-ben a királynő hívei ellenforradalmat szerveztek, Dole köztársasági elnök elfogatta Liliuokalanit. Öt évi fogságra ítéltélték, de később szabadlábra helyezték. 1898-ben Hawaiit az Egyesült Államokhoz csatolták.

Juliette Dodu francia hős (1848–1909)

június 15, 2018 - 13:11

Az első nő, aki Franciaország legnagyobb kitüntetését, a Légion d'honneur-t  megkapta. A francia-porosz háború idején Pithiviers-ben volt távirász és családjával a távirda épületében lakott. 1870 szeptemberében a poroszok elfoglalták a távirdát és a Dodu családot az egyik emeleti szobába zárták. Juliette egy csatlakozással lehallgatta  a szobán átmenő vezetéket, és 17 napon át tudott információkat adni a franciáknak a poroszok terveiről. Lebukott, hadbíróság elé állították és halálra ítélték. Szerencséjére még a kivégzése előtt megkötötték a fegyverszünetet és kegyelmet kapott. 

Emmeline Pankhurst és lányai a nők szavazati jogáért

október 11, 2010 - 12:02
Emmeline, Christabel és Sylvia Pankhurst

Az anya: Emmeline (Goulden) Pankhurst

1858. július 14-én Manchesterben születik Emmeline Goulden, Robert Goulden és Sophia Crane leánya. Apja sikeres üzletember, radikális politikai nézetekkel, a rabszolgaság elleni mozgalom támogatója. Anyja szenvedélyes feminista, aki kamasz lányát magával viszi a nőmozgalmi rendezvényekre. Emmeline Manchesterben kezdi iskoláit, majd szülei 15 éves korában a párizsi École Normale de Neuilly internátusba küldik, ahol a megszokott női tárgyak mellett természettudományt és közgazdaságtant is tanítottak.

Nem árulta el társait: Mariana Pineda spanyol nemzeti hős

augusztus 29, 2017 - 19:25

A jó családból származó lányt nagybátyja nevelte. 14 évesen szerelmes lett Manuel Peralta Valteba, egy évvel később összeházasodtak. A liberális eszmék iránt elkötelezett férfi három év múlva meghalt, Mariana két gyerekkel maradt magára. Férje halála után komoly részt vállalt a VII. Ferdinánd abszolutizmusa elleni harcban. 1831-ben letartóztatták, de kegyelmet ígértek neki, ha társait feladja. Mariana nem lett áruló, ezért 1831-ben, 26 éves korában nyilvánosan kivégezték. Életéről Federico Garcia Lorca Mariana Pineda címmel írt színdarabot.

Lovisa Åhrberg svéd sebész (1801–1881)  

május 15, 2019 - 00:38

A XVIII. században és még azután is jóideig az ápolónők nem voltak iskolázottak, az orvosoktól és egymástól tanulták meg a tennivalókat. Lovisa anyja és nagyanyja ilyen nővér volt, gyakran elkísérte őket a betegekhez. Felnőttkorában egy stockholmi családnál szolgált, szabadidejében a környezetében lévő szegényeket gyógyította ingyen. Sikeres kezeléseinek híre terjedt, gazdag emberek hívták és jól megfizették, 1840-től kizárólag orvoslással foglalkozott.

Corrie ten Boom holland ellenálló (1892–1983)

augusztus 18, 2017 - 18:37
Corrie ten Boom

Haarlemben született, apja órásmester volt. Corrie tőle tanulta a szakmát, ő lett az első holland női órásmester. A mélyen vallásos család a Dutch Reformed Church tagja volt. Hollandia megszállása után a család megnyitotta otthonát az üldözöttek előtt, kapcsolatot teremtettek az ellenállási mozgalommal. Corrie egyik barátja, egy építész titkos szobát alakított ki házukban, ahol zsidókat bújtattak. Egy áruló feljelentése után 1944. február 28-án a Gestapo razziát tartott házukban.

Marieta de Veintimilla ecuadori író, feminista (1855–1907)

augusztus 29, 2017 - 20:20

Olasz operaénekes anyja és ecuadori apja halála után nagybátyja, Ignacio de Veintemilla nevelte fel, akit 1876-ban az ország elnökének választottak. Agglegény volt, így Marieta töltötte be a first lady szerepét. Pozícióját felhasználva igyekezett változásokat hozni a nők életébe. Példáját követve a nők, akik addig csak feketébe öltöztek, színes ruhákat kezdtek viselni. Mivel gyakran sétált egyedül vagy egy barátnőjével, elfogadott lett a férfikísérő nélküli megjelenés. 1882-ben nagybátyja távollétében felkelés tört ki, a hadsereg élére állt és megvédte a fővárost.

Olympia Brown amerikai lelkész, szüfrazsett (1835–1926)

január 04, 2018 - 22:26

Pionírcsalád lánya, a szülők annyira fontosnak tartották a tanulást, hogy farmjukon iskolát építettek a család és a környék gyerekei számára. Olympia egyetemi jelentkezését több helyről – neme miatt – visszautasították, végül a alapította Mount Holyoke Female Seminary hallgatója lett. Az intézmény vallásos előírásait azonban túl szigorúnak találta, és elriasztotta egyik férfi tanára nyílt szexizmusa is.

Marie Heim-Vögtlin, az első svájci orvosnő (1845–1916)

május 30, 2015 - 22:24

Sokat küzdött, amíg elérte célját és ő lett az első svájci orvosnő. A bözeni lelkész lánya magántanuló volt, és apja – nehezen kikönyörgött – engedélyével beiratkozhatott a zürichi egyetem orvoskarára, amely Európában elsőként felvett nőket is, de ő volt az első svájci nőhallgató. A korabeli közvélemény szégyenteljesnek tartotta választását. 1872-ben kitüntetéssel letette vizsgáit, Lipcsében és Drezdában nőgyógyászatot tanult, és 1874-ben sikeresen megvédte doktori értekezését. Zürichben kezdett praktizálni – ehhez is apja hivatalos engedélye kellett.