Augusta Ada Byron, Countess of Lovelace, angol matematikus (1815–1852)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Augusta Ada Byron, Countess of Lovelace, angol matematikus (1815–1852)

október 24, 2011 - 11:37
1815 december 10-én Annabella, a költő Lord Byron felesége, leánygyermeket szült. A népszerű, vonzó férfi nemcsak romantikus műveiről, de szertelen, szabados viselkedéséről is híres volt, korabeli pletykák szerint Annabellával kötött házassága csak a féltestvérével való kapcsolatának leplezésére szolgált. Augusta Ada születése után néhány hónappal a házaspár elvált. Byron elhagyta Angliát, soha többé nem látta lányát, emiatt érzett fájdalma több versében megjelenik.
 
Annabella tartott attól, hogy a kislány örökölheti apja költői tehetségét, ezért egészen kicsi korától matematikára és zenére taníttatta. Első tanárai között volt Augustus DeMorgan matematikus, aki a Boole algebra (logikai műveletekkel foglalkozó algebra) egyik elméleti megalapozója. 
 
Ada 17 éves korában ismerkedett meg Charles Babbage matematikussal, aki többek között a függvénytáblák számitásainak automatizálásán dolgozott. Az ismerkedésből életre szóló munkakapcsolat lett, fennmaradt levelezésükben többek között matematikai, logikai, csillagászati problémákat, az “analítikus gép” megvalósítását vitatták meg.
 
Ada jóbarátnőjének,   matematikusnak házában találkozott Lord William Kinggel, a későbbi Earl of Lovelace-al, akihez 1835-ben feleségül ment. A házaspárnak három gyermeke született, akiknek nevelését Ada jórészt az anyjára bízta.
 
Babbage 1842-ben Olaszországba utazott, ahol tervezett analítikus gépéről tartott előadássorozatot. Luigi Menabrea olasz matematikusra olyan nagy hatást tett, hogy összefoglalót írt az előadásokról. Az olasz nyelvű cikket Ada fordította angolra, és Babbage bíztatására kiegészítette saját megjegyzéseivel és magyarázataival, így végül az angol nyelvű szöveg kétszer olyan hosszú lett, mint az eredeti. Levelezésükből egyértelműen kiderül, hogy a megjegyzések Ada gondolatai. Egyik levelében ezt írja: 
 
Nagyon bánt, hogy változtatott a szövegemen. Jól tudja, hogy mindig hajlandó vagyok a szükséges kiigazításokra, de nem tűrhetem, hogy más hozzányúljon a mondataimhoz.” 
 
A The Sketch of the Analytical Engine címmel megjelent tanulmány a számítástechnika alapműve lett.  Ada hitt abban, hogy a matematika idővel olyan szimbólumrendszert fog kifejleszteni, amellyel a világon bármi kifejezhető. Még arra is gondolt, hogy a gép zeneszerzésre is alkalmas lehet, egyfajta “tudományos zene” létrehozására. Vagyis több mint másfél évszázaddal ezelőtt már hitt a mesterséges intelligencia megvalósíthatóságában. 
 
1852-ben, 36 éves korában – annyit élt, mint édesapja – Ada Byron valószínűleg rákbetegségben meghalt. Kívánságának megfelelően apja mellett, a családi birtokon temették el. 
 
Az Amerikai Egyesült Államok védelmi minisztériuma az 1977-ben kifejlesztett számítógép programozási nyelvet “Ada”-nak nevezte el.
  

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Ida Noddack német vegyész (1896–1978)

február 23, 2018 - 22:09

A berlini Technische Hochschule-ben tanult kémiát, 1919-ben diplomázott, doktori értekezését 1921-ben védte meg. Néhány évvel később első, komoly tudományos sikere a rénium felfedezése, későbbi férjével, Walter Noddackkal és Otto Berg röntgentechnikussal közösen. A rénium egyike volt az utolsó, természetben előforduló elemeknek, melyeknek a helye még üres volt a periódusos rendszerben. Ida említette meg egy dolgozatában legelőször az uránhasadás lehetőségét is, de nőről lévén szó, elméletét nem vették komolyan.

Az első magyar régésznő: Torma Zsófia

február 27, 2013 - 22:06
Torma Zsófia (netbaratno.com)

Torma Zsófia (1832-1899) az erdélyi Csicsókeresztúron született 1832. szeptember 27-én. Már a gyermekkora is ásatási leletek társaságában telt, hiszen szobája padlóját régész-történész édesapja cserépdarabkái borították. Érdeklődését csak fokozta, hogy gyakori vendégük volt a magyar régészet és műemlékvédelem megalapítója, Rómer Flóris bencés szerzetes.

Harriette Chick angol mikrobiológus (1875–1977)

január 01, 2018 - 20:23

Az angolkór megelőzésében úttörő szerepet játszó tudós sokgyerekes metodista családból származott. A  Notting Hill-i középiskolába járt, ahol a lányok is alapos természettudományi képzést kaptak, elvégzése után a University College London hallgatója lett.

Végzés után Bécsben és Münichben készítette el doktori disszertációját. 1905-ben ő volt az első nő, aki a Lister intézetben állást kapott. Az angolkórt tanulmányozó kutatócsoportot vezetett, ahol bebizonyították a csukamájolaj és a napfény fontos szerepét a betegség megelőzésében.