Funmilayo Ransome-Kuti afrikai feminista (1900–1978)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Funmilayo Ransome-Kuti afrikai feminista (1900–1978)

július 18, 2011 - 12:10
 Nigériai politikus, tanár, az afrikai feminista mozgalom karizmatikus alakja.

1900. október 25-én született Abeokutéban. Szülei tanárok, a kislány a helyi Abeokuta Girls Grammar School-ban tanul, majd 1919-től Angliában, Manchesterben jár egyetemre. 1923-ban tér haza, és régi iskolájában vállal tanári állást. Beere-nek, azaz “első lánynak” nevezték, mert ő volt az első női tanár az iskolában. 

1925-ben házasodott össze I.O. Ransome Kuti teológus tanárral. A házasság nem követte a tradiciókat, a hagyományos férfi felsőbbrendűség kettejük kapcsolatában nem jelent meg. Mindketten magától értetődőnek tartották, hogy az ország demokratizálódásáért, függetlenségéért való küzdelmük része a nők függetlenségének, szavazati jogának biztosítása is.

Funmilayo női klubokat hozott létre, az első tagok a nyugati iskolázottságú nők voltak. Ezekből a klubokból indult el az ország első, nőknek szóló oktatási programja. A brit gyarmati adminisztráció drasztikus adóemelése ellen országos méretű sztrájkokat és polgári engedetlenségi mozgalmat szerveztek. 

1949-ban alapította meg a Nigerian Women's Union-t (NWU) (Nigériai Nők Egyesülete). Programjukban szerepelt többek között a nők választójoga és számarányuknak megfelelő részvétel a helyi közigazgatási szervezetekben. Hitelességének és jó szervezőképességének köszönhetően a nigériai demokratikus mozgalom egyik vezetője lett. A Londonban 1954-ben tartott alkotmányozó konferencián a nigériai delegáció egyetlen női tagja volt. 

Nigéria 1960-ban elnyerte függetlenségét, ettől kezdve Ransome Kuti kivonult a politikából és egyre inkább a nőmozgalommal foglalkozott. A politikai tevékenysége alatt szerzett tapasztalatait kamatoztatta, kapcsolatban volt a nagy nemzetközi nőszervezetekkel, a nyugati és a harmadik világbeli országokkal egyaránt. 

Több jónevű egyetem tiszteletbeli doktora, 1965-ben Order of the Niger kitüntetést, 1970-ben Lenin békedíjat kapott. 

Életéről, munkájáról, küzdelmeiről For Women and the Nation (A nőkért és a nemzetért) című könyvében ad számot. Életfilozófiáját így foglalta össze:
 

Legjobb, amit ellenségednek adhatsz – megbocsátás
ellenfelednek – tolerancia
barátodnak – a szíved
anyádnak – olyan viselkedésed, amelyre büszke lehet
gyerekednek – jó példa
minden embernek – könyörület.

Az UNESCO életéről adott ki. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Mary Putnam Jacobi amerikai orvos, női választójogi aktivista (1842–1906)

december 17, 2016 - 19:07

Londonban született, ahol amerikai apja a Wiley & Putnam kiadó angliai kirendeltségének vezetőjeként tartózkodott. A család 1848-ban visszatelepült New York City-be. Mary 18 évesen két novellát jelentetett meg, és többek közt től (az első nő, aki az USA-ban orvosi diplomát kapott) orvostudományt tanult. Apja a kezdeti viszolygás után végül elfogadta és támogatta lánya törekvését.

Slachta Margit szerzetes, politikus, feminista (1884 –1974)

december 28, 2016 - 00:01

A jómódú, lengyel nemesi származású zadjeli Slachta Kálmán és sárosi Saárossy Borbála hat lánya közül a másodikként született 1884. szeptember 18-án. A kalocsai Miasszonyunk nővérek tanárképzőjében német-francia-történelem szakos tanári diplomát szerzett. 1907-ben szülei három kisebb gyermekükkel anyagi csőd miatt Amerikába vándoroltak, de Margit nem tartott velük.

Ksenija Atanasijević szerb filozófus, feminista (1894–1981)

december 31, 2016 - 22:51

Az első szerb nő, aki filozófiából doktorált. 1920-ban kitüntetéssel diplomázott a belgrádi egyetemen, és elkezdett dolgozni Giordano Brunóval kapcsolatos doktori értekezésén. Genfben és Párizsban végzett kutatásokat és 1922-ben sikeresen megvédte disszertációját. 1924-ben kinevezték a belgrádi egyetem tanárának, az első női oktatók egyike volt. Munkáját néhány irigy, rosszindulatú férfikollegája nagyban nehezítette. Elméletben és gyakorlatban is elkötelezett feminista, a szerb feminista szövetség tagja és az első szerb feminista újság, a Ženski pokret szerkesztője volt.