Augusta Ada Byron, Countess of Lovelace, angol matematikus (1815–1852)
Nagyon bánt, hogy változtatott a szövegemen. Jól tudja, hogy mindig hajlandó vagyok a szükséges kiigazításokra, de nem tűrhetem, hogy más hozzányúljon a mondataimhoz.”
Nagyon bánt, hogy változtatott a szövegemen. Jól tudja, hogy mindig hajlandó vagyok a szükséges kiigazításokra, de nem tűrhetem, hogy más hozzányúljon a mondataimhoz.”
A berlini Technische Hochschule-ben tanult kémiát, 1919-ben diplomázott, doktori értekezését 1921-ben védte meg. Néhány évvel később első, komoly tudományos sikere a rénium felfedezése, későbbi férjével, Walter Noddackkal és Otto Berg röntgentechnikussal közösen. A rénium egyike volt az utolsó, természetben előforduló elemeknek, melyeknek a helye még üres volt a periódusos rendszerben. Ida említette meg egy dolgozatában legelőször az uránhasadás lehetőségét is, de nőről lévén szó, elméletét nem vették komolyan.
Torma Zsófia (1832-1899) az erdélyi Csicsókeresztúron született 1832. szeptember 27-én. Már a gyermekkora is ásatási leletek társaságában telt, hiszen szobája padlóját régész-történész édesapja cserépdarabkái borították. Érdeklődését csak fokozta, hogy gyakori vendégük volt a magyar régészet és műemlékvédelem megalapítója, Rómer Flóris bencés szerzetes.
Az angolkór megelőzésében úttörő szerepet játszó tudós sokgyerekes metodista családból származott. A Notting Hill-i középiskolába járt, ahol a lányok is alapos természettudományi képzést kaptak, elvégzése után a University College London hallgatója lett.
Végzés után Bécsben és Münichben készítette el doktori disszertációját. 1905-ben ő volt az első nő, aki a Lister intézetben állást kapott. Az angolkórt tanulmányozó kutatócsoportot vezetett, ahol bebizonyították a csukamájolaj és a napfény fontos szerepét a betegség megelőzésében.