Gróf Teleki Sándorné "Szikra" író, feminista (1864-1937)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Gróf Teleki Sándorné "Szikra" író, feminista (1864-1937)

március 11, 2013 - 18:58
Gróf Teleki Sándorné Kende Júlia ("Szikra"), író, újságíró, A Nő és a Társadalom, majd A Nő szerkesztője, a Magyar Írónők Körének alapító elnöke, a Magyar PEN Klub alelnöke.

Kölcsei Kende Júlia (Juliska)  1864 márc. 7-én született Budapesten. Anyja a nagykállói Kállai Ida, apja (kölcsei) Kende Kanut országgygűlési képviselő volt, aki különösen fontosnak tartotta a kultúrát, a nemzeti művelődés ügyét. Júlia 1886-ban feleségül ment Teleki Sándor grófhoz (1861-1919), aki szintén foglalkozott újságírással.

Kende Júlia irodalomi szalont működtetett, amelyet a kor jeles személyiségei látogattak.

1898-ban tűnt föl A bevándorlók c. regényével, amelyben a magyar dzsentri és arisztokrácia életét festi biztos vonásokkal. Megjelent német fordításban is (1905, újra 1906). Későbbi elbeszélő és drámai művei is ebből a körből merítik tárgyukat s fő érdemük az előkelő világnak éles szemmel megfigyelt és ügyesen bemutatott rajza.

Ezek: Ugody Lilla (regény, 1900); A betörők (elbeszélések, 1902); Vadászat (elbeszélések, 1903); A fölfelé züllők (regény, 1904); Enyém? (a Kisfaludy-Társaságtól jutalmazott regény, 1906, új kiad. 1922); Régen (regény, 1907); A hét szilvafa árnyában (elb. 1909); Judit (regény, 1911); Nagy asszonyok élete (1912); Ez az! (regény, 1915); Tabu (reg. 1919); A nagy-nagy kerék (reg. 1923)

A nagyon gazdag leány c. monológja 1905. jelent meg, A tépett láncok c. dramolettját s a Káprázat c. vígjátékát a Nemzeti Színház adta elő 1903. A Petőfi-Társaságnak 1905-től a tagja volt.

Bédy-Schwimmer Rózsa köréhez tartozott, a 20. század eleji magyar feminista mozgalom jelentős alakja, a Politikai Bizottságának elnöke, rendszeres szerzője, majd Pogány Paulával együtt szerkesztője (1914-17). Az 1913-as budapesti Nemzetközi Női Választójogi Kongresszus végrehajtó-bizottságának tagja, az előkésztő bizottség elnöke.

Amikor az 1920-as évek elején felmerült az "értelmiségi túltermelés"' problémája, újra meg akarták tiltani a nők egyetemi tanulmányait. Gróf Teleki Sándorné - más nőkkel együtt - feltehetően szerepet játszott abban, hogy a terv eredeti formájában meghiúsult (és "csak" numerus clausus lett belőle.)

A Magyar Írónők Körének alapítója és első elnöke. A Kör 1927. január 10-én alakult meg. ontos feladatának tekintette a fiatal tehetségek támogatását, az új irányzatok megismertetését. (Az egyesület – melynek alapítói között Kosáryné Réz Lolát, Ritoók Emmát és Várnai Zsenit is megtalálhatjuk – 1949-ben szüntette be működését.)

Teleki nagyra tartotta felesége irodalmi sikereit, ezt az is jelzi, hogy a nyaralójukat Szikra-laknak nevezték el. 

Mindkettejük sírja a Farkasréti temetőben található.

 

Források:

Révay Nagy Lexikona, XVII. 599., 1937)

(a Farkasréti Temető híres halottjai)

(Kende Kanut)

(Teleki Sándor)

(Magyar Írónők Köre)

 

 

 

 

Kohn Ábrahám Albertné sz. Kellner Irén tanítónő, nőegyleti elnök (1874 –1944)

július 12, 2017 - 00:03
Pesti Izraelita Nőegylet, 1934

Tatán  és a környékbeli falvak több iskolájában tanított. Bekapcsolódott a Vöröskereszt és a Győri Neológ Izraelita Nőegylet jótékonysági-, kulturális- és művészeti tevékenységébe. Az első világháború kitörésekor a Nőegylet vezetőségi tagjává választották. Kezdeményezésére segélyezték a hadirokkantakat, a hadiözvegyeket és az árvákat. A Jótékonysági Egylet elnökhelyettese, majd 2 év múlva elnöke lett. Irányításával 350-400 gyermeket láttak el ruházattal, élelemmel és iskolai eszközökkel.

"Aki csak annyit tesz, amennyi a kötelessége, az szolga" - Kasztner Janka pedagógus (1850–1923)

december 26, 2016 - 23:48

A magyar nőnevelés egyik úttörője Zirzen Janka tanítónőképzőjében végzett, tanulmányai közben segédtanítónőként is dolgozott. 1874-től az ipolysági polgári leányiskola vezetője, majd egy év után az akkor megalapított győri Állami Tanítónőképzőintézet első igazgatója volt. A képző negyven tanulóval, köztük 20 bentlakóval indult. Vezetésének tíz éve alatt többszáz, jól felkészített tanítónő végzett az intézetben.

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.

Gonda Béláné Nagy Irma irodalmár, feminista (1859–1888)

április 09, 2017 - 21:26

Nagykőrösön született, pedagógus családból, a Zirzen Janka tanítőképzőjében végezte tanulmányait, megtanult angolul, franciául, németül. Cikkeket írt a nők oktatásáról, társadalmi problémáikról, fordított angol, francia, német lapokból, elbeszéléseket írt. Többek között a Pesti Napló, a Nemzeti Nőnevelés, a Fővárosi Lapok, a Gazdasági Mérnök, az Ország-Világ közölte írásait. Eszmék és emlékek című gyűjteményes munkája halála után,1889-ben jelent meg.

Neményi Erzsébet újságíró, feminista (1882–1908)

január 17, 2017 - 20:41

A XIX/XX század fordulóján a modern nő, a modern újságíró megtestesítője volt. Cikkeit rendszeresen közölte a Budapesti Napló, A Hét, a Pester Lloyd. Írt publicisztikát, irodalmi kritikát, foglalkoztatta a feminizmus kérdése. Írt a nőmozgalomról, a dolgozó nők alacsony fizetéséről, női munkahelyek teremtéséről, a nők szavazójogáról. Sokat tett a kortárs nőírók megismertetéséért. Fiatalon halt meg.

Ignotus fájdalmasan szép nekrológgal búcsúzott tőle a Nyugat-ban: