Funmilayo Ransome-Kuti afrikai feminista (1900–1978)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Funmilayo Ransome-Kuti afrikai feminista (1900–1978)

július 18, 2011 - 12:10
 Nigériai politikus, tanár, az afrikai feminista mozgalom karizmatikus alakja.

1900. október 25-én született Abeokutéban. Szülei tanárok, a kislány a helyi Abeokuta Girls Grammar School-ban tanul, majd 1919-től Angliában, Manchesterben jár egyetemre. 1923-ban tér haza, és régi iskolájában vállal tanári állást. Beere-nek, azaz “első lánynak” nevezték, mert ő volt az első női tanár az iskolában. 

1925-ben házasodott össze I.O. Ransome Kuti teológus tanárral. A házasság nem követte a tradiciókat, a hagyományos férfi felsőbbrendűség kettejük kapcsolatában nem jelent meg. Mindketten magától értetődőnek tartották, hogy az ország demokratizálódásáért, függetlenségéért való küzdelmük része a nők függetlenségének, szavazati jogának biztosítása is.

Funmilayo női klubokat hozott létre, az első tagok a nyugati iskolázottságú nők voltak. Ezekből a klubokból indult el az ország első, nőknek szóló oktatási programja. A brit gyarmati adminisztráció drasztikus adóemelése ellen országos méretű sztrájkokat és polgári engedetlenségi mozgalmat szerveztek. 

1949-ban alapította meg a Nigerian Women's Union-t (NWU) (Nigériai Nők Egyesülete). Programjukban szerepelt többek között a nők választójoga és számarányuknak megfelelő részvétel a helyi közigazgatási szervezetekben. Hitelességének és jó szervezőképességének köszönhetően a nigériai demokratikus mozgalom egyik vezetője lett. A Londonban 1954-ben tartott alkotmányozó konferencián a nigériai delegáció egyetlen női tagja volt. 

Nigéria 1960-ban elnyerte függetlenségét, ettől kezdve Ransome Kuti kivonult a politikából és egyre inkább a nőmozgalommal foglalkozott. A politikai tevékenysége alatt szerzett tapasztalatait kamatoztatta, kapcsolatban volt a nagy nemzetközi nőszervezetekkel, a nyugati és a harmadik világbeli országokkal egyaránt. 

Több jónevű egyetem tiszteletbeli doktora, 1965-ben Order of the Niger kitüntetést, 1970-ben Lenin békedíjat kapott. 

Életéről, munkájáról, küzdelmeiről For Women and the Nation (A nőkért és a nemzetért) című könyvében ad számot. Életfilozófiáját így foglalta össze:
 

Legjobb, amit ellenségednek adhatsz – megbocsátás
ellenfelednek – tolerancia
barátodnak – a szíved
anyádnak – olyan viselkedésed, amelyre büszke lehet
gyerekednek – jó példa
minden embernek – könyörület.

Az UNESCO életéről adott ki. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Az első jogászdoktor nő Európában: Sarmiza Bilcescu román feminista (1867–1935)

április 02, 2017 - 23:04

Az első román jogásznő, és az első nő, aki Európában jogi doktorátust szerzett. 1884-ben jelentkezett a párizsi egyetem jogi fakultására, ahol gyanakvással fogadták, az is előfordult, hogy a portás nem akarta beengedni az épületbe. Az első év befejezése után azonban az egyetem professzora, Colmet De Santerre nagyon elismerően nyilatkozott róla. 1890-ben védte meg doktori értekezését, melynek témája az anyák jogi helyzete volt. 1891-ben felvették a román ügyvédi kamarába, de praktizálni - ügyfelek híján - nem tudott.

Elizabeth Sanderson Haldane skót író, filozófus, szociális munkás, szüfrazsett (1862–1937)

április 12, 2017 - 14:22

Ápolónőnek tanult, az Edinburgh-i Royal Infirmary-ban dolgozott, melynek 1901-ben a vezetője lett. Több bizottságban és tanácsadó szervezetben vállalt szerepet, szociálpolitikai kérdésekkel  foglalkozott. 1920-ban békebírónak választották, nő előtte nem töltött be ilyen posztot Skóciában. Kiállt a nők emancipációjáért, aktiv szerepet vállalt a nőmozgalomban. Fontosnak tarotta a nők továbbtanulását, munkavállalását. Filozófia tanulmányokat, életrajzokat írt, fordított. 

Néhány munkája:

Ellen Swallow Richards amerikai vegyész, egészségügyi mérnök, feminista (1842–1911)

április 29, 2017 - 22:05

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) első női hallgatója és első női tanára a Vassar College-ban végzett 1870-ben. Kémiát akart tanulni, a MIT rendkívüli hallgatójaként az első nő lett az Egyesült Államokban, akit természettudományi karra felvettek. 1873-ban diplomázott, de a doktori fokozathoz szükséges további tanulmányait nem engedélyezték. Bostonban középiskolás lányoknak létrehozott egy tanfolyamot, amely előkészítette őket természettudományi tanulmányokra. 1876-ban megalapította a MIT női laboratóriumát, ahol egészségügyi kémiát tanított.