Kaffka Margit író (1880–1918)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Kaffka Margit író (1880–1918)

június 30, 2014 - 11:51
1880. június 10-én született Nagykárolyban, anyja ősi nemesi családhoz, apja a polgári értelmiséghez tartozott. Apai ágon dédnagybátyja Lauka Gusztáv, Petőfi jóbarátja, anyai ágon nagynénje Hegyesi Mari, korának korülrajongott színésznője. A család múltja színes és gazdag, jelene azonban szegény. 
 
Margit hatéves korában árvaságra jutott, az irgalmasnővérek iskolájában kapott ingyenes helyet és ott szerezte meg tanítónői oklevelét. Egy évig tanított, majd beiratkozott az Erzsébet Nőiskolába, ahol polgári iskolai tanári képesítést szerzett. Első versei a százaforduló idején jelentek meg, még miskolci tanársága idején, és hamarosan a Nyugat állandó munkatársa lett, versei, novellái rendszeresen megjelentek a kor legjelentősebb lapjában. 1903-ban jelent meg első verseskötete, két év múlva pedig Levelek a zárdából  címmel első novelláskötete. 1905-ben Fröhlich Brúnó erdőmérnök felesége lett, de a házasság nem sikerült, hamarosan elváltak. 
 
1907-ben Budapestre költözött, Újpesten majd Angyalföldön tanított, és sokat publikált, írásai a kor valamennyi fontos lapjában – A Hét, Figyelő, Virágfakadás, Az Ujság – olvashatók voltak. Műveiben a modern nők problémáit, lehetőségeit, önállóságuk megszerzésének gátjait, életük korlátait mutatja be hitelesen, finom lélektani ábrázolással. 1912-ben jelent meg Színek és évek című regénye, amely egy nő életének követésével a dzsentri világ összeomlását mutatja be. A könyv mind a a kritikusok, mind az olvasók körében hatalmas sikert aratott. 1914-ben ismét férjhez ment, Bauer Ervin orvos-biológushoz, akiben igazi szellemi társat is talált.
 
A háborús években jelent meg a kislánykorát felidéző Hangyaboly című regénye, melyben nyíltan bírálja a zárdákban uralkodó nevelést. A polgári forradalmat örömmel üdvözölte, az 1918-as év azonban tragikus véget jelentett – Kaffka Margit és kisfia is elkapta a spanyolnáthát és mindketten belehaltak. 
 
1936-ban a korszak jeles írónői létrehozzák a Kaffka Margit Társaságot. Az alapítók névsora a következő: Berde Mária, , , Ego, , Gyulai Márta, , Kóbor Noémi, , Lesznai Anna, Madarassy Zsuzsa, Marschalkó Lia, Meller Rózsi, , Móricz Virág, , Sági Márta, Szenes Erzsi, Szenes Piroska, Sziráky Judit, , Várnai Zseni.
 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Dénes Valéria festőművész (1885–1915)

november 29, 2016 - 21:17

Budapesten született jómódú családból, rendkívül gondos nevelést kapott.  

Szablya Frischauf Ferenc festő magániskolájában tanult, aki rögtön felfigyelt a megszokottól eltérő képességeire, eredetiségére. Már 1903-ban, első kiállításán elismerő kritikákat kapott. 1906 és 1911 között a Kéve művészegyesület tagja volt. Dolgozott Nagybányán, majd 1910-ben Párizsban Matisse tanítványa volt. Itt ismerkedett meg a kubizmus első magyar képviselőjével, Galimberti Sándorral, akivel 1911-ben házasságot kötöttek. 1914-ben 77 képet állított ki a Nemzeti Szalonban.

Somló Sári szobrász, író, költő (1886–1970) 

március 02, 2017 - 00:31

Aradon született színészcsaládból, 1893-ban költöztek Budapestre. Az Iparművészeti iskolába járt, ahol végzés után 1912-ben tanársegéd lett. 1908-ban a párizsi Exposition des Arts Décoratifs kiállításon Filozófia című szobra nagydíjat kapott. Portrékat, kisplasztikákat és síremlékeket  készített, többek között Vajda Jánosét és Tartsay Vilmosét. Katona József mellszobra ma a Színháztörténeti Múzeumban található. A Magyar Képzőművésznők Országos Egyesületének titkára, majd 1922-1948 között elnöke volt. Több kötet elbeszélést és verset is publikált. 

Fertsek Elza író, tanító, iparművész (1889–1974)

május 15, 2018 - 12:10
Fertsek Elza (a jobb szélen) Náray Antalné és Dohnányi Ernőné társaságában 1942-ben

Balassagyarmaton született, a Budapesti Tanítónőképzőbe járt, ahol 1908-ban végzett. Csipkekészítést is tanult, munkáival több hazai és külföldi kiállításon vett részt. 1934-ben Fertsek Ferenc néven kezdett publikálni. Kezdetben napi- és hetilapokban jelentek meg elbeszélései, hamarosan a Nyugat  állandó szerzői közé tartozott, több regényét is kiadták.

Néhány munkája:

  • Egészségesen távozott;
  • Pubi és a körülmények;
  • Bábu a polcon;
  • Boldogok éneke;
  • Fickó meg a többiek.